A szigetország lakói sokat olvasnak, ezt erősítette meg az Izlandi Irodalmi Központ megbízásából készített friss felmérés: eszerint
az izlandiak havonta átlagosan 2,3 könyvet olvasnak el.
A férfiak ugyanakkor kevesebbet olvasnak a tavalyi évvel összehasonlítva (1,5 könyvet havonta), a statisztikát pedig a nők húzzák fel, akik havi szinten 3,1 könyvet olvasnak (ami megfelel az előző évi mennyiségnek). A fiatalok (18-24 év közöttiek) viszont kevesebbet olvasnak, mint a többi korcsoport - és kevesebbet olvasnak az előző évhez viszonyítva is.
Az izlandiak szeretnek könyvet ajándékozni egymásnak: a válaszadók 68 százaléka adott ajándékba valamilyen olvasnivalót az elmúlt évben. A hangoskönyvek továbbra is népszerűek, és a jelek szerint egyre népszerűbbek. A megkérdezettek 79 százaléka amúgy azt gondolja, hogy a kormánynak igenis támogatnia kell az izlandi irodalmat, és kiderült az is, hogy a külföldi kiadóknak és a műfordítóknak is van még dolguk: a válaszadók 58 százaléka ugyanis azt mondta, hogy gyakrabban vagy kizárólag izlandiul olvas.
Magyarországon legutóbb a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete megbízásából a TÁRKI készített felmérést az olvasási szokásokról: eszerint 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13 százaléka olvasott rendszeresen (azaz legalább hetente). A reprezentatív felmérés mellett készült egy online kutatás is, amiből az derült ki, hogy a válaszadók átlagosan 37 könyvet olvasnak egy évben, ez az átlagérték azonban nagy eltéréseket takar, hiszen a megkérdezettek ötöde (21%) évente legfeljebb tíz könyvet olvas, 18 százalékuk viszont ötvennél is többet.
2020-ban a magyar megkérdezettek több mint fele (58%) azt mondta, hogy soha vagy szinte soha nem vásárol könyvet. A lakosság negyede (25%) évente néhány alkalommal, 9 százaléka legalább félévente, 7 százalék legalább negyedévente vásárol könyvet, és csupán 1 százalék azoknak az aránya, akik havi rendszerességgel teszik ezt.
Aki mindezt grafikonon is megnézné, annak EZT a cikkünket ajánljuk.
