Az antikvarium.hu aktuális „Dedikált könyvek árverése” kínálatában ezúttal 223 tétel szerepelt, amire a vasárnap esti zárásig lehetett licitálni. A tíznapos online licitálás 1 forintról indult és a legtovább – 651 ezer 100 forintig – Radnóti Miklós 1940-ben megjelent Ikrek hava című kötete került.
A kötet értékéhez természetesen sokat hozzáadott a különleges dedikálás: a címzett a Horthy-rendszer egyik rendőrtisztje, Szimon István (1887–1965) későbbi rendőr altábornagy volt – egészen pontosan a dedikáció Szimon Istvánéknak szólt. A többes számú megszólítás elsősorban Szimon feleségét takarta. Ő Sík Ilma volt, Radnóti meghatározó tanárának, Sík Sándornak a testvére (Radnóti természetesen Sík Sándor révén ismerkedett meg velük). Felesége, Gyarmati Fanni pedig naplójában többször megemlékezett róluk, sőt az őszinteségéről ismert naplóíró egyszer kegyes csúsztatással élt, amikor nem mondott véleményt az ifjúsági könyveket író Sík Ilma – becenevén: Ilmi – első felnőtteknek szóló regényéről. („el kell olvasni a Sík Ilmi szörnyű hosszú regényét, mert délután együtt leszünk. Nekiesem, és lóugrásokkal haladva átnézem. Csapnivaló rossz, igazi Singer és Wolfner-kiadvány. […] Végül is csak elmenőben köszöntem meg Sík Ilmának a könyvét, és mondtam, hogy családom elragadta, és nagy lelkesedéssel olvassa.”) A vészidőket ugyanakkor részben „Ilmi nénivel” együtt élték át, és később Radnótiné Szimon István segítségét is kérte a férje utáni „nyomozásban”, de, ahogy a naplóban is áll, hiába.
Nem sokkal maradt el ettől a leütési ártól (ezer forinttal azaz 650 ezer 100 forint – a 155. licitáló) Jókai Mór Erdély aranykora 1894-es nemzeti díszkiadása, amit természetesen az agg szerző is aláírt. Különlegességnek számított W. Somerset Maugham The Sacred Flame (A szent láng) 1928-ban, New Yorkban kiadott és dedikált példánya (240 ezer forintot ért meg a győztesnek), és végül Karinthyt megelőzte Kosztolányi Dezső Négy fal között című első verseskötete is, amit Gábor Andornak dedikált 1907-ben. Kosztolányi ezt a dedikációt nem a „jól ismert”, „jellegzetes” zöld tintájával írta alá, ugyanis tévhit, hogy csak zölddel írt volna – csak az 1910-es években vette föl a zöld tintás gyakorlatát, sőt 1916-ban volt egy „ideiglenes” lila korszaka, majd 1920-ban egy alkalmi fekete. ( A fekete tintás ajánlás és maga a kötet 210 ezer 100 forintért kelt el.)
Mennyei riport – ez a címe Karinthy Frigyes 1937-es negyedik regényének, amiért 202 ezer forintot fizettek az aukción. Karinthy ebben a mennyország és annak lakói életét festi le: interjúkat csinált itt a magyar és külföldi irodalom holt nagyjaival, akik éppen úgy élnek, mint a földi halandók sőt, meg is halnak.
A most felbukkant példányt Karinthy Ignotus Pálnak dedikálta, a nagynevű dinasztia harmadik tagjának, a nagy Ignotus fiának. Ignotus Pál előbb az Esti Kurír szerkesztőségében dolgozott, publikált a Nyugatban is, de a nagy szerep az 1936-ban megindult Szép Szó szerkesztése volt, ahol 1937 decemberéig József Attilával együtt dolgozott. Karinthy 1938-ban bekövetkezett váratlan halála után éppen Ignotus Pál volt az egyik, aki elbúcsúztatta írótársát.
