A fizetésük jelentős részét beáldozták a stáb tagjai, köztük a főszereplő Mark Rylance, hogy elkészülhessen a Farkasbőrben, Hilary Mantel regényének feldolgozása - számolt be a sorozat rendezője, Peter Kosminsky. A BBC sorozatának második évadát állítása szerint minden streamingszolgáltatónak felajánlotta, de az összes visszautasította.
Ennek kapcsán arról beszélt, hogyan lehetne segíteni azokat a filmeket és sorozatokat, amelyek a brit közönség számára fontosak, az amerikai nézők azonban nem érdeklődnek irántuk, így a csatornák hanyagolják őket.
Küszködő nemzeti sorozatok
A Hilary Mantel Tudor-trilógiájának befejező darabja alapján készült Farkasbőrben: Tükör és fény (Wolf Hall: The Mirror and the Light) tavaly tért vissza, közel egy évtizeddel az első évad után. (A könyvről itt és itt írtunk)
A 2015-ben bemutatott eredeti sorozatot a kritikusok és a nézők is szerették. Az imdb.com filmes portálon 8,2 csillagon áll az értékelése. Elnyerte a legjobb drámasorozatnak járó Baftát, több Emmy-díjra is jelölték, és a Golden Globe-on is elhozta a legjobb limitált tévésorozat díját.
Kosminsky beadványban fordult a kulturális, média- és sportbizottság parlamenti képviselőihez a brit film- és minőségi televíziós vizsgálatát kérve. Azt írta, hogy felajánlotta a Farkasbőrben sorozatot „minden egyes streamernek”, de azok visszautasították. Az is feltárta, hogy a forgatás milyen nehézségekkel járt:
„Csak úgy tudtuk elkezdeni a produkciót, hogy a producer, a forgatókönyvíró, Peter Straughan, a rendező, Kosminsky és a főszerepet alakító színész, Rylance mindannyian lemondtak a tiszteletdíjuk jelentős részéről. Tíz éven keresztül bábáskodtunk a fejlesztési folyamatban, de végül kénytelenek voltunk nagyon kevésért dolgozni, hogy egyáltalán elkészülhessen a sorozat."
Kosminsky felhozta az ITV Mr Bates vs. the Post Office című sorozatának esetét is, amely a brit posta egyik botrányát dolgozta fel. A széria, amely a jogtalanul üldözött alpostamesterekre hívta fel az emberek figyelmét, kishíján nem készült el. Az mentette meg, hogy számos színész vállalta a fizetéscsökkentést, csak hogy elkészüljön.
A közszolgálati műsorszolgáltatók - köztük az ITV, a BBC, a Channel 4 és a Channel 5 - finanszírozását „elégtelennek nevezte ahhoz, hogy a streamingszolgáltatók által felduzzasztott pénzügyi környezetben magas színvonalú tévéjátékokat készítsenek”.
Kosminsky a Tévés és Filmes Producerek Szövetségének kutatására is hivatkozott arról, hogy 15 olyan tévés dráma van, amelynek a készítésére a szervezet rábólintott, azonban jelenleg nem tudják leforgatni a költségek miatt. A rendező szerint ezek az angol nézők számára kulturális értékkel bíró, érdekes művek, azonban nincs bennük olyasmi, ami az amerikai közönség számára vonzóvá tenné őket.
A fenti tapasztalatok alapján azt javasolta, hogy a streaming-bevételek 5%-ából hozzanak létre egy olyan brit „kulturális alapot”, amely „a brit közönség számára érdekes és értékes, de a nemzetközi érdeklődésre nem feltétlenül számot tartó” színvonalas drámákat finanszírozna.
Az elképzelés szerint a brit televíziós testület önfinanszírozó kulturális alapja teljes egészében azért jönne létre, hogy kiküszöbölje az említett anomáliákat, a piaci kudarcot. „A kritérium pedig nem a profit, hanem a minőség lenne” - jelentette ki a rendező.
Forrás: The Guardian
Fotó: pbs.org
