Gerő András 1952-ben született, 1977-ben diplomázott az ELTE bölcsészkarán történelem–szociológia szakon, azóta ott oktatott, 1995 és 2017 között a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék tanszékvezetője volt, és közben 1991 és 2020 között a Közép-európai Egyetem Történelem Tanszékén is tanított. Vendégelőadóként oktatott Amerikában, a Pennsylvaniai Egyetemen és a Columbia Egyetemen is. Főbb kutatási területe az Osztrák–Magyar Monarchia kora, a polgárosodás, a szimbolikus politika, Budapest története és a modern zsidó identitástörténet volt, több mint hetven könyve jelent meg, közülük jó néhány angolul és németül is.
Legutóbb tavaly jelent meg kötete Liberális látószög címmel, amelynek fülszövegében így fogalmazott:
"Teljes felnőtt életem - egyetemi tanárként, történészként - azzal telt, hogy írásban, szóban érvelve elmondtam, hogy meghatározott témákról mit gondolok. Most, hogy 70 éves lettem, ezen nem változtatok, mert ez nemcsak foglalkozásom, hanem szenvedélyem is. A szenvedély pedig az ember személyiségének legsajátabb része, vállalni kell és vigyázni rá."
Gerő András 2003-ban alapította meg a Habsburg Történeti Intézetet, amelynek haláláig az igazgatója volt. 2006-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia doktora, és ugyanebben az évben Budapestért díjat is kapott, 2008-ban pedig megkapta a Széchenyi-díjat.
Búcsúztatását szűk családi körben tartják majd.
Nyitókép forrása: Thaler Tamás / Wikipédia
