Amikor F. Scott Fitzgerald irodalmi rangra emelte a pólókat

Az irodalom gyakran válik annak eszközévé, hogy egy szlenges vagy rétegkifejezést behozzon a köztudatba. Vagy éppen nyelvtörténeti forrásává annak, hogy egy-egy szót valamikor a múltban már biztosan használtak. De akár annak is, hogy valamilyen szokás vagy tárgy mikortól terjedhetett el. Egy ilyen példáról most a LitHub számolt be.

sa | 2021. május 18. |
Francis Scott Fitzgerald
Az Édentől messze
Ford.: Bart István, Európa Könyvkiadó, 2009, 414 oldal
-

A 'T-Shirt' az egyik olyan angol szó, amivel minden bizonnyal elég hamar találkozunk az életünk során. Sőt, hallottam már tísörtként magyarul is emlegetni - a szintén angol eredetű póló szavunk szinonimájaként. Általánosan elterjedt, hétköznapi ruhadarabról van szó: rövidujjú ing valamilyen puha anyagból, kerek vagy mostanában divatosan V-alakú nyakkivágással. Na, de mikortól hordták a pólót, és hogy lett belőle T-shirt?

Az Oxford English Dictionary szerint A nagy Gatsby írója, F. Scott Fitzgerald volt az első, aki nyomtatásban használta a ‘T shirt’ kifejezést, mégpedig 1920-as, Az Édentől messze (This Side of Paradise) című regényében, egy lista részeként, ahol a szereplő azt sorolja fel, mi mindent kell elcsomagolnia, mielőtt New Englandbe, az iskolák földjére indul. 

Természetesen a szót nem az író találta fel, viszont ahogy Pagan Kennedy a The New York Times hasábjain megjegyzi, Fitzgerald valószínűleg úgy gondolta, hogy az olvasóinak már ismerős lesz a kifejezés, és a New England-i magániskolák tanulóira asszociálnak majd.

Kennedy szerint a T-Shirt a 19. században népszerű alsó ruházatból fejlődhetett ki, és 1905-ben már ‘agglegény alsóingként’ árulták, majd a 40-es évekre már mindenhol megtalálható volt - a nevét a T-betűhöz való hasonlatossága miatt kapta. 

Hírlevél feliratkozás

Az Édentől messze Fitzgerald első regénye, ami rögtön nagy sikert aratott. Az író a világháborút követően, a dzsesszkorszak és az őrült 20-as évek hajnalán robbant be egy új nemzedék képviselőjeként és krónikásaként, ami elutasította az álszent viktoriánus morált és ledöntötte a korábbi amerikai idolokat és bálványokat. A regény Amory Blaine, a kiábrándult princetoni diák melankolikus fejlődéstörténete. Elit iskolákba jár, részt vesz a világháborúban, majd azt követően csalódások és bukások árán végül saját bevallása szerint egy dolgot ér el: megismeri önmagát.

A regényhez kapcsolódó érdekesség még, hogy Fitzgerald legendás felesége, Zelda Sayre csak azzal a feltétellel egyezett bele a házasságba, ha a könyvet kiadják.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ki lehet venni a házat, ahol egykor F. Scott és Zelda Fitzgerald élt

Mindössze 72 dollár/éjszakáért meg lehet szállni abban az alabamai házban, ahol egykor F. Scott és Zelda Fitzgerald élt. Az épületben egy múzeum is található, két apartman viszont várja az irodalmi kalandorokat.

...

Alaszkában mégsem kerülnek feketelistára Fitzgerald és Angelou művei

Egy alaszkai tankerület vezetősége öt klasszikust tiltólistára helyezett, de a felháborodás hatására végül mégis visszakozni kényszerült.

...

Dunajcsik Mátyás: F. Scott Fitzgeraldé a legszexibb próza, amit valaha írtak

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Hírek
...

Magyarország a Szlovén Könyvvásár idei díszvendége

...

A Nobel-díjas Han Kang „fényben úszó” nonfiction könyvet írt

...

A kávéházi kultúrát és a független művészetet is díjazta idén a Pro Cultura Urbis Alapítvány

...

30 órás felolvasással ünneplik Krasznahorkai Lászlót

...

Meghalt Udo Kier német színészlegenda, aki Bódy Gáborral és Lars von Trierrel is dolgozott együtt

...

Tudni akarod, milyenek voltak a magyar ünnepek 200 éve? Ebből a könyvből kiderül!

A hét könyve
Kritika
Han Kang új regényében a tömegsírok képét a hóesés sem tudja kitörölni
Leiner Laura: Nem vagyok főszereplő típus

Leiner Laura: Nem vagyok főszereplő típus

„Én egy mellékszereplő vagyok, és ebben jól érzem magam.”

Kiemeltek
...

Nádas Péter és svéd fordítójának beszélgetése: Mit nem adtam volna, ha „az anyja büdös oltári hétszentségét” sikerült volna a svéd nyelvbe átültetni

Hogyan lehet a magyar káromkodást svédre átültetni? Nádas Péter svéd fordítója megválaszolja.

...

Budapest külső kerületei is megérdemlik a reflektorfényt: Így készült a 23 – Nagy budapesti kerülethatározó

A helytörténet és a külváros is lehet izgalmas.

...

Steigervald Krisztián: A szülői generáció iszonyatosan bizonytalan ma a szerepeiben

Hogyan lehet (jól) gyereket nevelni ebben az őrült, felgyorsult világban?

Han Kang új regényében a tömegsírok képét a hóesés sem tudja kitörölni

Han Kang új regényében a tömegsírok képét a hóesés sem tudja kitörölni

 A könyv végére úgy betemeti a lelkünket a hó, hogy alig bírunk kimászni alóla. 

Szerzőink

bzs
bzs

Kajdi Csaba és a Cyla-terápia: Mindannyian genyók vagyunk

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

Leiner Laura: Nem vagyok főszereplő típus