Zadie Smith: Swing Time
A táncé a főszerep Zadie Smith regényében, a Swing time-ban. Az angol író húsz éve robbant be az irodalomba Fehér fogak című regényével, ami díjakat és komoly eladási számokat hozott. Ötödik regénye, a Swing Time a fiatalabb éveihez nyúlik vissza, hiszen Zadie Smith táncolt és jazzt énekelt, és ez a regény kifejezetten a táncról szól, Fred Astaire és Michael Jackson tánclépéseiről ugyanúgy szó esik, mint az afrikai falu törzsi táncáról. A könyv mindkét főszereplője vegyes házasságól származik, az elbeszélő fehér apától, Tracey fehér anyától. A tánciskola lesz az a központi hely, ahol találkoznak és a tánc segítségével lesznek barátok, de útjaik szétválnak: Tracey profi táncos lesz, míg az elbeszélő egy híres énekes asszisztenseként dolgozik New Yorkban egy gambiai falu iskolájának elindításán.
Kalapos Éva Veronika: Ezek voltak az apák
Kalapos Éva Veronika legújabb regénye, az Ezek voltak az apák egy válás története két idősíkon elmesélve. Az főszereplő, Alexa még kislány, amikor a szülei úgy döntenek, külön folytatják az életüket, és aztán az egész felnövésére kihat az, ahogy emiatt, elszakad, eltávolodik az apjától. A regény két időszakot mesél el, a 2009-es válásét, illetve azt, hogy tíz évvel később hogyan él Alexa. A lány ekkor húszéves és kortárs táncosként egy fontos versenyre készül, amikor az apja küld neki egy hangfelvételt arról, hogy annak idején ő hogyan élte meg a válást, ez pedig nagy érzelmi feszültséget generál benne. Alexában egy nagyon intenzív lelki folyamat indul el, amely a táncban jut kifejezésre: minden energiáját a koreográfiájára fordítja, amelyben aztán az apjával való kapcsolatát táncolja el.
Kritikánkat a könyvről ITT találjátok, a bemutatóról ITT írtunk, ITT pedig egy podcastet is meghallgathattok róla.
Kalapos Éva Veronika új regénye, az Ezek voltak az apák volt a Ms. Columbo Olvas első adásának témája. A SZÍN és Goethe Intézet új podcastsorozatában kritikusok vitatják meg kortárs német és magyar női szerzők könyveit. Ezúttal Kállay Eszter, Lapis József és Forgách Kinga beszélgetett. Szóba került többek közt a regényben bemutatott nézőpontok kérdése, a Bambi-motívum, amelyre a cím és a borító is utal, emellett a szereplők közti dinamikákról és a történet közéleti vonatkozásairól is szó esett.
Tovább olvasokBodor Johanna: Nem baj, majd megértem
Az 1983-ban induló történet főszereplője 18 éves és balerinának készül. Johanna Bukarestben él értelmiségi szüleivel, azonban a család egy nap úgy dönt, Magyarországra költözik. Először csak a szülők tudnak átjönni, a lánynak még legalább két évet kell egyedül otthon maradnia a régi viszonyai között, készülni a balettvizsgára, az érettségire; ottani életük felszámolására. Miközben sok szempontból egyedül marad, a helyzet veszélyeket is rejt. Ha belép egy hivatalba, nem lehet benne biztos, hogy ki is jön onnan. Nyomában a titkosrendőrség, valamint a férfiak is, akik egyre többet akarnak tőle. Bodor Johanna regénye felnőtté válásról, a tánc és a balett beavató rítusairól, a testről, és a diktatúrák mindennapjairól mesél. A könyvnek személyes rétegei is vannak, hiszen a szerző maga is balettművész és koreográfus, 1984-ben végezte el tanulmányait a bukaresti Balettintézetben, egy évvel később pedig Magyarországra költözött.
Ha pedig gyerekkönyveket keresel a témában, ezeket ajánljuk:
Április 29-én a tánc világnapját ünnepeljük, mindez pedig jó alkalmat ad arra, hogy a Szívünk rajta matricás könyvei közül kiválasszunk hármat, amelyek a tánccal foglalkoznak.
Tovább olvasok
