Az egész kezdeményezést LL McKinney fantasy-szerző indította útjára, aki #publishingpaidme hashtag alatt arra kérte írótársait, fedjék fel, mennyi pénzt kaptak a kiadóiktól. A brit Matt Haig (a nyitóképen középen) bár kényelmetlennek nevezte a szituációt, de megírta, hogy az első könyvéért 5 ezer font előleget kapott, a tizedikért pedig 600 ezret. A barbadosi gyökerekkel rendelkező Malorie Blackman (aki a brit gyerekirodalom területén végzett munkásságáért 2013 és 2015 között a Children’s Laureate pozícióját tölthette be - a nyitóképen bal oldalán látható) elmondta, életében nem kapott annyi pénzt, amennyit egynémely fehér szerző posztol. Mivel a szerződései titoktartási záradékot tartalmaznak, így nem beszélhetett konkrét számokról, de azt mondta, a számára kiutalt pénz sehol sem volt a fehér kollégáihoz képest. Márpedig az ő történeteik is érdemesek arra, hogy elmondják őket, és el is kell mondani őket.
A fehér amerikai scifi-szerző, John Scalzi azt írta, hogy emlékei szerint az első két könyvéért 6500 dollár előleget kapott, majd tíz évvel később kötött egy 3,4 millió dolláros szerződést, amely 13 könyvre szólt. Összehasonlítva: a fekete scifi-író, NK Jemisin az Inheritance-trilógia könyveiért (könyvenként) 40 ezer dollár előleget kapott, az utóbb Hugó-díjjal elismert A megtört föld-trilógia könyveiért meg 25 ezret. Roxane Gay szerint a faji vonalak mentén mutatkozó különbségek létező dolgok, és azt mondta, bár nagyon bírja a kiadóját, a diverzitásról szóló közösségi kijelentéseket mégis nonszensznek nevezte, hiszen egy Instagram-poszt nem kompenzálja az egyenlőtlenségeket. Ő A rossz feministáért (amelyről ITT írtunk) 15 ezer dollárt kapott, a Hunger című könyvéért 100 ezret, a Year I Learned Everythingért 150 ezret.
A fekete amerikai Jesmyn Ward a második regényét úgy írta meg, hogy nem volt szerződése előlegre, végül 20 ezer dollárt kapott érte, a könyv pedig elnyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat. A kiadója ugyanakkor ezek után sem akart 100 ezer dollárt kifizetni a következő könyvéért. A Hallgasd a holtak énekét című regényét már egy másik kiadónál jelentette meg, amiért megkapta a 100 ezer dollárt, és később ez a könyv is elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat. A hashtag-akciót elindító McKinney úgy vélte, a szerzői előlegösszegek közötti különbségek azt mutatják, hogy a kiadói szakma nem értékeli a fekete hangokat. Ha egy fehér szerző könyve nem hasít, akkor nagy eséllyel kap második esélyt (és újabb 100 ezer dollár előleget), ellenben egy fekete – sikertelen – szerző esetében a komplett közösség kerül célkeresztbe, és azt mondják nekik, hogy az emberek nem veszik a fekete szerzők könyveit. Blackman mindenesetre kitartásra buzdította a reménybeli fekete szerzőket és illusztrátorokat, és azt írta, a helyzet javulni fog – muszáj neki.
Forrás: Guardian
