Amikor F. Scott Fitzgerald irodalmi rangra emelte a pólókat

Az irodalom gyakran válik annak eszközévé, hogy egy szlenges vagy rétegkifejezést behozzon a köztudatba. Vagy éppen nyelvtörténeti forrásává annak, hogy egy-egy szót valamikor a múltban már biztosan használtak. De akár annak is, hogy valamilyen szokás vagy tárgy mikortól terjedhetett el. Egy ilyen példáról most a LitHub számolt be.

sa | 2021. május 18. |
Francis Scott Fitzgerald
Az Édentől messze
Ford.: Bart István, Európa Könyvkiadó, 2009, 414 oldal
-

A 'T-Shirt' az egyik olyan angol szó, amivel minden bizonnyal elég hamar találkozunk az életünk során. Sőt, hallottam már tísörtként magyarul is emlegetni - a szintén angol eredetű póló szavunk szinonimájaként. Általánosan elterjedt, hétköznapi ruhadarabról van szó: rövidujjú ing valamilyen puha anyagból, kerek vagy mostanában divatosan V-alakú nyakkivágással. Na, de mikortól hordták a pólót, és hogy lett belőle T-shirt?

Az Oxford English Dictionary szerint A nagy Gatsby írója, F. Scott Fitzgerald volt az első, aki nyomtatásban használta a ‘T shirt’ kifejezést, mégpedig 1920-as, Az Édentől messze (This Side of Paradise) című regényében, egy lista részeként, ahol a szereplő azt sorolja fel, mi mindent kell elcsomagolnia, mielőtt New Englandbe, az iskolák földjére indul. 

Természetesen a szót nem az író találta fel, viszont ahogy Pagan Kennedy a The New York Times hasábjain megjegyzi, Fitzgerald valószínűleg úgy gondolta, hogy az olvasóinak már ismerős lesz a kifejezés, és a New England-i magániskolák tanulóira asszociálnak majd.

Kennedy szerint a T-Shirt a 19. században népszerű alsó ruházatból fejlődhetett ki, és 1905-ben már ‘agglegény alsóingként’ árulták, majd a 40-es évekre már mindenhol megtalálható volt - a nevét a T-betűhöz való hasonlatossága miatt kapta. 

Hírlevél feliratkozás

Az Édentől messze Fitzgerald első regénye, ami rögtön nagy sikert aratott. Az író a világháborút követően, a dzsesszkorszak és az őrült 20-as évek hajnalán robbant be egy új nemzedék képviselőjeként és krónikásaként, ami elutasította az álszent viktoriánus morált és ledöntötte a korábbi amerikai idolokat és bálványokat. A regény Amory Blaine, a kiábrándult princetoni diák melankolikus fejlődéstörténete. Elit iskolákba jár, részt vesz a világháborúban, majd azt követően csalódások és bukások árán végül saját bevallása szerint egy dolgot ér el: megismeri önmagát.

A regényhez kapcsolódó érdekesség még, hogy Fitzgerald legendás felesége, Zelda Sayre csak azzal a feltétellel egyezett bele a házasságba, ha a könyvet kiadják.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ki lehet venni a házat, ahol egykor F. Scott és Zelda Fitzgerald élt

Mindössze 72 dollár/éjszakáért meg lehet szállni abban az alabamai házban, ahol egykor F. Scott és Zelda Fitzgerald élt. Az épületben egy múzeum is található, két apartman viszont várja az irodalmi kalandorokat.

...

Alaszkában mégsem kerülnek feketelistára Fitzgerald és Angelou művei

Egy alaszkai tankerület vezetősége öt klasszikust tiltólistára helyezett, de a felháborodás hatására végül mégis visszakozni kényszerült.

...

Dunajcsik Mátyás: F. Scott Fitzgeraldé a legszexibb próza, amit valaha írtak

Hírek
...

Horrorfilm készült az Üvöltő szelekből

...

Világklasszis zseni vagy kitaszított különc? – Monodráma készült Faludy György életéről

...

Bognár Péter az Esterházy Irodalmi Díj győztese 2026-ban!

...

Szingapúrban fizetnek az embereknek azért, hogy olvassanak

...

Egy holland egyetemen 1700 éves Odüsszeia-töredékre bukkantak

...

Így előzd meg a demenciát: olvass!

A hét könyve
Kritika
A háború megrág és kiköp, de van remény az újrakezdésre – Patrick Ryan: Vadgesztenye
Krasznahorkai László: A Nobel-díj már megvan, de hogy lesz ebből szivar?

Krasznahorkai László: A Nobel-díj már megvan, de hogy lesz ebből szivar?

Színes programsorozatban ünnepelték meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem egykori diákját, Krasznahorkai Lászlót.

Kiemeltek
...

Adorjáni Panna: Mindig bekapcsol valami régi rettegés, hogy ez nem lehet irodalom

Miért érezzük egyre inkább egyedül magunkat, ha minden korábbinál jobban összeköt minket az online tér? Interjú a Margó-shortlistes Adorjáni Pannával.

...

Queer és vallásos – Hány rétege van Winterson kultregényének?

Nem a narancs az egyetlen gyümölcs egy fiatal lány történetén keresztül mesél az anya-lánya kapcsolatokról és a láthatatlan férfiakról.

...

Nádas Péter fa volt, és ránk hagyta gyümölcseit

Így búcsúztatták barátai, kollegái és az olvasók Nádas Pétert a Zeneakadémián.

Fehér Renátó: Elegem lett belőle, hogy az életünket átjárja a szégyen haragja és a megvetés gőgje

Fehér Renátó: Elegem lett belőle, hogy az életünket átjárja a szégyen haragja és a megvetés gőgje

Miért a szégyen és a megalázás határozza meg a kultúránkat? Interjú a Margó shortlistes Fehér Renátóval.

Szerzőink

Bakó Sára
Bakó Sára

Megnéztük az Átkozott boszorkák 2.-t, hogy neked ne kelljen

Könyves Magazin
Könyves Magazin

Adorjáni Panna: Mindig bekapcsol valami régi rettegés, hogy ez nem lehet irodalom