Jobbak az olvasási készségei azoknak, akik ebook helyett papíron olvasnak

Egy új kutatás szerint nem mindegy, hogy ebookon vagy kézzelfogható könyvként olvasunk irodalmat.

fk | 2022. július 26. |

Egy friss kutatás szerint, amelyet az Organization for Economic Cooperation and Development nevű szervezet végzett, jobbak lesznek a szövegértési képességei azoknak, akik többségében papír alapú könyveket olvasnak. Összesen harminc országban vizsgálták meg a 15 éves fiatalok olvasási szokásait és képességeit a PISA-teszt segítségével.

A szépirodalom olvasása szociálisabbá tesz és segíti a szociális érzékenyítést

Az utóbbi időben szerencsére újra egyre divatosabbá válik az olvasás, számos cikkel, tanulmánnyal találkozhatunk, amelyek az olvasás jótékony hatásait mutatják be. Ha eleget, és persze megfelelő irodalmat olvasunk, jobb vállalkozóvá, szülővé válhatunk, csökkenhet a stressz, boldogabbak lehetünk, sőt a szociális érzékenyítésben is sokat segít. Ezáltal jobban kezelhetjük a különböző társadalmi szituációkat, hiszen a fikciós regények olvasása által olyan alapvető igazságokat ismerhetünk meg az emberi viselkedésről, amelyekből képesek vagyunk tanulni, átvinni a saját életünkbe a könyv tapasztalatait és alkalmazni azokat – írja a Lithub.

Tovább olvasok

Az eredmények magukért beszélnek: azokhoz a diákokhoz képest, akik csak ritkán vagy soha nem olvasnak könyveket, 15 ponttal jobban teljesítettek azok a tanulók, akik jellemzően képernyőn olvasnak, és 49 ponttal voltak jobbak azok, akik a papír alapú könyveket preferálják. Összefoglalva, a tesztet kitöltő diákok 36%-a mondta azt, hogy inkább papíron olvas, ők pedig csaknem minden országban jobban teljesítettek a teszten, mint a képernyőn olvasók, kivéve Indonéziában és Thaiföldön.

A felnőtt magyar társadalom 53%-a soha nem olvas

Ma van az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja. Az UNESCO 1965-ben döntött úgy teheráni világkongresszusán, hogy az analfabetizmus elleni küzdelemnek szeptember 8. legyen a világnapja. Az MTI-n ebből az alkalomból két grafikont tettek közzé: az egyik a magyarok olvasási szokásairól, a másik az olvasni tudók arányáról ad képet.

Tovább olvasok

A kutatásból egyébként más érdekes dolgok is kiderültek. Például több mint 5%-kal nőtt azoknak a diákoknak a száma, akik az olvasást időpocsékolásnak tartják. Ezzel párhuzamosan pedig 2012 és 2018 közt látványosan romlani kezdett a fiatalok szövegértési képessége.

Összetettebben látják a világot azok, akik fiatalon sok irodalmat olvastak
Tovább olvasok

Forrás: Lithub/ KQED

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

A felnőtt magyar társadalom 53%-a soha nem olvas

Szeptember 8-án van az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja. Az MTI-n ebből az alkalomból két grafikont tettek közzé: az egyik a magyarok olvasási szokásairól, a másik az olvasni tudók arányáról ad képet.

...
Hírek

Az olvasásra kötelezett fiatal nenonáci jobban szereti Shakespeare-t Austennél

Angol klasszikusok olvasására kötelezett a bíróság egy brit neonáci fiatalt, akinek a napokban kellett számot adnia olvasmányélményeiről.

...
Szívünk rajta

Hogyan lehet meghozni a kamaszok kedvét az olvasáshoz?

Mi a szerepe az illusztrációknak, mi alapján választanak könyvet a kamaszok, és hogyan lehet visszatéríteni őket az olvasáshoz? Mutier Uszámát, a Szívünk rajta új zsűritagját kérdeztük.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Zöld

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

A Bookline Zöld ehavi adásában Frank Schätzing Mi van, ha megmentjük a világot? című könyve apropóján beszélget Litkai Gergely Ürge-Vorsatz Diána asztrofizikussal, a környezettudomány doktorával.

...

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Könyv vagy Fortnite – kell-e egyáltalán a „vagy”?

Az alfa generáció tagjai olyan világban élnek, ahol a vizualitás minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap. Vajon a könyvek és azok vizualitása mit tud adni ennek a korosztálynak?

...
Gyerekirodalom

Hétlábú paripák és jó boszorkányok bújnak elő Zalka Csenge Virág mesekönyvéből

Olvass bele Zalka Csenge Virág csodálatos meseválogatásába!

...
Gyerekirodalom

Kelta kincsvadászattal folytatódhatnak Mikó Csaba balatoni kalandjai

Egy hajó megmentése, valójában egy igazi nyomozás áll Mikó Csaba balatoni kalandregényének középpontjában. A Lukrécia megmentése új könyv, szerzője ugyanakkor már jó húsz éve papírra vetette. De milyen kötődése van az írónak a Balatonhoz, és hogyan tér vissza Gergő és Zsófi a folytatásban? Mikó Csabát kérdeztük.