Kemény Zsófi: Arany János nálunk kvázi családtag

Kiss Orsi | 2017. május 18. |

Fotó: Valuska Gábor

Kétszáz éve született Arany János, a Móra Könyvkiadó pedig válogatáskötetet jelentetett meg az emlékévre, amelybe Kemény Zsófi író, költő, slammer válogatta a verseket. Nemcsak válogatta, hanem kommentálta is, ezzel pedig új kontextusba helyezte a jól vagy kevésbé ismert műveket. Ezekből a legfeljebb Twitter-bejegyzés hosszúságú bekezdésekből kiderül például, hogy melyik vers mehetne el 19. századi rapszövegnek vagy korabeli blogbejegyzésnek, melyik költeménnyel lehetett volna kínos helyzetbe hozni Arany lányát (még ha a költő szándékai között ez feltételezhetően nem is szerepelt), és melyiken lehet még ma is nagyokat nevetni.

Mi alapján válogattál a versek között: volt előre meghatározott koncepció a fejedben, amikor nekiláttál, vagy kizárólag az egyéni ízlésed volt a meghatározó?

Mikor Eszterág Ildikóval először beszélgettünk a könyvről, az egyik legfontosabb kérdést azonnal megbeszéltük: kinek szól ez a válogatás. A Móra egy ifjúsági kiadó, és elsősorban a felső tagozatos és a kisgimnazista korosztályt szeretné elérni ezzel a kötettel. Ez a szempont a válogatás alatt is folyamatosan az eszemben volt. Valószínűleg sokkal kevesebb elégikus vers került így a kötetbe, mintha felnőtteknek válogattam volna, és több benne a vidámság és a rebellió.

Könyves magazin 2017/2.

LIBRI-BOOKLINE ZRT, 2017, 72 oldal, 5 pont + 199 Ft

 

A verseket nemcsak válogattad, hanem rövid kommentárokat is írtál hozzájuk. A kommentárok terjedelme ugyanakkor nem volt alkalmas hosszabb kifejtésekre, inkább érzeteket, benyomásokat rögzítettek. Mi a céljuk és a funkciójuk? Az újraolvasás során rá tudtál-e csodálkozni egy-egy korábban olvasott műre?

Az volt a cél, hogy személyes olvasatot adjak a száznegyven-százhetven éves versek mellé. Kössem őket a mához. Személyes benyomásokat rögzítettem, illetve néha inkább szlogeneket találtam ki: bármit boldogan fogadtam az ötleteim közül, amiről azt gondoltam, hogy megragadhatja egy tizenéves figyelmét. Minden vershez valami olyat igyekeztem írni, ami transzparensként villog a vers mellett: „olvass el! engem olvass el”! Eszterág Ildikó azért választott épp engem erre a feladatra, mert korban azért még elég közel állok a célcsoporthoz (2013-ban érettségiztem), de már elég sok verset olvastam és írtam ahhoz, hogy (talán) megtalálom ezeket az érdekességeket az egyes versekben. És jószerivel mindegyikre rácsodálkoztam. Aranyban épp az a fantasztikus, hogy szinte minden sora annyira gyönyörű, hogy érdemes egyenként is ízlelgetni, és egy-két olvasással ne reméld, hogy észreveszed benne az összes szépséget.

Arany János az emberek többségének talán még mindig csak egy az iskolai tananyag irodalmi alakjai körül – neked milyen a viszonyod a költészetével? Szerinted mennyire érthető és átélhető a költészete mondjuk egy mai középiskolásnak?

Nekem Arannyal hihetetlen szerencsém volt: a családom mániákus Arany-rajongó. És mivel születésem (előtt) óta folyamatosan hallgatom a verseit, ezért nálunk kvázi családtag. Épp ezért nem tudom, hogy ha valaki nem így nőtt föl, annak mennyire releváns, vagy mennyire könnyen átélhető a költészete. Azt viszont meg tudom tenni, hogy lelkesen odakiabálom nekik a saját élményeimet, hátha megjön tőle a kedvük a versolvasáshoz.

Arany János versei – Kemény Zsófi válogatásában

Móra Könyvkiadó, 128 oldal, 1999 Ft

 

Melyik lenne az a műfaj, ami szerinted – a költészete alapján – ma a legtesthezállóbb lenne Arany számára?

Arany János valószínűleg nem lenne rockzenész. És nem hiszem, hogy slammerként tülekedne a mikrofonért. Nem tudom, hogy egy olyan korban, amikor elbeszélő költészet gyakorlatilag nem létezik (illetve csak kuriózumként, mint például Térey János vagy Szálinger Balázs egyes köteteiben), be merne-e próbálkozni epikus műfajokkal. Valószínűleg nem. Bár talán bátrabban el merne szakadni a kor elvárásaitól, mint tette ezt a XIX. században, hiszen ma a kor egyik elvárása éppen ez. És ez elég jól állna a költészetének.

Kikerülhetetlen a kérdés: ha csak egyet emelhetnél ki a kötetbe válogatott művek közül, melyik lenne az, és miért?

Nem leszek túl eredeti, de a kedvenc Arany-versem A walesi bárdok. A legborzongatóbb gyerekkori felolvasásoktól a 2014-es kicenzúrázott pilvakeres szövegemig rengeteg élmény köt hozzá. Ha álmomból felébresztenek, akkor is el tudom mondani.

A cikk eredetileg a Könyves Magazin 2017/2. számában jelent meg.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.