A tánc világnapja soha nem volt ilyen szomorú – Maradj otthon #38

A tánc világnapja soha nem volt ilyen szomorú – Maradj otthon #38

Még sosem volt olyan szomorú a tánc világnapja, mint ma, amikor a tánccipők karanténban pihennek szerte a világon. Amióta kitört a járvány, a legelemibb, legfájóbb hiányom a tánc – nincs olyan pótcselekvés, amivel ki lehetne tölteni azt a veszteséget, amit a swingbulik és fesztiválok elmaradása okoz. A tánc az életformám, a heti boldogságadagom, a közösségi életem, a mindennapjaimat meghatározó alapritmus. Az egyik legnagyobb félelmem a járvánnyal kapcsolatban, hogy a táncos világ nem tud majd helyreállni ezután. Mi lesz velünk, ha a vírusveszély miatt többé meg sem érinthetjük egymást?

Forgách Kinga | 2020. április 29. |

Április 29-én, a tánc világnapján általában utcai tánccal szoktunk ünnepelni, ma viszont csak gondolni tudok arra, mi mindent adott nekem a tánc a felnőtté válásom során. Amióta az eszemet tudom táncolok. Óvodáskoromban művészi tornára és néptáncolni, kisiskolásként balettozni jártam. Táncoltam otthon, az iskolaudvaron, a játszótéren. Láb alatt voltam, ugráltam, forogtam, ledöntöttem a karácsonyfát, de táncoltam. A kanadai származású balett-tanárom mindent megtett, hogy meggyőzze a szüleimet arról, hogy nekem a Balettintézetben van a helyem, de ők nem egyeztek bele, hogy felvételizzek. A tánc ennek ellenére az életem része maradt és ma is az. Kilencéves koromtól az Erkel Színházban táncoltam, de az évek során álltam az Opera, a Városmajori Szabadtéri Színpad és a Müpa színpadán is. Elsősorban színész szerettem volna lenni, de mivel ezt otthon megtiltották nekem, maradt a tánc. Ebbe tudtam kapaszkodni, ebben tudtam kifejezni magam.

Gyerekként főleg a testtudat és a mozgás kifinomultságának elsajátítása motivált, minden egyes tánctanáromat lenyűgözve figyeltem, és mindannyiuknak meg akartam felelni.

De hogy a tánc szabadságot és játékot is jelent, azt csak felnőttként tanultam meg, amikor megismerkedtem swingtáncokkal, főként a lindy hoppal.

Ekkor kezdtem el levetkőzni a balettból és versenytáncból tanult pontosságot és merevséget, hogy aztán átadjam magam a tiszta örömnek, a férfi-nő dinamikáknak, a hülyéskedésnek és a laza, felszabadult mozgásnak. Jane Austen egyik mondatát is ekkor értettem meg a Büszkeség és balítéletből: „Aki szeret táncolni, attól mindig csak egy lépésre van a szerelem.”

Ha táncról van szó, a lindy hop az én műfajom, ez már biztos. Nincs még egy olyan táncstílus, ami közelebb állna a személyiségemhez. Ha valaki még nem találkozott volna vele, a Swing Kids (Szving mindhalálig) című filmet ajánlom, a swinges életérzést és hangulatot nagyon jól átadja. 

Kiderül belőle például, hogy a lindy hop a világ egyik legszabadabb tánca, minden értelemben.

A film 1938-ban, a hitleri Németországban játszódik, ahol egyre szűkül az élettér és egyre erősebb a propaganda. A náci eszméknek pedig áldozatul esik a feketéktől származó zene és tánc, a swing is, egyszerűen betiltják a bulikat. A Swingjugend, azaz a swinges fiatalok azonban titokban továbbra is lejárnak a jazzklubba és „dekadens” táncukkal próbálnak lázadni a militarizmus és a fasizmus ellen. A film valós eseményeken alapszik, maga a cselekménye viszont fikció.

A lindy hop egyébként a 20-as évek végének Amerikájában, Harlemben született meg és a 30-as, 40-es években már rengetegen táncolták, az utóbbi tíz-húsz évben pedig másodvirágzását éli szerte a világon. Gyakorlatilag minden nagyobb városban vannak már swinges közösségek, és – ha épp nincs világjárvány – minden héten több nemzetközi fesztivál közül lehet válogatni. A lindy egy olyan társastánc, amit swing zenére táncolunk, és aminek az alapja az improvizáció, ráadásul nem idegenek tőle az akrobatikus elemek sem.

Egy igazi swingbuli pont olyan, mintha visszaugranánk az időben száz évet: van bigband, hózentrógerek, vannak pörgős szoknyák és rengeteg-rengeteg vidám táncos.

A lindy hopban minden játék, minden öröm, és nincsenek szabályok, csak valódi szabadság. Minél jobban érzi az ember a zenét, annál jobb a tánc. A swing egyébként Edith Eva Eger A döntés című memoárjában is felbukkan. Miután 1945-ben a nővérével együtt kiszabadult a koncentrációs táborból, az amerikai katonák, akik gondoskodtak róluk, táncolni tanították őket, és ez nagyban hozzájárult a fizikai felépülésükhöz. Amikor két éve, a könyv megjelenésekor interjúztam Dr. Egerrel, kiderült, hogy ő azóta sem hagyta abba a táncot, 90 éves kora után is eljár bulizni: „Van egy barátom, akivel minden vasárnap járunk swingelni. A tánc a legegészségesebb dolog, amit az ember csak csinálhat. A tudomány is bebizonyította, hogy a testnek és az agynak is ez a legjobb mozgásforma.”

Ma van a tánc világnapja, és most, hogy mindezt leírtam, jobban hiányzik a tánc, mint valaha. Vannak szakértők, akik szerint a koronavírus miatt drasztikusan meg fog változni az életünk a következő időszakban. Barabási Albert-László szerint például a vírus állandóan a nyomunkban fog ólálkodni, nem fogunk senkivel kezet fogni, elmaradnak majd a puszik, az ölelések és újra kell gondolnunk a társas kapcsolatainkat is. De vajon lesz-e tánc? Lesz-e érintésen, nevetésen, vezetésen-követésen alapuló boldogsághormon? 

Mikor jön el a pillanat, amikor legközelebb szólni fog a jazz és valaki felkér táncolni?

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Fontos EMBEREK 2-es személyi számmal - Maradj otthon #37

“Te csak virág légy, drága csecsebecs,/ Haszontalan, de szép, s ez érdeme”- adta ki az ukázt Madách Imre Az ember tragédiájában 1862-ben. Azóta vajon mennyit változott a "NŐ" definíciója?

...
Nagy

A sporttörténelem legszebb dobása - Maradj otthon #36

A The Last Dance a kosártörténelem egyik, ha nem legjobb csapatának utolsó szezonjára koncentrálva mesél el egy nagy ívű történetet csapatról, játékról és a világ legjobb kosárlabdázójáról, Michael Jordanről.

...
Nagy

A változás szűk száján átcsúszni, az horzsolás - Maradj otthon #35

A változástól való félelmem okozta azokat az élethelyzeteket, amelyek már nem komfortosak, nem szolgálnak, inkább elvesznek. Jött a vírus, és egy pillanat alatt mindent megoldott a helyettem - Ott Anna naplója.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Képtelen nyomozás indul egy felszívódott kolléga és egy rejtélyes, könyvolvasó lány után

Mintha Salvador Dalí írt volna forgatókönyvet egy Hitchcock-filmhez. A bestselleríró és humorista Bob Mortimer briliánsan vicces első regénye garantáltan egy új kedvenc A csütörtöki nyomozóklub rajongóinak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A felejtéssel küzdő anyának is szüksége van a regények élményére

Szűcs Teri új kötete újraírja a demenciával élő édesanyja emlékeit, és megkísérli egy közös emlékezet megteremtését. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Orwell világhírű utópiája női nézőpontból talán még kegyetlenebb

Hetvenöt évvel azután, hogy Orwell megírta ikonikus regényét, Sandra Newman megalkotta a Nagy Testvér világának női főhősét, és az ő nézőpontjából meséli újra a történetet. Olvass bele!