Afroamerikai kolóniában játszódik a Kisasszonyok újragondolt változata

Bethany C. Morrow új regényt írt Louisa May Alcott ikonikus regényéből, a Kisasszonyokból. A több, mint 150 éve megjelent regényből már számos filmes adaptáció készült, de úgy tűnik, hogy a 19. századi történet még aktuális és újdonsággal tud szolgálni - írta az NPR.

Simon Eszter | 2021. szeptember 17. |

Morrow nemrég megjelent So Many Beginnings: A Little Woman Remix című regényében szinte csak vázként használta a eredeti történetet, meglehetősen sokat változtatott rajta: a könyv négy fekete lány életét mutatja be.

-

Az eredeti regény 1868-ban és 1869-ben, két kötetben jelent meg és azonnal hatalmas sikert aratott, noha Alcott kiadójának eleinte győzködnie kellett a szerzőt, hogy a novellákon kívül regényírással is foglalkozzon, erről egy korábbi cikkünkben hosszabban is írtunk. 

A történet a March-nővérek életét mutatja be, akik szűkös anyagi körülmények között próbálnak boldogulni, miközben apjuk az amerikai polgárháborúban harcol távol a családtól. A történet karácsony estéjén kezdődik, amikor a lányok szembe találják magukat a nélkülözéssel, de az egész regényben mindig akad valaki, aki támogatja őket, mint például a szomszédságban élő tehetős idős úr, Laurence vagy March néni. 

Lousia May Alcott
Kisasszonyok
Fordította: Barta Judit, Manó Könyvek, 2019, 353 oldal, 2990 HUF
Louisa May  Alcott: Kisasszonyok

A regény ugyan kicsit lassan indul be, de mégis olyan elemekkel van teletűzdelve, amelyek 150 év múlva is beszippantják az olvasót. Mindenki találhat magának egy-egy szereplőt, akivel azonosulhat, hiszen a négy nővér négy igencsak különböző karakter. A két nagyobb testvér, Meg és Jo anyagilag is támogatják a családot, Meg nevelőnőként, Jo pedig March néni társalkodónőjeként dolgozik, két két kisebb húguk pedig az álmodozó Beth és Amy. A karaktereket a szerző saját családja inspirálta, az irodalomrajongó Jo szerepében pedig párhuzamokat fedezhetünk fel Alcott-tal. A regény egyik fő motívuma tehát a nélkülözés és a hiány, miközben a lányoknak a kamaszkor nehézségeivel is meg kell küzdeniük. A nővérek nem mondanak le az önmegvalósításáról sem, így az olvasó ezáltal is mainak érezheti a lányok problémáit.   

Bethany C. Morrow most teljesen új megvilágításba helyezi a történetet, a szereplők nemcsak más városban élnek, de a történet négy fekete lány életét mutatja be. A cselekmény az Észak-Dél között zajló polgárháború idején játszódik, így a regénynek van egy kis történelmi szála is. A Morrow-val készült interjúból kiderül, hogy a szerző nem olvasta el a Kisasszonyokat a munkához, mert nem egy újragondolt változatot, hanem egy új könyvet szeretett volna írni. Vannak azonban közös pontok, ilyen szál például, hogy a négy nővér apafigura nélkül nő fel.

Morrow regénye 1863-ban játszódik az észak-karolinai Roanoke-szigeten, ahol a felszabadított rabszolgák kolóniákba rendeződve éltek. Az író az NPR-nek mesélt a feketék megkülönböztetéséről és az abolicionizmusról - vagyis a rabszolgaság eltörléséért folyó mozgalomról - is. Morrow szerint az abolicionizmus körüli tévhiteket fontos tisztázni, mivel olyan egyéb szinonimákkal mostuk össze, amelyek nem pontosak. Az abolocionisták valójában nem támogatták a feketék felszabadulását, egyenlőségét, noha a köztudatban így tartják számon őket. 

Morrow regénye abban is eltér az eredetitől, hogy mind a három lány dolgozik, kivéve a legkisebbet, Amyt, akit a lányok édesanyja szerint hagyni kell, hogy gyerek lehessen. A szerző arról is mesélt, hogy nem lenne szabad a feketék problémáit teljes mértékben a fehérek felsőbbrendűségére fogni. Morrow azt is hangsúlyozta, hogy noha alapvetően young adult műfajban ír, a So Many Beginnings: A Little Woman Remixben megjelenő társadalmi problémákat és a feketék helyzetét minél hamarabb meg kell ismertetni a gyerekekkel is. 

„Egyszerre volt csodálatos és szörnyű megírni ezt a könyvet. Az alkotói folyamat nagyon gyors volt, ugyanakkor nehéz is, mert végig az 1863-as történésekre gondoltam. A kötet egyszerre mesél borzalmas dolgokról, mégis ez az egyik legszelídebb történet, amit valaha írtam, de nehéz volt az a felismerés, hogy hiába írunk 2021-et, mégsem érzem, hogy a könyvben megjelenő problémák már a múltté lennének” – mesélte Morrow.  

Hírlevél feliratkozás

 

Kapcsolódó cikkek
...
Gyerekirodalom

Mitől működik 150 év után a Kisasszonyok?

...
Hírek

Karácsonyra jön az új Kisasszonyok-film, nézzetek bele!

...
Nagy

Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (2. rész)

Olyan könyveket ajánlunk, amelyeknek szerzői és/vagy főszereplői nők, és amelyeknek a kötelezők közt lenne a helye. 

A hét könyve
Kritika
Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek
...
Nagy

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

Új podcast-sorozatunkban arra tettünk kísérletet, hogy visszamenőlegesen is megismerjük és feltárjuk elfeledett női szerzőink életútját, életművét. Az egyes epizódokban olyan írók, költők pályáját jártuk körbe mint Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Lesznai Anna vagy Galgóczi Erzsébet. Elindult a N/ők is írtak.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet. 

...
Kritika

A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

Az Utóéletek fülszövege megtévesztő: nem a háborúról vagy a halálról, hanem az életről szól. Mindarról, ami a történelem árnyékában zajlik. Ha a könyv egzotikus afrikai helyszínétől eltekintünk, ez az élet semmiben sem különbözik a miénktől.

...
Zöld

Az elsivatagosodott Alföldön betyárra és rendőrre is lecsap egy ősi veszedelem

Az Ingókövek és az Elveszett Gondvána után új regényében a cli-fit vegyíti a krimivel és az easternnel a szolnoki születésű jogász és író Lőrinczy Judit. Az utolsó tanú a közeljövő Magyarországára vezet, amikorra a klímakatasztrófa könyörtelenül átalakította az életfeltételeket, és elszabadított egy ősi fenyegető erőt is.

Olvass!
...
Beleolvasó

Gurubi Ágnes új regénye azt kutatja, amit a mesék elhallgatnak

A mesék a legtöbbször nem szólnak a levegőtlenségről, a kilátástalanságról, a dühről, amivel hol magunkat, hol a másikat büntetjük reménykedve, mert ahol büntetés van, ott van feloldozás is. Gurubi Ágnes szeptember elején megjelenő regényének hősei ugyanakkor már jóval túl vannak a mese végén. Olvass bele a Másik Istenbe!

...
Beleolvasó

A felnőtté válás jeges ökölcsapásokkal érkezik, és nem kegyelmez

Fliegauf Gergely első könyvének főhőse egy felnőtté válás küszöbén álló fiú, aki a börtönőri munkája és a szerelmi csalódások elől a fantáziába menekül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Minden azzal kezdődött, amikor a várost elérte a tánciskolák iránti lázas rajongás

Egy kis galíciai településen él Jacobo Pliniak és a felesége, Juliáa. Egy határmenti fogadót üzemeltetnek, hogy ennek álcája alatt Jacobo segíthessen az egyre szaporodó pogromok elől menekülő zsidóknak átjutni a határon. Olvass bele Mario Bellatin különleges regényébe. 

...

Ránki Sára bűnügyi nyelvész: Klemperer leírta, hogyan erőszakolja meg a hatalom a nyelvet

...

Bódis Kriszta: Számomra úgy van értelme az életnek, ha változást hozok

...

Számoljuk fel az emberközpontúságunkat! [Ms. Columbo Olvas]

...

Litkai Gergely: Multidolgozóként minden bűnt elkövettem a természettel