Amikor F. Scott Fitzgerald irodalmi rangra emelte a pólókat

Az irodalom gyakran válik annak eszközévé, hogy egy szlenges vagy rétegkifejezést behozzon a köztudatba. Vagy éppen nyelvtörténeti forrásává annak, hogy egy-egy szót valamikor a múltban már biztosan használtak. De akár annak is, hogy valamilyen szokás vagy tárgy mikortól terjedhetett el. Egy ilyen példáról most a LitHub számolt be.

sa | 2021. május 18. |
Francis Scott Fitzgerald
Az Édentől messze
Ford.: Bart István, Európa Könyvkiadó, 2009, 414 oldal
-

A 'T-Shirt' az egyik olyan angol szó, amivel minden bizonnyal elég hamar találkozunk az életünk során. Sőt, hallottam már tísörtként magyarul is emlegetni - a szintén angol eredetű póló szavunk szinonimájaként. Általánosan elterjedt, hétköznapi ruhadarabról van szó: rövidujjú ing valamilyen puha anyagból, kerek vagy mostanában divatosan V-alakú nyakkivágással. Na, de mikortól hordták a pólót, és hogy lett belőle T-shirt?

Az Oxford English Dictionary szerint A nagy Gatsby írója, F. Scott Fitzgerald volt az első, aki nyomtatásban használta a ‘T shirt’ kifejezést, mégpedig 1920-as, Az Édentől messze (This Side of Paradise) című regényében, egy lista részeként, ahol a szereplő azt sorolja fel, mi mindent kell elcsomagolnia, mielőtt New Englandbe, az iskolák földjére indul. 

Természetesen a szót nem az író találta fel, viszont ahogy Pagan Kennedy a The New York Times hasábjain megjegyzi, Fitzgerald valószínűleg úgy gondolta, hogy az olvasóinak már ismerős lesz a kifejezés, és a New England-i magániskolák tanulóira asszociálnak majd.

Kennedy szerint a T-Shirt a 19. században népszerű alsó ruházatból fejlődhetett ki, és 1905-ben már ‘agglegény alsóingként’ árulták, majd a 40-es évekre már mindenhol megtalálható volt - a nevét a T-betűhöz való hasonlatossága miatt kapta. 

Hírlevél feliratkozás

Az Édentől messze Fitzgerald első regénye, ami rögtön nagy sikert aratott. Az író a világháborút követően, a dzsesszkorszak és az őrült 20-as évek hajnalán robbant be egy új nemzedék képviselőjeként és krónikásaként, ami elutasította az álszent viktoriánus morált és ledöntötte a korábbi amerikai idolokat és bálványokat. A regény Amory Blaine, a kiábrándult princetoni diák melankolikus fejlődéstörténete. Elit iskolákba jár, részt vesz a világháborúban, majd azt követően csalódások és bukások árán végül saját bevallása szerint egy dolgot ér el: megismeri önmagát.

A regényhez kapcsolódó érdekesség még, hogy Fitzgerald legendás felesége, Zelda Sayre csak azzal a feltétellel egyezett bele a házasságba, ha a könyvet kiadják.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ki lehet venni a házat, ahol egykor F. Scott és Zelda Fitzgerald élt

Mindössze 72 dollár/éjszakáért meg lehet szállni abban az alabamai házban, ahol egykor F. Scott és Zelda Fitzgerald élt. Az épületben egy múzeum is található, két apartman viszont várja az irodalmi kalandorokat.

...

Alaszkában mégsem kerülnek feketelistára Fitzgerald és Angelou művei

Egy alaszkai tankerület vezetősége öt klasszikust tiltólistára helyezett, de a felháborodás hatására végül mégis visszakozni kényszerült.

...

Dunajcsik Mátyás: F. Scott Fitzgeraldé a legszexibb próza, amit valaha írtak

Hírek
...

Megfejtették, mi lehet a telefonfüggőség oka

...

Ha érdekel a Polgár Judit sakkozó életéről készült Netflix-dokumentumfilm, olvasd el ezt a két könyvet!

...

Megmentették a Pannonhalmi Könyvtárat a kenyérbogaraktól

...

Czakó Zsófia regénye szerbül is olvasható lesz

...

Most bejuthatsz a kincseket őrző könyvtárba, ami szinte mindig zárva tart

...

„A szentség egyszerűen szólva betegség” – Barnás Ferenc átvette a Mészöly-díjat

A hét könyve
Kritika
A szépséget kereste, de csak a sósavval leöntött anyja arca nézett vissza rá
„Végső elhallgatás volt Miklós ideálja” – így emlékezik Nádas Péter a 105 éve született Mészöly Miklósra

„Végső elhallgatás volt Miklós ideálja” – így emlékezik Nádas Péter a 105 éve született Mészöly Miklósra

Nádas Péter és Mészöly Miklós sok éven keresztül elválaszthatatlan barátok voltak. Így emlékezik vissza Nádas az egykori évekre. 

Kiemeltek
...

Brontë-szakértő: Az Üvöltő szelek soha nem volt romantikus regény

Miért lehetetlen megfilmesíteni, és hol értik félre a rendezők?

...

„Sokszor látom Adyt és Esterházyt a Három Hollóban beszélgetni” – a német irodalomtörténész, aki felpezsdítette a kávéházi életet

Hogyan szeretett bele Wilhelm Droste a magyar irodalomba? Interjú.

...

Nényei Pál: József Attila minden versében eljut a leglényegesebb kérdésig

Hogyan befolyásolja a József Attiláról kialakult képet a pszichológia vagy a politika?

Hogyan jutottak el a Krasznahorkai-művek Indiába? A Delhi Egyetem magyar lektorát kérdeztük

Hogyan jutottak el a Krasznahorkai-művek Indiába? A Delhi Egyetem magyar lektorát kérdeztük

A magyar-indai irodalmi kapcsolatokról mesélt Köves Margit, a Delhi Egyetem magyar lektora. 

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

A szépséget kereste, de csak a sósavval leöntött anyja arca nézett vissza rá

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

Frankensteintől Krusovszky Dénes regényéig – 9 színházi adaptáció, amit ne hagyj ki az év elején!