Amikor F. Scott Fitzgerald irodalmi rangra emelte a pólókat

Az irodalom gyakran válik annak eszközévé, hogy egy szlenges vagy rétegkifejezést behozzon a köztudatba. Vagy éppen nyelvtörténeti forrásává annak, hogy egy-egy szót valamikor a múltban már biztosan használtak. De akár annak is, hogy valamilyen szokás vagy tárgy mikortól terjedhetett el. Egy ilyen példáról most a LitHub számolt be.

sa | 2021. május 18. |
Francis Scott Fitzgerald
Az Édentől messze
Ford.: Bart István, Európa Könyvkiadó, 2009, 414 oldal
-

A 'T-Shirt' az egyik olyan angol szó, amivel minden bizonnyal elég hamar találkozunk az életünk során. Sőt, hallottam már tísörtként magyarul is emlegetni - a szintén angol eredetű póló szavunk szinonimájaként. Általánosan elterjedt, hétköznapi ruhadarabról van szó: rövidujjú ing valamilyen puha anyagból, kerek vagy mostanában divatosan V-alakú nyakkivágással. Na, de mikortól hordták a pólót, és hogy lett belőle T-shirt?

Az Oxford English Dictionary szerint A nagy Gatsby írója, F. Scott Fitzgerald volt az első, aki nyomtatásban használta a ‘T shirt’ kifejezést, mégpedig 1920-as, Az Édentől messze (This Side of Paradise) című regényében, egy lista részeként, ahol a szereplő azt sorolja fel, mi mindent kell elcsomagolnia, mielőtt New Englandbe, az iskolák földjére indul. 

Természetesen a szót nem az író találta fel, viszont ahogy Pagan Kennedy a The New York Times hasábjain megjegyzi, Fitzgerald valószínűleg úgy gondolta, hogy az olvasóinak már ismerős lesz a kifejezés, és a New England-i magániskolák tanulóira asszociálnak majd.

Kennedy szerint a T-Shirt a 19. században népszerű alsó ruházatból fejlődhetett ki, és 1905-ben már ‘agglegény alsóingként’ árulták, majd a 40-es évekre már mindenhol megtalálható volt - a nevét a T-betűhöz való hasonlatossága miatt kapta. 

Hírlevél feliratkozás

Az Édentől messze Fitzgerald első regénye, ami rögtön nagy sikert aratott. Az író a világháborút követően, a dzsesszkorszak és az őrült 20-as évek hajnalán robbant be egy új nemzedék képviselőjeként és krónikásaként, ami elutasította az álszent viktoriánus morált és ledöntötte a korábbi amerikai idolokat és bálványokat. A regény Amory Blaine, a kiábrándult princetoni diák melankolikus fejlődéstörténete. Elit iskolákba jár, részt vesz a világháborúban, majd azt követően csalódások és bukások árán végül saját bevallása szerint egy dolgot ér el: megismeri önmagát.

A regényhez kapcsolódó érdekesség még, hogy Fitzgerald legendás felesége, Zelda Sayre csak azzal a feltétellel egyezett bele a házasságba, ha a könyvet kiadják.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ki lehet venni a házat, ahol egykor F. Scott és Zelda Fitzgerald élt

Mindössze 72 dollár/éjszakáért meg lehet szállni abban az alabamai házban, ahol egykor F. Scott és Zelda Fitzgerald élt. Az épületben egy múzeum is található, két apartman viszont várja az irodalmi kalandorokat.

...
Hírek

Alaszkában mégsem kerülnek feketelistára Fitzgerald és Angelou művei

Egy alaszkai tankerület vezetősége öt klasszikust tiltólistára helyezett, de a felháborodás hatására végül mégis visszakozni kényszerült.

...
Nagy

Dunajcsik Mátyás: F. Scott Fitzgeraldé a legszexibb próza, amit valaha írtak

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Simon Balázs valódi fenomén volt

...
Hírek

Bereményi Géza:Grecsó Krisztiánnal más irányból indultunk az emlékek felé

...
Hírek

Szolláth Dávid irodalomtörténész kapta az idei Mészöly Miklós-díjat

...
Hírek

Milan Kundera kapta a Franz Kafka-díjat

...
Hírek

Ezeket a gyerekprogramokat ne hagyjátok ki a Margón!

...
Hírek

HUBBY - Itt vannak a legjobb gyerekkönyvek!

...
Alkotótárs

André Ferenc és Czakó Zsófia a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj győztesei

...
Nagy

Harag Anita: Nem kell utazni ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket az életben

A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival

Bojár Gábor a Graphisoft alapítójaként ikonikus név és hivatkozási pont a hazai vállalkozói világban. De mit tud adni második könyvével annak, aki nem üzletember. A válasz: meglepően sokat. Interjú.

...
Kritika

Mit árul el egy ezeréves levél egy keresztény nőről, aki zsidó férfit szeretett?

Egy meneküléssel töltött élet krónikája és e krónika megalkotásának története A hét könyve, A fordult szív.

...
Nagy

Hegyi Ede: A foghúzás (3.)

Hegyi Ede A senki című regényével a top3-ban végzett 2020-ban a legjobb elsőkötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Gyerekkorunk című tárcasorozatának ez a harmadik része.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

...
Sándor Anna

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

...
Ruff Orsolya

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

A valódi utazás ott kezdődik, ahol a föld alatti vasút véget ér

...
Hírek

Quentin Tarantino Hollywood-regényében a titokzatos kaszkadőr múltja is feltárul

...
Nagy

Vajon a falusi szuperhősök megmenthetik Erdélyt?