Életének 71. évében elhunyt Morcsányi Géza műfordító, Jászai-díjas dramaturg, aki húsz évig volt a Magvető igazgatója.
Morcsányi Géza 1952-ben Budapesten született, tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte, később a Radnóti Miklós Színházban, a pécsi, a győri, a szolnoki színházakban volt dramaturg. 1995 és 2015 között volt a Magvető Könyvkiadó igazgatója: a kiadó vezetőjeként Morcsányi a magyar kulturális élet meghatározó, azt formáló alakja volt, az első magyar Nobel-díjas, Kertész Imre kiadója.
Kertész Imre és Morcsányi Géza 2015-ben (fotó: Valuska Gábor)
Amikor egy korábbi cikkünkhöz az őt közelebbről ismerőket kérdeztük, egyikük így nyilatkozott róla:
„Csodálatos könyvkiadó, fantasztikusan összetett ember, jók a receptorai mások érzelmeire, hibátlan esztétikai ítélő erővel bír, a gazdasági prioritásokkal tisztában van, de tud a szerzők nyelvén is beszélni”.
Sokak számára egyfajta irodalmi apafigura is volt, akihez mindig lehetett fordulni, aki egyszerre volt pontos, figyelmes és szigorú. „Mintha egy másik, jobb időből került volna ebbe a silány korba. Kilóg innen, nem ide való. Olyan ember, akinek van mire szerénynek lennie, határozott és szeretetteljes. Akihez mindig fordulhat az ember tanácsért.” Hasonlóképp jellemezte a Facebookon megjelent írásában Grecsó Krisztián is: „a fél magyar irodalom apafigurája, dédelgeti, szereti, olvassa az íróit, javítja a sok széteső kéziratot, és mintegy mellesleg lerak egy feszítően szép, egységes színpadi szerzői, dramaturgi és műfordítói (!) életművet.”
A magyar írók közösségi felületeiken sorra búcsúznak Morcsányi Gézától, Krusovszky Dénes azt a versét tette közzé újra, amelyet akkor írt, amikor Morcsányi visszavonult a Magvető vezetésétől: „egy téren, az eső elől/a sátortető alá beállva,/csendben, de nem szótlanul,/amikor már majdnem késő,/mindig a legjobbkor.”
Tóth Krisztina az alábbi sorokkal búcsúzott egykori igazgatójától:
Tavaly, a 70. születésnapja alkalmából Dávid Anna, a Magvető igazgatója összegyűjtötte, milyen könyvek jelentek meg Morcsányi igazgatósága alatt. A listán több mint 800 kötet szerepel: több mint 180 magyar szerző több mint 550 kötete, több mint 50 magyar irodalmi antológia, több mint 130 külföldi szerző, több mint 100 fordító. A szerzők között pedig olyan nevek találhatók, mint Esterházy Péter, Bodor Ádám, Kertész Imre, Márquez, Szerb Antal, Tóth Krisztina, Ulickaja vagy épp Kemény István.
Jelenetfotó a Testről és lélekről című filmből
Enyedi Ildikó rendező felkérésére Morcsányi Géza főszerepet vállalt a 2017-es Testről és lélekről című filmben. A rendező azt mondta róla, hogy a világ legkönnyebb dolga volt Morcsányival dolgozni: „Ő egy kifejezetten erősen gesztikuláló, kifejező testbeszéddel rendelkező, bőbeszédű ember. Megértette belőle, hogy saját magából ezt a (meglévő) csöndet, zártságot, visszafogott intenzitást kell megmutatnia. Nagyon okosan védte ezt a burkot az egész film alatt, ami akkor, ott megszületett. Nem okoskodta, elemezte szét, elemi, érzéki módon tudott így saját maga lenni”.
A bemutató idején interjúztunk Morcsányi Gézával, beszélgettünk vele az utált kihívásokról, a kiadóvezetésről, a magyar olvasókról, a pesszimizmusról, a Kertész-hagyatékról is és arról is, hogyan olvas. Utóbbiról a következőt mondta:
„Reggeltől estig olvasok szinte. A könyvek választásánál van egy döntő mozzanat, amit vagy én találtam ki, vagy valamelyik színházi mesteremtől loptam, de mintha az én dumám lenne: egy színdarab, egy regény vagy bármilyen szöveg, az magyar embernek való, vagy nem magyar embernek való. Általában azokat a szövegeket szoktam szeretni, amikről azt gondolom, hogy nem magyar embernek valók. Amikor először találkoztam Thomas Bernhard-szöveggel, akkor azt gondoltam, hogy fantasztikus, ez csúcs, de nem magyar embernek való. Nagyon kevés sikert is arattak itthon például a Bernhard-színdarabok. Túl sok volt a hazai közönségnek. Ez persze a poén szintje, hogy kinek való, kinek nem. A színházban és a könyvkiadóban is azt kellett eldöntenem, elsősorban a magam számára, hogy jó-e ez vagy sem, hogy ezzel sikert lehet-e elérni vagy sem. Ezek a döntő mozzanatok, amikor szakmailag olvasok.”
Kötelező című podcast-sorozatunkban a Sorstalanságról Ott Anna beszélgetett Morcsányi Gézával - ITT vissza tudod hallgatni.
Nyitókép: Valuska Gábor
