Kezdetben csak találgatni lehetett, vajon mi a története annak az első kiadású, 1934-es Medvetánc kötetnek, amely az Antikvárium.hu most induló online könyvárverésén bukkant fel. A példányt ugyanis lényegében megrongálták, a dedikációból valaki gondos munkával eltüntette a címzett vagy címzettek nevét.
A rendes kiadáson kívül túl száz, kézzel számozott példányban is kiadott verseskötetből ez a 42., amit József Attila kék tintával írt alá, de hogy kinek, az elsőre nem volt tudható, ugyanis valaki egy ugyancsak kék színezékű tintával, fűrészfogszerűen sűrű firkálással gondosan eltüntette a címzést. Az igazságügy írásszakértői vizsgálat, digitális mikroszkóp, számítógépes képfeldolgozó, fehér és UV fény kellett ahhoz hogy kiderüljön, mi a rekonstruálható szövege:
Rapaport Samu / doktornak és Etsy Emiliának / régi barátsággal. / Bp. 1934. dec. / J. A.
Rapaport Samu és felesége, Étsy Emília személye nem ismeretlen: a férfi volt József Attila első analitikusa. Étsy Emília 1918 őszétől a szegedi színház társulatának tagja volt, Rapaport miatta költözött Szegedre. (Étsy Emíliába korábban szerelmes volt Juhász Gyula is, a rajongás később barátsággá alakult át. Rapaport ekkor még nem analitikus volt, Juhász Gyulát is belgyógyászként kezelte 1926-ban.)
Szántó Judit visszaemlékezése szerint a költő és az analitikus 1931 őszén ismerkedtek össze Budapesten, egy villamoson. „hogy van, mi újság után Attila soványságát hozta fel R., Attila említette, hogy sokáig gyomorbeteg volt és passzírozott dolgokat evett […]. R. egy könyvet írt akkor az ideges gyomortünetekről és kérte Attilát, látogassa őt meg, szeretne vele beszélni. Akkor még Attila […] analyzis ellenes volt. József Attila stilizálta Rapaport könyvét, cserébe azt kérte, hogy vegye őt analízisbe. (A könyvért 250 pengőt kapott volna , végül ezt „leanalyzálták”.)
József Attilának később új analitikusa lett, Gyömrői Edit. Kapcsolata viszont megmaradt Rapaporttal, leveleztek és bizonyára találkoztak is; ennek a folyamatnak az egyik dokumentuma a Medvetánc most előkerült példánya - a címzett vélhetően az elsők között kapott József Attilától dedikált példányt a ritkább, bibliofil változatból.
A Medvetánc József Attila egyik legjelentősebb kötete, benne maga válogatta össze korábbi költői termésének javát, így létrehozva a saját munkásságát reprezentáló válogatást. (A szerző a Medvetánc több ismert példányához hasonlóan saját kezűleg kijavította a 65. oldalon található Háló című vers harmadik sorában hibásan szedett szót: a „halász bástyám” kifejezésből így a szerzői szándék szerinti „halász bátyám” ).
A Rapaportról szóló egyik visszaemlékezésből lehet tudni, hogy az idős Rapaport – gyermektelen lévén – dolgait részben elajándékozta, részben sétái alkalmával szándékosan elhagyogatta. A fontosnak ítélt analitikus-leveleket megőrizte, ami viszont nem ment át ezen a rostán, szétszórta. Nem megsemmisítette őket, hanem lehetőséget adott a könyveknek, hogy folytassák sorsukat. Így járt az eredeti Medvetánc is, amiben a dedikáció kisatírozásával Rapaport úgy gondolta, esetleg így jobban egy új tulajdonoshoz segítheti. Egyszer egy ligeti padon szándékosan ottfelejtett könyvcsomagját egy segítőkész fiatalember - nem értve a különös helyzetet - utána vitte, meghiúsítva ezzel akcióját. Az idős Rapaport Samu tehát így találta felakaratlanul jó 70 éve a mai köztéri könyvmegállók elődjét.
A dedikált könyvek árverésén 223 egyedileg válogatott tételre lehet licitálni. Akad köztük Radnóti Miklós, Tóth Árpád és Krúdy Gyula által dedikált kötet, de olyan fotó is, amelyet Tömörkény István írt alá.
