A Kínában élő művészek a mai napig nem alkothatnak egészen szabadon, hiszen a kormány olykor erőteljesen korlátozza a szabadságukat. Tavasszal beszámoltunk az ujgur író Perhat Tursun történetéről, akit a Kínai Kommunista Párt tizenhat év börtönbüntetésre ítélt. Az író elmondása szerint művészetére leginkább szocialista művek hatottak. A kínai kormány pedig továbbra is a szocialista értékek fontosságát hangsúlyozza, ez magyarázhatja legújabb kiadványukat is. 

A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium által kiadott dokumentum átfogó és tudományos alapokra helyezett kritikát ír elő, amelyben megfogalmazzák, hogy olyan irodalomra van szükség, amely előreviszi, fellendíti és megerősíti a “kínai esztétikát”.

Az intézmények azt is fontosnak tartják, hogy a kezdeményezést az online felületeken is megjelenítsék. Kiemelték, hogy egy olyan szoros és hatékony együttműködés megvalósításán dolgoznak, amely támogatja az irodalomkritikát, célja az irodalmi és művészeti alkotások szellemi színvonalának, kulturális konnotációjának és művészi értékének emelése.

A kritikusok feladata, hogy útmutatást nyújtsanak és reflektáljanak a társadalmi problémákra. Elutasítják a művészet minden olyan ágazatát, amely bármiféle vulgáris elemet tartalmaz – írják a közleményben. 

Arra kérik az irodalomkritikusokat és minden művészettel foglalkozó kollégát, hogy álljanak ki az online felületek helyes használata mellett, és hangsúlyozzák a társadalmi értékek fontosságát. Éppen ezért fontosnak tartják, hogy olyan új médiaplatformok jöjjenek létre, amelyek az online irodalmat támogatják. Ezek mellett szükségesnek tartják, hogy az irodalom- és művészetkritikusok körében is minél többen támogassák az új kezdeményezést. 

Hogy ez a gyakorlatban hogyan fog érvényesülni, kiderül. Mindenesetre Kína és a művészetek ellentmondásos kapcsolatára látványos példa Ai Weiweié, akinek memoárja jövőre jelenik meg magyarul. Ahogy a könyvvel kapcsolatban Sárközy Bence, a Jelenkor igazgatója lapunknak elmondta: "Akkortájt jártam Pekingben, mikor a hatóságok 2018-ban lerombolták az egyik ottani stúdióját a benne lévő műalkotásokkal, miközben mindezt a művész biztonsági kamerák segítségével közvetítette a neten. Ugyanarról az Ai Weiweiről beszélünk, aki 10 évvel korábban a fantasztikus pekingi olimpia stadiont, a Bird’s Nest-et jegyzi, ami neki köszönhetően egyedülálló alkotás a maga műfajában. Miközben mesél, olyan kérdésekre keresi a választ – a saját szavaival –, hogy »ki vagyok én?, miféle az élet?, mi a szabadság értéke?, és miért fél az autokrácia a művészettől?«"