A felnőtt magyar társadalom 53%-a soha nem olvas

Ma van az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja. Az UNESCO 1965-ben döntött úgy teheráni világkongresszusán, hogy az analfabetizmus elleni küzdelemnek szeptember 8. legyen a világnapja. Az MTI-n ebből az alkalomból két grafikont tettek közzé: az egyik a magyarok olvasási szokásairól, a másik az olvasni tudók arányáról ad képet.

fk | 2021. szeptember 08. |

Az első grafikon a könyvolvasás gyakoriságának változását mutatja be a felnőtt magyar társadalmon belül, és nem fest túl jó képet. Az adatok szerint 1989-ben a felnőtt lakosság 35%-a még rendszeresen olvasott, ez az arány 2020-ra 13%-ra csökkent. Közben folyamatosan nőtt azok száma, akik soha nem olvasnak. A 80-as évek elején ők 39%-ot tettek ki a felnőtt magyar társadalomból, mára viszont már a hazai felnőttek 53%-a nem olvas szépirodalmat.

-

A másik grafikon az olvasni tudók arányát mutatja a felnőttek és fiatalok körében, világviszonylatban. A 2000 és 2030 közötti tendenciákat ábrázolja, tehát előrejelzést is ad a következő évekre. Eszerint az alacsony jövedelműek közt az utóbbi két évtizedben jelentősen nőtt az olvasni tudók száma, de az átlagos jövedelműek körében is látható némi növekedés. Főként az alacsony jövedelmű fiatalok körében látható nagy javulás. Míg 2000-ben 60% alatt volt köztük az olvasni tudók aránya, addig 2030-ra ez az arány már meghaladhatja a 80%-ot is.

-

(MTI)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Az olvasás megoldást jelenthet az alvászavarra

Naoise Dolan, az Exciting Times című regény írója a Guardianben megjelent cikkében arról írt, hogy miként segített neki az olvasás az alvásproblémáin.

...

A szépirodalom olvasása szociálisabbá tesz és segíti a szociális érzékenyítést

Az utóbbi időben számos cikkel, tanulmánnyal találkozhatunk, amelyek az olvasás jótékony hatásait mutatják be. Ha eleget, és persze megfelelő irodalmat olvasunk, jobb vállalkozóvá, szülővé válhatunk, csökkenhet a stressz, boldogabbak lehetünk, sőt a szociális érzékenyítésben is sokat segít.

...

Így fejleszti az olvasás az empátiát

Az olvasás fejleszti az empátiát és az érzelmi intelligenciát, éppen ezért hasznosabb, mint az sokan hiszik – erről beszélt TED-előadásában Beth Ann Fennelly költő, kreatív írás professzor. 

A hét könyve
Kritika
Mennyiért adja el az ember a lelkét az ördögnek? – Knausgård megírta eddigi legsötétebb könyvét
Nagyszájú nő vagy rendszerellenes művész? – Juan Gabriel Vásquez kolumbiai író: Feliza nevei

Nagyszájú nő vagy rendszerellenes művész? – Juan Gabriel Vásquez kolumbiai író: Feliza nevei

Hét éve olvashattunk utoljára magyarul Juan Gabriel Vásquez kolumbiai szerzőtől. Most azonban megérkezett a Feliza nevei.

Olvass!
...

Elmesélhető a Biblia a nők szemszögéből? – Olvass bele Marilù Oliva regényébe!

A Biblia történetei úgy elmesélve, ahogy még nem hallottad. Olvass bele!

...

Segítenek-e a könyvek a gyászfeldolgozásban? Olvass bele az Apám könyvtára című kötetbe!

Részlet Ragnar Helgi Ólafsson Apám könyvtára - Rekviem című könyvéből.

...

„A Halál korrepetálta Emilyt fizikából” – olvass bele Kayla Czaga kanadai költő verseskötetébe!

A Halál egy metálos fiú, aki fiatal lányokra bukik.

...

„A sorsszerűségről beszél” – Biró Zsombor Aurél kedvenc regényéről mesél az Alkotótárs podcastben

...

Életre szóló szerelem és igazságos világ csak a mesékben létezhet – Török Ábel a TBR podcastben

...

Harag Anita: Én mindig novellákat akartam írni // Alkotótárs podcast II.