Afroamerikai kolóniában játszódik a Kisasszonyok újragondolt változata

Bethany C. Morrow új regényt írt Louisa May Alcott ikonikus regényéből, a Kisasszonyokból. A több, mint 150 éve megjelent regényből már számos filmes adaptáció készült, de úgy tűnik, hogy a 19. századi történet még aktuális és újdonsággal tud szolgálni - írta az NPR.

Simon Eszter | 2021. szeptember 17. |

Morrow nemrég megjelent So Many Beginnings: A Little Woman Remix című regényében szinte csak vázként használta a eredeti történetet, meglehetősen sokat változtatott rajta: a könyv négy fekete lány életét mutatja be.

-

Az eredeti regény 1868-ban és 1869-ben, két kötetben jelent meg és azonnal hatalmas sikert aratott, noha Alcott kiadójának eleinte győzködnie kellett a szerzőt, hogy a novellákon kívül regényírással is foglalkozzon, erről egy korábbi cikkünkben hosszabban is írtunk. 

A történet a March-nővérek életét mutatja be, akik szűkös anyagi körülmények között próbálnak boldogulni, miközben apjuk az amerikai polgárháborúban harcol távol a családtól. A történet karácsony estéjén kezdődik, amikor a lányok szembe találják magukat a nélkülözéssel, de az egész regényben mindig akad valaki, aki támogatja őket, mint például a szomszédságban élő tehetős idős úr, Laurence vagy March néni. 

Lousia May Alcott
Kisasszonyok
Fordította: Barta Judit, Manó Könyvek, 2019, 353 oldal, 2990 HUF
Louisa May  Alcott: Kisasszonyok

A regény ugyan kicsit lassan indul be, de mégis olyan elemekkel van teletűzdelve, amelyek 150 év múlva is beszippantják az olvasót. Mindenki találhat magának egy-egy szereplőt, akivel azonosulhat, hiszen a négy nővér négy igencsak különböző karakter. A két nagyobb testvér, Meg és Jo anyagilag is támogatják a családot, Meg nevelőnőként, Jo pedig March néni társalkodónőjeként dolgozik, két két kisebb húguk pedig az álmodozó Beth és Amy. A karaktereket a szerző saját családja inspirálta, az irodalomrajongó Jo szerepében pedig párhuzamokat fedezhetünk fel Alcott-tal. A regény egyik fő motívuma tehát a nélkülözés és a hiány, miközben a lányoknak a kamaszkor nehézségeivel is meg kell küzdeniük. A nővérek nem mondanak le az önmegvalósításáról sem, így az olvasó ezáltal is mainak érezheti a lányok problémáit.   

Bethany C. Morrow most teljesen új megvilágításba helyezi a történetet, a szereplők nemcsak más városban élnek, de a történet négy fekete lány életét mutatja be. A cselekmény az Észak-Dél között zajló polgárháború idején játszódik, így a regénynek van egy kis történelmi szála is. A Morrow-val készült interjúból kiderül, hogy a szerző nem olvasta el a Kisasszonyokat a munkához, mert nem egy újragondolt változatot, hanem egy új könyvet szeretett volna írni. Vannak azonban közös pontok, ilyen szál például, hogy a négy nővér apafigura nélkül nő fel.

Morrow regénye 1863-ban játszódik az észak-karolinai Roanoke-szigeten, ahol a felszabadított rabszolgák kolóniákba rendeződve éltek. Az író az NPR-nek mesélt a feketék megkülönböztetéséről és az abolicionizmusról - vagyis a rabszolgaság eltörléséért folyó mozgalomról - is. Morrow szerint az abolicionizmus körüli tévhiteket fontos tisztázni, mivel olyan egyéb szinonimákkal mostuk össze, amelyek nem pontosak. Az abolocionisták valójában nem támogatták a feketék felszabadulását, egyenlőségét, noha a köztudatban így tartják számon őket. 

Morrow regénye abban is eltér az eredetitől, hogy mind a három lány dolgozik, kivéve a legkisebbet, Amyt, akit a lányok édesanyja szerint hagyni kell, hogy gyerek lehessen. A szerző arról is mesélt, hogy nem lenne szabad a feketék problémáit teljes mértékben a fehérek felsőbbrendűségére fogni. Morrow azt is hangsúlyozta, hogy noha alapvetően young adult műfajban ír, a So Many Beginnings: A Little Woman Remixben megjelenő társadalmi problémákat és a feketék helyzetét minél hamarabb meg kell ismertetni a gyerekekkel is. 

„Egyszerre volt csodálatos és szörnyű megírni ezt a könyvet. Az alkotói folyamat nagyon gyors volt, ugyanakkor nehéz is, mert végig az 1863-as történésekre gondoltam. A kötet egyszerre mesél borzalmas dolgokról, mégis ez az egyik legszelídebb történet, amit valaha írtam, de nehéz volt az a felismerés, hogy hiába írunk 2021-et, mégsem érzem, hogy a könyvben megjelenő problémák már a múltté lennének” – mesélte Morrow.  

Hírlevél feliratkozás

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Mitől működik 150 év után a Kisasszonyok?

...

Karácsonyra jön az új Kisasszonyok-film, nézzetek bele!

...

Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (2. rész)

Olyan könyveket ajánlunk, amelyeknek szerzői és/vagy főszereplői nők, és amelyeknek a kötelezők közt lenne a helye. 

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

A hét könyve
Kritika
Tompa Andrea dühvel és reménnyel: Kolozsvárról, hatalomról és homoszexualitásról
Hogyan talál haza az, aki otthontalannak született? – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi regényéről

Hogyan talál haza az, aki otthontalannak született? – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi regényéről

Kiss Villő magyar-amerikai és amerikai-magyar, legyen Liptóvárosban vagy Manhettenben, mindenhol idegen. Felnövéstörténet az otthontalanságról.

Kiemeltek
...

Krasznahorkai László: Az egész életem egy kísérlet a jóvátételre

Krasznahorkai a The New Yorkernek mesélt hosszú mondatokról, kudarcról, angyalokról és a modern világ problémáiról.

...

„Kicsit gusztustalan, kicsit szürreális és nagyon vicces” – Harag Anita mesél olvasmányairól

Miért volt nagy hatással Harag Anitára Bencsik Orsolya, Raymond Carver vagy éppen Mándy Iván?

...

Ők döntenek a 12. Margó-díjról: bemutatjuk a zsűrit!

Már csak egy hét maradt a nevezésből, ideje belehúzni! 

Olvass!
...

„A jelenkor legfontosabb vitái a normalitás kérdése körül forognak” – Olvass bele Babiczky Tibor esszékötetébe!

Az önmegismerés a megfelelő út ahhoz, hogy a modern világ kilátástalanságában eligazodjunk. Olvass bele a Nyitott paloták című esszékötetbe. 

...

Nem indul jól, és holttestekkel folytatódik a fesztivál: olvass bele Kate Atkinson új krimijébe!

A holttestek sokasodnak, a különálló történetek pedig szép lassan összefonódnak. A helyszín: Edinburgh.

...

Egy romantikus fantasy, ami még meg is nevettet – olvass bele William Goldman klasszikusába!

Egy kultikus fantasy új köntösben: részlet William Goldman klasszikusából!

...

Rebecca: modern nő vagy önző manipulátor?

...

Így ír történelmi regényt a Z generáció – Kibeszéltük a Lázár című bestsellert!

...

„A sorsszerűségről beszél” – Biró Zsombor Aurél kedvenc regényéről mesél az Alkotótárs podcastben