Az izlandiak bokáig gázolnak a könyvekben

Az izlandiak bokáig gázolnak a könyvekben

.konyvesblog. | 2015. május 07. |

Mindenki jegyezze meg a szót: jólabókaflóð. Ez annak a karácsonyi könyvcunaminak a neve, amelyből minden izlandi hagyományosan kiszemezgetheti, hogy mit is tesz majd végül a fa alá. A szigetország kiadói rengeteg új kiadvánnyal rukkolnak ekkor elő, a könyvesboltokban és múzeumokban pedig egymást érik az irodalmi bulik és felolvasások.

Miután azonban évről évre egyre több kötet jelenik meg Izlandon, a kérdés magától értetődően adódik: az izlandiak meg is veszik ezeket a könyveket? A Grapevine magazin összeállítása szerint a karácsonyi nyüzsgés után a könyvesboltok csak nagy árengedmények és akciók révén tudnak túladni a példányokon, arról nem is beszélve, hogy egy friss híradás szerint az ország legnagyobb kiadójának (Forlagið) egyre nagyobb problémát jelent az el nem adott könyvek raktározása, és volt már arra is példa, hogy a remittenda könyveket meg kellett semmisíteni.

Nem csoda, ha ezek után az izlandi kiadók és forgalmazók elkezdtek agyalni azon, hogy milyen új módokon juttassák el az irodalmat az olvasókhoz úgy, hogy közben megőrizzék a karácsonyi könyvcunamit is. Az egyik könyvesbolt vezetője meggondolatlanságnak nevezte, hogy ilyen nagy számú könyvet jelentetnek meg az országban, a fő problémát pedig a nagy mennyiségben látja. "Néha olcsóbb nagyobb mennyiségben nyomtatni, de ezek egy része megy a kukába, hiszen természetesen nem mindegyik könyv fogy jól a boltokban" - hangsúlyozta Anna Friðríksdóttir. Volt olyan év például, amikor a kiadók közel száz új szakácskönyvvel rukkoltak elő: "Ha egy ötlet divatba jön, mindenki felkapja, amíg csak el nem hal végül".

Az el nem adott példányokat a könyvesboltok visszajuttatják a kiadókhoz, amelyek azután diszkontáron - vagy ahogy Anna Friðríksdóttir fogalmaz: "nevetségesen alacsony áron" - értékesítik azokat, ez pedig feszültséget okoz a kereskedők és a kiadók között. A könyvözön kellemetlen következménye az is, hogy sok nagyszerű könyvre egyszerűen nem hárul elegendő figyelem.

Jóhann Páll Valdimarsson, a Forlagið kiadó igazgatója közben arra emlékeztetett, hogy a második világháború idején Izlandon nagyon szigorúan korlátozták a külföldi importot, és miután sok izlandinak nem is volt pénze arra, hogy külföldi termékeket vásároljon, ezért kialakult a karácsonyi könyvajándékozás hagyománya. Ez az oka annak is, hogy ezeket a könyveket a legjobb papírra nyomtatják és nagy gondot fordítanak a borítókra is. A kiadók sokáig abban a hiszemben voltak, hogy az olcsóbb, puha kötésű könyvekre nem is lenne kereslet, Valdimarsson azonban kísérletképpen piacra dobott hat ilyen kiadványt, amelyek óriási sikert arattak, ez pedig meggyőzte a kiadó igazgatóját arról, hogy az izlandiak nem csak karácsony környékén, hanem egész évben szívesen olvasnak.

A hatalmas izlandi könyvvolument ő a könyvkereskedések számának csökkentésével fogná vissza. Az általa igazgatott kiadó 150 bolttal van kapcsolatban, és minden könyvből 1500 példányt kell nyomniuk, hogy el tudják látni a kereskedéseket. Ha minden üzletben csak öt könyvet nem tudnak eladni az adott címből, akkor még így is 750 példányt kell visszavenniük és raktározniuk, végső esetben pedig megsemmisíteniük.

A képlet azonban nem ilyen egyszerű. "Jelenhet meg kevesebb könyv - sokan értenének egyet ezzel -, de akkor kinek a könyvét ne jelentessük meg?" - mutat rá egy újabb eldöntendő kérdésre Guðrún Vilmundardóttir, egy másik kiadó, a Bjartur vezetője. Ráadásul ő látja a karácsonyi könyvözön pozitív oldalát is, szerinte ugyanis ebben az időszakban végeredményben az irodalom, Izland irodalmi kultúrája kerül a figyelem középpontjába.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.