Kemény Zsófi: Arany János nálunk kvázi családtag

Kiss Orsi | 2017. május 18. |

Fotó: Valuska Gábor

Kétszáz éve született Arany János, a Móra Könyvkiadó pedig válogatáskötetet jelentetett meg az emlékévre, amelybe Kemény Zsófi író, költő, slammer válogatta a verseket. Nemcsak válogatta, hanem kommentálta is, ezzel pedig új kontextusba helyezte a jól vagy kevésbé ismert műveket. Ezekből a legfeljebb Twitter-bejegyzés hosszúságú bekezdésekből kiderül például, hogy melyik vers mehetne el 19. századi rapszövegnek vagy korabeli blogbejegyzésnek, melyik költeménnyel lehetett volna kínos helyzetbe hozni Arany lányát (még ha a költő szándékai között ez feltételezhetően nem is szerepelt), és melyiken lehet még ma is nagyokat nevetni.

Mi alapján válogattál a versek között: volt előre meghatározott koncepció a fejedben, amikor nekiláttál, vagy kizárólag az egyéni ízlésed volt a meghatározó?

Mikor Eszterág Ildikóval először beszélgettünk a könyvről, az egyik legfontosabb kérdést azonnal megbeszéltük: kinek szól ez a válogatás. A Móra egy ifjúsági kiadó, és elsősorban a felső tagozatos és a kisgimnazista korosztályt szeretné elérni ezzel a kötettel. Ez a szempont a válogatás alatt is folyamatosan az eszemben volt. Valószínűleg sokkal kevesebb elégikus vers került így a kötetbe, mintha felnőtteknek válogattam volna, és több benne a vidámság és a rebellió.

Könyves magazin 2017/2.

LIBRI-BOOKLINE ZRT, 2017, 72 oldal, 5 pont + 199 Ft

 

A verseket nemcsak válogattad, hanem rövid kommentárokat is írtál hozzájuk. A kommentárok terjedelme ugyanakkor nem volt alkalmas hosszabb kifejtésekre, inkább érzeteket, benyomásokat rögzítettek. Mi a céljuk és a funkciójuk? Az újraolvasás során rá tudtál-e csodálkozni egy-egy korábban olvasott műre?

Az volt a cél, hogy személyes olvasatot adjak a száznegyven-százhetven éves versek mellé. Kössem őket a mához. Személyes benyomásokat rögzítettem, illetve néha inkább szlogeneket találtam ki: bármit boldogan fogadtam az ötleteim közül, amiről azt gondoltam, hogy megragadhatja egy tizenéves figyelmét. Minden vershez valami olyat igyekeztem írni, ami transzparensként villog a vers mellett: „olvass el! engem olvass el”! Eszterág Ildikó azért választott épp engem erre a feladatra, mert korban azért még elég közel állok a célcsoporthoz (2013-ban érettségiztem), de már elég sok verset olvastam és írtam ahhoz, hogy (talán) megtalálom ezeket az érdekességeket az egyes versekben. És jószerivel mindegyikre rácsodálkoztam. Aranyban épp az a fantasztikus, hogy szinte minden sora annyira gyönyörű, hogy érdemes egyenként is ízlelgetni, és egy-két olvasással ne reméld, hogy észreveszed benne az összes szépséget.

Arany János az emberek többségének talán még mindig csak egy az iskolai tananyag irodalmi alakjai körül – neked milyen a viszonyod a költészetével? Szerinted mennyire érthető és átélhető a költészete mondjuk egy mai középiskolásnak?

Nekem Arannyal hihetetlen szerencsém volt: a családom mániákus Arany-rajongó. És mivel születésem (előtt) óta folyamatosan hallgatom a verseit, ezért nálunk kvázi családtag. Épp ezért nem tudom, hogy ha valaki nem így nőtt föl, annak mennyire releváns, vagy mennyire könnyen átélhető a költészete. Azt viszont meg tudom tenni, hogy lelkesen odakiabálom nekik a saját élményeimet, hátha megjön tőle a kedvük a versolvasáshoz.

Arany János versei – Kemény Zsófi válogatásában

Móra Könyvkiadó, 128 oldal, 1999 Ft

 

Melyik lenne az a műfaj, ami szerinted – a költészete alapján – ma a legtesthezállóbb lenne Arany számára?

Arany János valószínűleg nem lenne rockzenész. És nem hiszem, hogy slammerként tülekedne a mikrofonért. Nem tudom, hogy egy olyan korban, amikor elbeszélő költészet gyakorlatilag nem létezik (illetve csak kuriózumként, mint például Térey János vagy Szálinger Balázs egyes köteteiben), be merne-e próbálkozni epikus műfajokkal. Valószínűleg nem. Bár talán bátrabban el merne szakadni a kor elvárásaitól, mint tette ezt a XIX. században, hiszen ma a kor egyik elvárása éppen ez. És ez elég jól állna a költészetének.

Kikerülhetetlen a kérdés: ha csak egyet emelhetnél ki a kötetbe válogatott művek közül, melyik lenne az, és miért?

Nem leszek túl eredeti, de a kedvenc Arany-versem A walesi bárdok. A legborzongatóbb gyerekkori felolvasásoktól a 2014-es kicenzúrázott pilvakeres szövegemig rengeteg élmény köt hozzá. Ha álmomból felébresztenek, akkor is el tudom mondani.

A cikk eredetileg a Könyves Magazin 2017/2. számában jelent meg.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.