A tánc világnapja soha nem volt ilyen szomorú – Maradj otthon #38

A tánc világnapja soha nem volt ilyen szomorú – Maradj otthon #38

Még sosem volt olyan szomorú a tánc világnapja, mint ma, amikor a tánccipők karanténban pihennek szerte a világon. Amióta kitört a járvány, a legelemibb, legfájóbb hiányom a tánc – nincs olyan pótcselekvés, amivel ki lehetne tölteni azt a veszteséget, amit a swingbulik és fesztiválok elmaradása okoz. A tánc az életformám, a heti boldogságadagom, a közösségi életem, a mindennapjaimat meghatározó alapritmus. Az egyik legnagyobb félelmem a járvánnyal kapcsolatban, hogy a táncos világ nem tud majd helyreállni ezután. Mi lesz velünk, ha a vírusveszély miatt többé meg sem érinthetjük egymást?

Forgách Kinga | 2020. április 29. |

Április 29-én, a tánc világnapján általában utcai tánccal szoktunk ünnepelni, ma viszont csak gondolni tudok arra, mi mindent adott nekem a tánc a felnőtté válásom során. Amióta az eszemet tudom táncolok. Óvodáskoromban művészi tornára és néptáncolni, kisiskolásként balettozni jártam. Táncoltam otthon, az iskolaudvaron, a játszótéren. Láb alatt voltam, ugráltam, forogtam, ledöntöttem a karácsonyfát, de táncoltam. A kanadai származású balett-tanárom mindent megtett, hogy meggyőzze a szüleimet arról, hogy nekem a Balettintézetben van a helyem, de ők nem egyeztek bele, hogy felvételizzek. A tánc ennek ellenére az életem része maradt és ma is az. Kilencéves koromtól az Erkel Színházban táncoltam, de az évek során álltam az Opera, a Városmajori Szabadtéri Színpad és a Müpa színpadán is. Elsősorban színész szerettem volna lenni, de mivel ezt otthon megtiltották nekem, maradt a tánc. Ebbe tudtam kapaszkodni, ebben tudtam kifejezni magam.

Gyerekként főleg a testtudat és a mozgás kifinomultságának elsajátítása motivált, minden egyes tánctanáromat lenyűgözve figyeltem, és mindannyiuknak meg akartam felelni.

De hogy a tánc szabadságot és játékot is jelent, azt csak felnőttként tanultam meg, amikor megismerkedtem swingtáncokkal, főként a lindy hoppal.

Ekkor kezdtem el levetkőzni a balettból és versenytáncból tanult pontosságot és merevséget, hogy aztán átadjam magam a tiszta örömnek, a férfi-nő dinamikáknak, a hülyéskedésnek és a laza, felszabadult mozgásnak. Jane Austen egyik mondatát is ekkor értettem meg a Büszkeség és balítéletből: „Aki szeret táncolni, attól mindig csak egy lépésre van a szerelem.”

Ha táncról van szó, a lindy hop az én műfajom, ez már biztos. Nincs még egy olyan táncstílus, ami közelebb állna a személyiségemhez. Ha valaki még nem találkozott volna vele, a Swing Kids (Szving mindhalálig) című filmet ajánlom, a swinges életérzést és hangulatot nagyon jól átadja. 

Kiderül belőle például, hogy a lindy hop a világ egyik legszabadabb tánca, minden értelemben.

A film 1938-ban, a hitleri Németországban játszódik, ahol egyre szűkül az élettér és egyre erősebb a propaganda. A náci eszméknek pedig áldozatul esik a feketéktől származó zene és tánc, a swing is, egyszerűen betiltják a bulikat. A Swingjugend, azaz a swinges fiatalok azonban titokban továbbra is lejárnak a jazzklubba és „dekadens” táncukkal próbálnak lázadni a militarizmus és a fasizmus ellen. A film valós eseményeken alapszik, maga a cselekménye viszont fikció.

A lindy hop egyébként a 20-as évek végének Amerikájában, Harlemben született meg és a 30-as, 40-es években már rengetegen táncolták, az utóbbi tíz-húsz évben pedig másodvirágzását éli szerte a világon. Gyakorlatilag minden nagyobb városban vannak már swinges közösségek, és – ha épp nincs világjárvány – minden héten több nemzetközi fesztivál közül lehet válogatni. A lindy egy olyan társastánc, amit swing zenére táncolunk, és aminek az alapja az improvizáció, ráadásul nem idegenek tőle az akrobatikus elemek sem.

Egy igazi swingbuli pont olyan, mintha visszaugranánk az időben száz évet: van bigband, hózentrógerek, vannak pörgős szoknyák és rengeteg-rengeteg vidám táncos.

A lindy hopban minden játék, minden öröm, és nincsenek szabályok, csak valódi szabadság. Minél jobban érzi az ember a zenét, annál jobb a tánc. A swing egyébként Edith Eva Eger A döntés című memoárjában is felbukkan. Miután 1945-ben a nővérével együtt kiszabadult a koncentrációs táborból, az amerikai katonák, akik gondoskodtak róluk, táncolni tanították őket, és ez nagyban hozzájárult a fizikai felépülésükhöz. Amikor két éve, a könyv megjelenésekor interjúztam Dr. Egerrel, kiderült, hogy ő azóta sem hagyta abba a táncot, 90 éves kora után is eljár bulizni: „Van egy barátom, akivel minden vasárnap járunk swingelni. A tánc a legegészségesebb dolog, amit az ember csak csinálhat. A tudomány is bebizonyította, hogy a testnek és az agynak is ez a legjobb mozgásforma.”

Ma van a tánc világnapja, és most, hogy mindezt leírtam, jobban hiányzik a tánc, mint valaha. Vannak szakértők, akik szerint a koronavírus miatt drasztikusan meg fog változni az életünk a következő időszakban. Barabási Albert-László szerint például a vírus állandóan a nyomunkban fog ólálkodni, nem fogunk senkivel kezet fogni, elmaradnak majd a puszik, az ölelések és újra kell gondolnunk a társas kapcsolatainkat is. De vajon lesz-e tánc? Lesz-e érintésen, nevetésen, vezetésen-követésen alapuló boldogsághormon? 

Mikor jön el a pillanat, amikor legközelebb szólni fog a jazz és valaki felkér táncolni?

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Fontos EMBEREK 2-es személyi számmal - Maradj otthon #37

“Te csak virág légy, drága csecsebecs,/ Haszontalan, de szép, s ez érdeme”- adta ki az ukázt Madách Imre Az ember tragédiájában 1862-ben. Azóta vajon mennyit változott a "NŐ" definíciója?

...
Nagy

A sporttörténelem legszebb dobása - Maradj otthon #36

A The Last Dance a kosártörténelem egyik, ha nem legjobb csapatának utolsó szezonjára koncentrálva mesél el egy nagy ívű történetet csapatról, játékról és a világ legjobb kosárlabdázójáról, Michael Jordanről.

...
Nagy

A változás szűk száján átcsúszni, az horzsolás - Maradj otthon #35

A változástól való félelmem okozta azokat az élethelyzeteket, amelyek már nem komfortosak, nem szolgálnak, inkább elvesznek. Jött a vírus, és egy pillanat alatt mindent megoldott a helyettem - Ott Anna naplója.

Olvass!
...
Beleolvasó

„Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden" [Térey 50]

Ma Térey Jánosra emlékezünk, aki ezen a napon ünnepelné 50. születésnapját.. Ebből az alkalomból jelenik meg hátrahagyott önéletírása, a Boldogh-ház, Kétmalom utca. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Az éjszaka színesre fújt Budapestet mutatja be Szöllősi Mátyás új könyvében

Illegál címmel új kötete jelenik meg a Margó-díjas Szöllősi Mátyásnak. A könyvben két kisregény olvasható - az egyik a hatalom és a pénz viszonyára világít rá, a második pedig visszapörget jó húsz évet, és a graffitizők világát idézi meg. A kötethez készült egy trailer is - mutatjuk!

...
Beleolvasó

Szendi Nóra hőse a tekintet hiányába fog tönkremenni

Szendi Nóra új regényének perifériára szorul hősei a maguk módján igyekeznek alkalmazkodni kifordult hétköznapjaikhoz. Mutatunk egy részletet a készülő regényből és egy rajzot is.

...
Beleolvasó

Jo Nesbø új regényében sötét családi titkok után nyúl

Egy bonyolult családi kapcsolat áll a legújabb Jo Nesbø-krimi középpontjában - mutatunk egy részt A birodalomból!

...
Beleolvasó

Egy kutatócsoport matematikai módszerrel bizonyítja Isten létezését

Vajon tudna-e mit kezdeni a mai világ egy megváltóval, és tudna-e mit kezdeni a megváltó ezzel a világgal? Bódi Attila filozófiai és teológiai gondolatokat, a mágikus realizmus és a disztópia elemeit vegyíti új regényében - olvass bele a Paxba!

...
Beleolvasó

Lucia Berlin novelláit jóval a halála után fedezte fel magának a világ

Lucia Berlin jó tíz évvel a halála után lett igazán híres. Az amerikai novellista életében összesen hetvenhat novellát publikált, a magyar olvasók főként a Bejárónők kézikönyvéről ismerik, most pedig itt az újabb novellaválogatás, az Este a paradicsomban.