Amikor F. Scott Fitzgerald irodalmi rangra emelte a pólókat

Az irodalom gyakran válik annak eszközévé, hogy egy szlenges vagy rétegkifejezést behozzon a köztudatba. Vagy éppen nyelvtörténeti forrásává annak, hogy egy-egy szót valamikor a múltban már biztosan használtak. De akár annak is, hogy valamilyen szokás vagy tárgy mikortól terjedhetett el. Egy ilyen példáról most a LitHub számolt be.

sa | 2021. május 18. |
Francis Scott Fitzgerald
Az Édentől messze
Ford.: Bart István, Európa Könyvkiadó, 2009, 414 oldal
-

A 'T-Shirt' az egyik olyan angol szó, amivel minden bizonnyal elég hamar találkozunk az életünk során. Sőt, hallottam már tísörtként magyarul is emlegetni - a szintén angol eredetű póló szavunk szinonimájaként. Általánosan elterjedt, hétköznapi ruhadarabról van szó: rövidujjú ing valamilyen puha anyagból, kerek vagy mostanában divatosan V-alakú nyakkivágással. Na, de mikortól hordták a pólót, és hogy lett belőle T-shirt?

Az Oxford English Dictionary szerint A nagy Gatsby írója, F. Scott Fitzgerald volt az első, aki nyomtatásban használta a ‘T shirt’ kifejezést, mégpedig 1920-as, Az Édentől messze (This Side of Paradise) című regényében, egy lista részeként, ahol a szereplő azt sorolja fel, mi mindent kell elcsomagolnia, mielőtt New Englandbe, az iskolák földjére indul. 

Természetesen a szót nem az író találta fel, viszont ahogy Pagan Kennedy a The New York Times hasábjain megjegyzi, Fitzgerald valószínűleg úgy gondolta, hogy az olvasóinak már ismerős lesz a kifejezés, és a New England-i magániskolák tanulóira asszociálnak majd.

Kennedy szerint a T-Shirt a 19. században népszerű alsó ruházatból fejlődhetett ki, és 1905-ben már ‘agglegény alsóingként’ árulták, majd a 40-es évekre már mindenhol megtalálható volt - a nevét a T-betűhöz való hasonlatossága miatt kapta. 

Hírlevél feliratkozás

Az Édentől messze Fitzgerald első regénye, ami rögtön nagy sikert aratott. Az író a világháborút követően, a dzsesszkorszak és az őrült 20-as évek hajnalán robbant be egy új nemzedék képviselőjeként és krónikásaként, ami elutasította az álszent viktoriánus morált és ledöntötte a korábbi amerikai idolokat és bálványokat. A regény Amory Blaine, a kiábrándult princetoni diák melankolikus fejlődéstörténete. Elit iskolákba jár, részt vesz a világháborúban, majd azt követően csalódások és bukások árán végül saját bevallása szerint egy dolgot ér el: megismeri önmagát.

A regényhez kapcsolódó érdekesség még, hogy Fitzgerald legendás felesége, Zelda Sayre csak azzal a feltétellel egyezett bele a házasságba, ha a könyvet kiadják.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ki lehet venni a házat, ahol egykor F. Scott és Zelda Fitzgerald élt

Mindössze 72 dollár/éjszakáért meg lehet szállni abban az alabamai házban, ahol egykor F. Scott és Zelda Fitzgerald élt. Az épületben egy múzeum is található, két apartman viszont várja az irodalmi kalandorokat.

...

Alaszkában mégsem kerülnek feketelistára Fitzgerald és Angelou művei

Egy alaszkai tankerület vezetősége öt klasszikust tiltólistára helyezett, de a felháborodás hatására végül mégis visszakozni kényszerült.

...

Dunajcsik Mátyás: F. Scott Fitzgeraldé a legszexibb próza, amit valaha írtak

Hírek
...

Kövesd élőben Spiró György 80. születésnapi könyvbemutatóját!

...

Stephen Colbert írja az új Gyűrűk Ura-film forgatókönyvét

...

Újabb sötét titkok várnak a The Housemaid folytatásában: megvan az egyik új főszereplő

...

Folytatást kap Liane Moriarty bestsellere, a Hatalmas kis hazugságok

...

Bíró Tímea Sziveri János-díjat kapott

...

A nők közötti szolidaritásnak van sötét oldala? Kavakami Mieko új regénye ezt boncolgatja

A hét könyve
Kritika
Az egészségdiktatúra jobb, mint a vallás vagy a nacionalizmus? – Juli Zeh: Corpus delicti
Az egészségdiktatúra jobb, mint a vallás vagy a nacionalizmus? – Juli Zeh: Corpus delicti

Az egészségdiktatúra jobb, mint a vallás vagy a nacionalizmus? – Juli Zeh: Corpus delicti

„Minél több a szabály, az emberek annál jobban alkalmazkodnak hozzájuk és csúsznak bele a seriffhelyettes szerepébe” – nyilatkozta Juli Zeh.

Kiemeltek
...

Akinek nem kellett marketing, hogy befusson – Kicsoda Taylor Jenkins Reid sztárszerző?

Hollywoodi csillogás, összetett női hősök és a BookTok ereje: ez lenne a titok?

...

Mi köze Bob Marley halálának az orvostudomány vakfoltjaihoz?

 Elolvastuk az egészségügyi tévhitekről szóló Vakfoltok című könyvet.

...

Illendő-e előnyt keresni a tragédiában? Singer Magdolnával a poszttraumás növekedésről 

„Az ember megküzdő képessége csodálatra méltó, bárhogyan is éri el a megbékélést” – interjú Singer Magdolna íróval, gyásztanácsadóval.

„A baba születésével az anya is világra jön” – kedvenc idézeteink Orvos-Tóth Noémi és Ott Anna interjújából

„A baba születésével az anya is világra jön” – kedvenc idézeteink Orvos-Tóth Noémi és Ott Anna interjújából

Hogyan befolyásolja az életünket az a folyamat, ahogyan világra jövünk? Mi az anyaság legnagyobb kihívása? 

Szerzőink

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

Akinek nem kellett marketing, hogy befusson – Kicsoda Taylor Jenkins Reid sztárszerző?

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

Az egészségdiktatúra jobb, mint a vallás vagy a nacionalizmus? – Juli Zeh: Corpus delicti