József Attila nem lehetett Pesten, amikor a neten körbefutó fotó készült “róla”?

sa | 2023. április 14. |

Gyorsan körbefutott az interneten az a fotó, amit a magyar költészet napján, azaz József Attila születésnapján osztott meg Harsányi Sulyom László egy Facebook-bejegyzésben. A képet az 1934-es Könyvhéten, a Blaha Lujza téren készítette a posztoló nagyapja, a bejegyzés szerint József Attilát lehet felfedezni rajta, és igazi retro lesifotó, hiszen a költő nem tudott róla, hogy megörökítik.

A szenzációra a hvg.hu-n reagált egy cikkel Tverdota György irodalomtörténész, József Attila-kutató, aki azt állítja, a fotón látható alak, bár hasonlít, nem lehet a költő.

Amellett, hogy Tverdota szerint a legfényképezett férfi arca “határozottan teltebb, mint a kiugró ádámcsutkájú, sovány testalkatú költőé”, a fő érve az, hogy 

minimális az esélye, hogy ebben az időpontban József Attila Budapesten lett volna.

Az irodalomtörténész azt írja, 1934 egy anyagilag különösen nehéz év volt József Attila számára, és Budapesten nem tudta fenntartani magát, ezért február végén Hódmezővásárhelyre költözött egykori gyámjához, sógorához, Makai Ödönhöz és családjához. Itt született az Eszmélet versciklus, illetve április végétől levélsorozatban mesélt Rapaport Samunak a lelkiállapotáról - valamint Szántó Judittal is kapcsolatban maradt így. Tverdota azt írja:

"Levelezésük egyik tárgya közös jövőjük kétségekkel teli tervezgetése volt: »Pénzem nincs – írta április 16-án. Nagyon össze kellene húzni magunkat s – az elején legalább – kenyéren és vízen kellene élnünk.«

Május elsejei levelében ezt olvassuk: »Nem tudtam fölmenni, mert mindenünnen, ahová írtam, lemondó választ kaptam.« 1934. június 13-án, tehát a könyvhét utáni napokban kelt levelében ígéretet tett élettársának: »Jutka, kedves, valószínűleg még a hó folyamán hazamegyek – szeretnék előbb valami pénzre szert tenni, de úgy látszik, kezdetben csak az írógép lesz minden vagyonunk.« 

Szabolcsi Miklós szerint »1934. július 1. körül tér vissza Budapestre.«

Arra, hogy jelen legyen a fővárosi könyvhét valamelyik eseményén, csak akkor kerülhetett sor, ha mégis csak felruccant Budapestre, elvégre Hódmezővásárhely nincs a világ végén. Erre azonban semmilyen adatunk nincs."



Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

József Attiláról készült, eddig ismeretlen fotót osztottak meg a költő születésnapján

Új, eddig ismeretlen fotók kerültek elő József Attiláról Harsányi Sulyom László jóvoltából. 

...
Hírek

József Attila, Erdős Virág és Orbán János Dénes verseit ajánlja a köztársasági elnök

A magyar költészet napja alkalmából Novák Katalin klasszikus és kortárs műveket is ajánlott.

...
Hírek

Firkálással tüntették el az ajánlást a József Attila-dedikációból

A dedikált könyvek árverésének egyik legérdekesebb tétele az a kötet, amelyet József Attila írt alá, a dedikációt viszont utóbb részben kisatírozták.

Polc

Csak a dzsungel van Závada Péter új verseskötetében

...

Alice Munro novelláiban a takaros előkertek mögött mindig ott a titok, a temetetlen múlt

...

Elveszve, mégis megtartva – Tompa Andrea új regényében a történelem fehér foltokkal büntet

...

Az embermentő labdarúgó ‒ dédunokája írt könyvet a válogatott első gólszerzőjéről

...
Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Kritika

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

Emberek és kultúrák közötti távolságokról, a hiányról, a megszállottságot súroló vonzalomról és a mérgező szépségkultuszról is mesél a francia-dél-koreai Elisa Shua Dusapin 2016-os, első regénye. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Borda Réka

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

...
Kolozsi Orsolya

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir