Jü Hua regénye megmutatja, milyen volt az élet fél évszázada Kínában

Kína egyik legismertebb kortárs írójának már több kötete olvasható magyarul (Kína tíz szóban; Testvérek; A hetedik nap), nemrégiben pedig megjelent 1993-ban írt első regényének magyar fordítása is. Az Élni ‒ melyből 1994-ben filmes adaptáció is készült – egy kínai parasztember tragédiákkal teli életének bemutatása, melyet (a szerző elmondása szerint) az Old Black Joe című amerikai nóta ihletett; és ahogyan a dalban, úgy a regényben is egy idős ember tekint vissza saját életére, sorsára, veszteségeire. Az Élni az elmúlt idő, a vissza nem térő ifjúság, az elherdált lehetőségek, az elveszített családtagok, a keserves tapasztalatok derűs, belenyugvó, mégis torokszorító összegzése.

Kolozsi Orsolya | 2021. április 01. |

A szöveg kerettörténetében egy népdalgyűjtő járja Kína falvait, és gyűjtőútja során találkozik egy idős, szikár férfival, aki ősöreg ökrével műveli a földet. Az öregember a munkát megszakító pihenőidőkben meséli el viszontagságos életének fordulatokban bővelkedő történetét: „Az öreg mosolygós, napbarnított arca megtelt élettel a szikrázó fényben, porral teli ráncai vidáman rakoncátlankodtak, úgy festettek, akár a földeket felszabdaló kis ösvények. Az öreg végül leült velem a buja lombkoronájú fa alá, és azon a napsütötte délutánon mesélni kezdett magáról.” Az idős férfi, Fu-kuj egyes szám első személyben elbeszélt históriáját a fiatal népdalgyűjtő elvileg változtatás nélkül idézi, de arra, hogy itt egy hallgató általi közvetítés történik, mindössze pár alkalommal utal a szöveg. 

A fáradt, mégis derűs férfi egy nap leforgása alatt, időrendi sorrendben haladva rekonstruálja életét, fiatalságát, eltékozolt vagyonának történetét, majd a fiával, lányával és feleségével leélt küzdelmes életét.

Jü Hua
Élni
Ford.: Zombori Klára, Helikon, 2020, 256 oldal 
Jü Hua: Élni

A főhős egy család történetét vázolja fel, és közben a kínai történelem fontosabb eseményeire is reflektál. Nem nevesíti az történéseket, pusztán annyit idéz fel belőlük, amennyi a családja mindennapi életére hatással volt. A huszadik század második felének Kínája pedig nem a legszebb arcát mutatja ‒ a folyamatos politikai hatalomátvételek, az elhurcolások, kivégzések, a gyakori éhezés szinte hétköznapi történésekként jelennek meg Fu-kuj elbeszélésében. Az édesanyjának próbál orvost szerezni a városban, amikor teljesen váratlanul, fegyveres kényszert alkalmazva besorozzák, és elhurcolják egy több hónapon át tartó háborúba (ő maga még azt sem tudja, kinek az oldalán és hol harcol), ahonnan hazatérve a falvak kommunákká alakítása várja. Minden jószágukat, vagyontárgyukat be kell szolgáltatnia, a földeket közösen művelik a falu lakói, és munkabírásukkal arányban ételegységeket kapnak az együtt megtermelt terményekből. Később visszakapják a földeket, ekkor azonban Mao kulturális forradalma miatt az addigi intézmények, szervezetek megszűnnek, az egykori funkcionáriusokat, elöljárókat, meghurcolják, kivégzik. Bár a falu élete viszonylag nyugodt (csak a brigádvezetőt vegzálják), a városban mindennaposak a lincselések, a gyilkosságok. Mindezen történelmi fordulatok hátterében állandó az éhezés, a szegénység, a kilátástalanság.

A magával ragadó, könnyen olvasható szöveg a szakadozottan, fragmentumokban ábrázolt történelmi háttér elé egy tragikus sorsú család életét festi: Fu-Kuj idővel mindenkit eltemet, akit szeret; apjával indul a sor, és egyetlen unokájával zárul.

Mindenkit elveszítve, öregen végül megvesz egy kizsigerelt, pusztulásra ítélt ökröt, akit saját magáról Fu-kujnak nevez el. Az összetört, halálra dolgoztatott állatot éppen elpusztítani készülnek, amikor közbelép, és a többiek számára nevetséges módon megvásárolja a szegény párát. Az ökörben tulajdonképpen felismeri önmagát: öregségét, nyomorúságát, agyondolgozott életét, mely egyre inkább a végéhez közeledik.  

A családtörténeti és történelmi szál összefonódásában egy fejlődésregény bontakozik ki: a családi vagyont elkártyázó, terhes feleségét megrugdosó, arrogáns, afféle tékozló fiúként ábrázolt hősből szerető férj, gondos apa válik, aki sorscsapásokkal teletűzdelt élete végére olyan bölcsességre tesz szert, melynek birtokában úgy néz vissza az életére, mintha nem is a saját fájdalmas sorsát idézné föl, hanem kívülről tekintene valakire.

A beletörődés, a sztoikus nyugalom határozza meg öregségét, pedig fiatalkorában rengeteget szenved, sokat sír, sőt, van, hogy üvölt fájdalmában.

Fu-kuj a férfi, a családapa, aki elveszített mindent, aki nem tartozik a világnak semmivel, csendben, rezignáltan készülődik a halálra, tapasztalatainak sora még egyfajta békés derűvel is megajándékozza. Azt az embert látjuk emlékezni, akinek már nincs mitől tartania, akitől már nem lehet elvenni semmit: „Ha túl sokat gondolok a régmúlt időkre, elszomorodom, de néha egyfajta megnyugvást is érzek, mivel a családom minden egyes tagját én temettem el, én ástam meg a sírjukat ezzel a két kezemmel, ezért egy nap, amikor majd rám kerül a sor, nincs ki miatt aggódnom.” A realista, olykor naturalista elbeszélésmód technikai eljárásait alkalmazó, egyszerű, puritán szövegben azonban nemcsak a főhős, de a mellette felbukkanó egyéb szereplők is életre kelnek, és a realista történetmondói hagyományhoz hűen árnyalt jellemekként jelennek meg az olvasó előtt. Ugyan Fu-kuj az, aki mindenkit túlél, de a női karakterek szívóssága és kitartása is szembetűnő. Mikor a főhős elveszíti a családi vagyont, apja belehal a bánatba, anyja viszont sokáig mellette van, segíti a fiát. Fu-kuj felesége, Csia-csen kitartóan (eleinte érthetetlen módon) ragaszkodik férjéhez, és noha a regényben többször is a sír szélére kerül, mindig képes folytatni, akkor is dolgozik, mikor állni is alig tud a lábán. Fu-kuj lányáról ugyanez elmondható: a siketnéma lány kitartása, önfeláldozása nem ismer határokat. Ezek az erős, szívós nők a család összetartásának zálogai, ők azok, akiktől életre kel, megelevenedik a közösség. Még akkor is, ha a huszadik század második felének Kínájában a nő másodlagos lény, aki felett a férfiak rendelkeznek.

Nemcsak a nők kiszolgáltatott és függő helyzete jelenik meg a Kína hétköznapjaiba is beavató regényben, hanem sokat megtudhatunk a falvak szerkezetéről, az emberek közötti viszonyokról, arról, hogyan zajlik egy kínai leánykérés, milyen díszletek között telnek a hétköznapok.

Az európai olvasó számára szokatlan lehet például az egymás háton való cipelése. A gazdagoknak kijár, hogy a szolgák a hátukon vigyék el őket a több kilométerre fekvő városba (eleinte Fu-kuj is ilyen úrifiú, akinek nem kell gyaloglással fárasztania magát), de gyakori, hogy a férj viszi a feleségét, a fiatal az idősebbet, és végül a halottakat is háton szállítják a végső nyughelyükre.

Az Élni címe mintha azt üzenné, ebből a kötetből megérthetjük, mit jelent élni; de a regény nem von le általános következtetéseket, nem summázza az élet lényegét. Bemutat egy sorsot a sok közül, és megmutatja, hogy ezt is jelentheti az élet, mint ahogy annyi mást is. És – bár soha nem mondja ki – mintha arra is célozna, hogy az emberi lét, akármilyen is, tele van örömteli percekkel, és persze csordultig van bánattal és fájdalommal is ‒ esetleges, kinek mennyi jut belőle. De minden élet teljes jogú élet, és mindenkinek csak egy van belőle, az, amit épp most él.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Száműzték Orwellt a kínai iskolák könyvtáraiból

A kulturális forradalom óta először végeztek tisztogatást a kínai könyvtárakban - az intézkedés eredményeként a politikailag inkorrektnek tartott könyveket szedték le a polcokról.

...
Beleolvasó

Mitől lesz kínai a kínai science fiction?

...
Kritika

A kínai sci-fi szerzők mindenbe beavatkozó államapparátust látnak a jövőjükben

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Orczy Mimi ezúttal Párizsban nyomoz egy eltűnt műkincs után – Olvass bele!

Folytatódik Ruff Orsolya kalandregénye, melyben a tűzrőlpattant báró Orczy Miminek egy francia bűntényt és eltűnést kell felderítenie.

...
Gyerekirodalom

Elhunyt a Babar könyvek szerzője

Laurent de Brunhoff festő és mesemondó, aki Babarról, az elefántkirályról szóló képeskönyvsorozattal lett híres, 98 éves volt.

...
Gyerekirodalom

10 nyuszis mesekönyv húsvétra és azon túl

Az édes tapsifülesek kiskorú rajongóinak és szüleiknek élő nyuszi helyett inkább gyönyörű gyerekkönyveket ajánlunk.