Izlandon derül ki, hogy vannak életek, amikhez nincs bátorságunk

Izlandon derül ki, hogy vannak életek, amikhez nincs bátorságunk

Nem kell nagyon sok oldalt teleírni, hogy egy történet befogjon egy életet: a Válasz Helga levelére 82 oldal hosszú, mégis egy nagyregény sűrűsödik benne. Titkos szerelem, városba költözés, meddőség, elmúlás és a zord északi szél segít megértetni, hogy nemcsak egy életet élhetünk, hanem egy másikat is, amihez nem volt bátorságunk. A hét könyvét bemutató írás spoilereket is tartalmaz, de csak azért, mert nem az a lényeg, hogy mi történik, hanem a hogyan, és annak elbeszélése.

Valuska László | 2022. augusztus 29. |

A pici és szép könyvet az Ø Kiadó adta ki, ami kifejezetten a skandináv irodalmi kincsekre szakosodott, és mivel most először foglalkozunk kiadványukkal, néhány szóban bemutatjuk őket.  Az idén indult Ø Kiadó nevében az Ø-t ő-nek kell ejteni, dánul szigetet jelent, a kiadóvezető, Veress Dávid, aki Birgisson regényét is fordította, évek óta a skandináv irodalom egyik legfontosabb hazai szakértője, például dolgozik a Skandináv Ház Alapítványnál, így az Észak című folyóirat elindításában is közreműködött. A skandináv irodalom rendkívül gazdag, ráadásul nagyon erős kulturális márka. Az északiak kitalálták, hogy van bennük valami közös, amit meg lehet fogalmazni, és amivel például a kulturális piacon könnyebben versenybe szállhatnak, jelen lehetnek. Mert azt innen Magyarországról nem tudjuk elképzelni, hogy Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország, Feröer és Grönland is együtt egy kulturális márka alatt egyesíti erőit. A magyar könyvpiacon a skandináv irodalom nemcsak kedvelt, hanem kifejezetten sikeres is:  például Karl Ove Knausgard, Jón Kalman Stefansson, Linn Ullman, Per Petterson, Erlend Loe, Stefan Ahnhem vagy Jo Nesbo a maguk területén nagy sikereket értek el itthon. 

A kiadó első kötete megmutatja, mire várhatunk: Bergsveinn Birgisson lírai regényében az öreg izlandi gazda, Bjarni ragad tollat, hogy válaszoljon egykori szerelmének, Helgának.

Az időskori elbeszélő nézőpontjából az egész életet és az izlandi tájat is belátni, a kettő pedig folyamatosan alakítja egymást.

A “Drága Helga” megszólítással kezdődő levélfolyam a haláltól indul és nem tud mással végződni. Végig megtartja a levélműfajt, ami kifejezetten jól áll a kötetnek: könnyen lehet azonosulni az elbeszélő Bjarnival, aki már egy összefüggő történetként látja az életét, sőt azzal is képes szembenézni, hogy mit rontott el. Vívódik, emlékezik, elvágyódik, de mindvégig szeretne rendbe tenni valamit, amit egyszer már nagyon elrontott.

Bjarni azon az izlandi vidéken él, amit Jón Kalman Stefánsson Menny és Pokol-trilógiájából már jól ismerhetünk: a természet nem helyszín, hanem mindenre hatással lévő létező, úgy az iszonyú hideg, mint az északi szél meghatározza a mindennapokat. De egy szerelmi kapcsolat se más, mint jeges időszakok, napsütötte órák és viharok folyamatosan változó rendje. A Válasz Helga levelére ugyanannyira szól a szerelemről, mint az ember és természet viszonyáról, a szorongató városiasodásról vagy arról, hogy az időt mennyire máshogy éljük meg. 

A kisregény nagy érzelmeket megmozgató, alapvetően sötét tónusú elbeszélése arról szól, hogy az elbeszélő élhetett volna egy másik életet.

Ha lett volna bátorsága, ha igazán akarta volna, ha lett volna mintája, ha nem félt volna szembenézni tettei következményeivel. Bjarni Unnurt vette feleségül, majd élték le együtt az életüket, de még Unnur is tudta, hogy mindvégig Helgát szerette. Akinek férje és gyerekei vannak.

Unnur története is rendkívül tragikus: a méhét eltávolították az orvosok, így meddővé vált, ami nemcsak érzelmi, hanem szexuális kapcsolatukra is hatással volt Bjarnival. Akinek Helga ezután azt mondta, hogy végképp egybefolyjon a két nőalak, hogy “Szeresd. Rajtam keresztül”. Látszólag mindvégig tragikus a történet, hiszen ebben a háromszögben senki se boldog, de Bjarni levelében megtaláltam azt az erőt, amit a saját történetünk elfogadása adhat. Juhokat hágatni, bárányokat vágnak le, húsokat füstölnek, a szexjelenetek rendre visszatérnek, mert a Válasz Helga levelére ilyen szöveg, animális, testi és ösztönszerű. Birgisson különös költői nyelvezetben beszélteti az öreg Bjarnirt, aki úgy beszél a természetről vagy a szerelemről, mint egy költő, úgy idézi be a 13. századtól a 19. századig az izlandi irodalmi szövegeket, mintha az anyanyelve lenne, és mégis komplex módon szervesül ebben az önálló természeti világban. Veress Dávid fordítói munkájának végeredménye sokszor hideg, néha sötét, de mindvégig mély érzelmeket működtet. 

Birgisson kisregénye elsősorban nem tragikus szerelmi történetként a legérdekesebb, hanem az ennek mentén felmerülő témákon keresztül. A Válasz Helga levelére sokáig úgy hat, mintha nem lenne konkrét ideje a történteknek: egyfelől a vidéki létben máshogy éljük meg az időt, másfelől zavarba ejtő, ahogy egy közel 90 éves férfi emlékezik vissza az életére, mert emlékei nagyon élők, mégis érezni, ahogy az évtizedek alatt alakultak. 

Az időtlenség felől nézve válik komoly, szorongató problémává a városiasodás, amelyről többször ír a szerző: 

hogyan változik meg az emberek közötti kapcsolat, hogyan oldódik fel a személyes identitás a városban, hogyan veszítik el értékeiket az emberek.

És egyébként hogyan áll a város, Reykjavík Helga és Bjarni közé. 

“Költözzek Reykjavíkba azért, hogy árkot ássak vagy barakkokat építsek az amerikaiaknak? Hagyjam ott a birkáimat, amiket az apámtól örököltem, és amiket éjt nappallá téve nemesítettem és szaporítottam, míg végül két-három báránynál már egyik jerke sem ellett kevesebbet? Hagyjam ott a vidéket, ahol az őseim majdnem ezer éve éltek, és költözzek egy városba, ahol nem látnám a munkám gyümölcsét és bérlő lennék, mások rabszolgája?” - írja Helgának Bjarni, aki szerint az emberi társadalmak olyanok, mint az almák, minél nagyobbak, annál íztelenebbek, vagyis elveszítik igazi almaságukat és egymáshoz kezdenek hasonlítani a jelentéktelenségükben. 

A város és a vidék közti különbség a változásról beszél, ahogy egy emberélet alatt a kommunikáció, a férfi-nő viszony, a megélhetés és a közösségi lét is megváltozik, például azért, mert megjelenik a telefon vagy a tévé, ami hiába tölt be funkcionális szerepet, mindkettő újratermeli az egyének közötti távolság fenntartását. Ahogy eltűnni látszik a hagyomány, ahogy veszélyesnek tűnik a változás és ijesztőnek az idő felgyorsulása. Vidéken Bjarni fontos volt és látta munkájának eredményét, mindvégig rettegett attól, hogy eltűnik a városi forgatagban. 

A levelek azt is elbeszélik, hogyan magányosodott el végleg Bjarni a saját életében.

Előbb csak feleségétől idegenedett el, bízva abban, hogy a szerelme, aminek mítikus történetét ebben az elbeszélésben is még fontosabbá emeli, beteljesül, majd láthatjuk, ahogy Helga közös gyereküket egyedül nevelni kezdi, a férfi meg távolról távcsővel nézi a gyerek cseperedését.   

A Válasz Helga levelére szép és tragikus történet egy férfiról, aki nemcsak a saját életét élte szomorúan, hanem azt is, amivel soha nem volt bátorsága szembenézni, mert mindenféle értelemben radikálisan más életet igényelt volna tőle. Bjarni története a maga időskori romantikájával együtt mégis csak annak a férfinak a története, aki más nők életét változtatta meg, miközben ő is mindig máshova vágyódott, saját magának könnyedén felépített egy tragikus történetet, minthogy szembenézett volna szerepével és felelősségével. Brigisson legalább egy idős férfit képes volt rávenni arra, hogy egyszer belássa hibáit.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Az izlandiak még mindig sokat olvasnak, de a statisztikát a nők húzzák fel

Izland hagyományosan irodalmi nemzet, szeretnek olvasni, és még mindig előszeretettel ajándékoznak egymásnak könyveket.

...
Kritika

Izlandon az ember összeolvad a küzdelemmel, amit a természet erőivel folytat

2019-ben a Könyves Magazin a Menny és Pokol-trilógiát választotta az év könyvének. A kritikából kiderül, miért döntöttünk így.

...
Nagy

Izlandon tényleg csak a krimikben folyik a vér és tombol az erőszak?

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

...
Nagy

Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Szerdán Margó Olvasókör lesz: Visky András a regény kezdeteiről, “révült írás-lelkigyakorlatról” és a bibliapókerről is mesélt előzetesen.

...
Panodyssey

Moskát Anita: Írói félelmek kalendáriuma, az év minden napjára

"Félek, hogy önmagamat fogom ismételni, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, és észre sem veszem." Moskát Anita műhelynaplóját olvashatjátok az írói hivatáshoz kapcsolódó félelmekről.

...
Nagy

Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat

Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László: Írni az utolsó pillanatig lehet

„Azt hiszem, a novellákban és a regényekben messzebbre juthatok, mint a popzenén keresztül” – mondja Kollár-Klemencz László, aki nemrég új lemezt rögzített kamarazenekarával, hamarosan pedig megint prózaírásba fog majd a tervek szerint. Interjú.

...
Szórakozás

Ferrante, Christie, Stephen King - Ezeket a könyveket olvasd el a 2023-as bemutató előtt!

Idén sem lesz hiány izgalmas feldolgozásokból, mutatjuk milyen könyvadaptációk érkeznek idén a mozikba és a streaming csatornákra.

...
Nagy

Laár András nem hajlandó gyűlölködni, szerinte ez is a belső szabadság része

A Laáramlás című kötetben Laár András pályája és élettörténete tárul fel anekdoták, izgalmas történetek formájában: bepillantást nyerhetünk a sokoldalú művész gyermek- és ifjúkorába, a KFT zenekar indulásába, Galla Miklóssal való barátságának históriájába vagy akár a buddhizmushoz fűződő kapcsolatába. A szerzővel a könyv megírásáról, a költészetről, a gyűlöletmentes életről, a valóság és látszat viszonyáról, a Karinthy-gyűrű sorsáról és a belső szabadságról beszélgettünk.

Olvass!
...
Beleolvasó

Szabó Magda a Régimódi történetben egyetlen arcképet akart kirakni: az édesanyjáét

A Szabó Magda-titok című podcastsorozatunkban négy olvasmányon keresztül kutatjuk, mitől működnek még ma is Szabó Magda könyvei. A következő adásban a Régimódi történetet tárgyaljuk ki, amelyben az író édesanyjának, Jablonczay Lenkének állít emléket. Addig is olvass bele a könyvbe!

...
Beleolvasó

Ki volt Mary Shelley? Frankenstein "anyjának" története elevenedik meg egy gótikus regény lapjain

A romantika irodalmának egyik legkülönlegesebb könyve a Frankenstein, a horror egyik megalapozója, amit egy tizenkilenc éves lány írt. A holland Anne Eekhout Mary című regénye ennek a különleges, érzékeny és merész nőnek állít emléket. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az amerikaiak a focit akarták propagandaeszközként használni Afganisztánban, de csúnyán elrontották

Craig Whitlock könyve döbbenetes tényfeltáró munka, új megvilágításba helyezi mindazt, amit eddig az afganisztáni háborúról tudtunk és gondoltunk. Olvass bele!

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Megjelent Greta Thunberg új könyve, mégsem ezzel került a hírekbe

...
Zöld

A Felhőkakukkvárban ősi szövegek élnek tovább az emberi civilizációt mentő generációs űrhajón

...
Zöld

Nincs idő arra várni, hogy a tölgyfa megnőjön, mert az nem most hoz profitot