Az ősi táj rekonstrukciójával szereztek értékes információkat az ismert erdélyi dinoszaurusz-lelőhelyről magyar és román kutatók. Eredményeik nemcsak a további dinoszauruszcsontok felfedezését segíthetik, de jelentősen bővíthetik tudásunkat azokról a környezeti feltételekről, amelyek 70 millió éve uralkodhattak Európában. Az Erdélyben található Hátszegi-medence világszerte ismert dinoszauruszmaradványairól, amelyek kutatása több mint száz évre nyúlik vissza.
Ez idő alatt számos, erről a területről származó új dinoszaurusz- és egyéb hüllő-, valamint emlősfajt írtak le, ami jelentős mértékben tágította ismereteinket a nagyjából 70 millió évvel ezelőtti világ biológiai sokféleségéről. Egy magyar és román paleontológusokból álló kutatócsoport azonban most arra kereste a választ, pontosan mikor és milyen környezetben élhettek a hátszegi dinoszauruszok. A kutatómunka eredményeiről a napokban tették közzé publikációjukat a Cretaceous Research folyóiratban.

„Bő öt éve kezdtük meg az ásatásokat az erdélyi Valiora település közelében, ahol több száz dinoszaurusz és más hüllő értékes maradványait tártunk fel különböző helyszíneken. Célunk kezdettől fogva nemcsak a csontmaradványok begyűjtése volt, hanem az is, hogy
pontosan meghatározzuk a kort és a környezetet, amelyben ezek az állatok éltek.
Ennek érdekében részletes geológiai térképezést végeztünk egy 10 km2-es területen, elemeztük a különböző típusú kőzetek kibukkanásait, dokumentáltuk a fosszíliatartalmukat, és kulcsfontosságú adatokat gyűjtöttünk a Hátszegi-medence ősi ökoszisztémájának rekonstruálásához” – mondta el a kutatásról Botfalvai Gábor, a HUN-REN Paleontológiai Kutatócsoport vezetője, az ELTE Paleontológiai Tanszékének kutatója.

„A geológiai térképezésből kiderült, hogy az általunk vizsgált lelőhelyek nagyjából másfél millió évet ölelnek fel, így hosszabb időintervallumon keresztül nyomon követhetjük a környezeti és evolúciós változásokat” – magyarázta Albert Gáspár, a publikáció első szerzője, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézetének docense.
Az egykori környezet meghatározása után a kutatók célja az volt, hogy kiderítsék, mikor zajlottak ezek az események.
A tanulmányozott kőzetek nemcsak csontmaradványokat rejtenek, hanem ezrével tartalmaznak mikroszkopikus fosszíliákat is, például parányi pollenszemcséket, amelyek jól használhatók különböző szárazföldi képződmények kormeghatározására.
„Eredményeinkből kiderült, hogy az általunk vizsgált dinoszaurusz-lelőhelyek 70-72 millió évvel ezelőtt élt élőlények maradványait tartalmazzák. Ezzel a mi lelőhelyeink lettek a Hátszegi-medence legidősebb ősgerinces-lelőhelyei, amelyek fontos információt nyújthatnak a régió ősi állatvilágának összetételével és a későbbi fejlődésével kapcsolatban” – foglalta össze Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Tudományegyetem kutatója.
Ha szívesen olvasnál még dinoszauruszokról, ezeket a könyveket ajánljuk:
Jules Verne: Utazás a Föld középpontja felé
Otto Lienbrock, a kicsit furcsa hamburgi geológusprofesszor egy titkosírással készült középkori feljegyzésből kideríti, hogy az izlandi Snaefells vulkán kráterén keresztül út nyílik a Föld középpontja felé. Unokaöccse, Axel sokkal kevésbé lelkesedik a hajmeresztő vállalkozásért, mégis kénytelen nagybátyjával tartani; az ő beszámolóján keresztül követhetjük az utazás izgalmait. Verne ebben a regényében nem zavartatta magát a tudományos valószínűséggel. Maga a föld mélyébe vezető „út” már a regény megírásakor eléggé abszurd ötletnek számított; a föld alatti „másik világ” leírása azonban az író korának földtörténeti ismereteit tükrözi.
Steve Brusatte: A dinoszauruszok tündöklése és bukása – Egy letűnt világ újraírt története
Steve Brusatte fiatal amerikai paleontológus, szakterületének kiemelkedő egyénisége, könyvében
a tudományos igényességet vegyíti az ismeretterjesztő érthetőséggel.
A kötet izgalmasan és olvasmányosan meséli el, hogyan éltek, és miért tűntek el a Földről a dinoszauruszok. Meglepően és új megvilágításba helyezve eleveníti fel a dinoszauruszok fejlődésének csúcspontjait, amikor sok száz fajuk létezett, majd megjelentek a mai madarak ősei, a szárnyakat viselő, tollas dinoszauruszok.
Aztán feltehetőleg egy óriási meteorit csapódott be a Földbe, és majdnem az összes dinoszauruszt elpusztította – bekövetkezett a földtörténet egyik legnagyobb szabású tömeges kihalása. Brusatte beszámol néhány rendkívüli felfedezésről is, amelyet kollégáival együtt tett, például az ősi, ember nagyságú tyrannoszauriákról és a tollas raptorokról.
Cixin Liu: Hangyák és dinoszauruszok
Cixin Liu a kínai sci-fi irodalom új generációjának leginnovatívabb és legeredményesebb képviselője, aki elsöprő sikereket aratott a Háromtest-trilógiájával. Kisregényében a késő krétakor fantasztikus világába kalauzol, ahol intelligens hangyák és értelmes dinoszauruszok civilizációi küzdenek egymással – a fennmaradásért és a bolygó megmentéséért. A kötet értelmezéstől függően lehet szatirikus mese, politikai allegória vagy akár ökológiai vészcsengő is.
Fotók: ELTE Paleontológiai Tanszék