Kiadója is megerősítette, hogy Alice Munro hétfőn, egy ontariói ápolási otthonban hunyt el. Több mint egy évtizede demenciával élt.

A lány, aki elmenekült otthonról

1931-ben, az Ontario tartománybeli Winghamben született Alice Ann Laidlaw néven. Alig töltötte be 18-at, amikor szó szerint elmenekült otthonról, és beiratkozott a Nyugat-ontariói Egyetem angol szakára. Kamaszkorában döntötte el, hogy író lesz, első novellája 1950-ben, egyetemistaként jelent meg. Később egyszer azt mondta, az Üvöltő szelek miatt szeretett meg szomorú történeteket írni.

Első novelláskötetét, a Boldog árnyak tánca címmel 1968-ban adták ki, és azonnal elnyerte a legrangosabb kanadai irodalmi elismerést, a főkormányzó díját. Három évvel később az Asszonyok és lányok élete című kötetével a kanadai könyvkereskedők szövetségének díját ítélték neki. A kolduslány című, 1980-as kötetéért már Booker-díjra jelölték.

Nem a kanadai Csehov – ő a maga jogán Munro!

Sokan emlegetik a kanadai Csehovként, pedig nem kellene hasonlítgatni, inkább azt tudjuk, hogy a „kis emberek, nagy érzések” krónikása volt.

Margaret Atwood egyszer „korunk angol nyelvű szépirodalmának legnagyobb írói közé” sorolta.

Salman Rushdie pedig „a forma mestereként” méltatta, míg Jonathan Franzen azt írta: „[Munro] egyike annak a maroknyi írónak – néhány élő, a legtöbb halott –, akikre gondolok, amikor azt mondom, hogy a fikció a vallásom”.

Munro művei nagy nemzetközi sikert arattak a kritikusok és az olvasók körében is. Rengeteg díjjal ismerték el munkáságát, 2009-ben megkapta a Nemzetközi Man Bookert, majd 2013-ban neki ítélték az irodalmi Nobelt. Az indoklás csupán egyetlen mondat volt, ami a modern novella mestereként jellemezte az írót, 

aki tökélyre fejlesztette a regény mögött háttérbe szoruló novella műfaját.

Magyarul a Park Kiadó gondozásában olvasható többek között az Egy jóravaló nő szerelme, az Asszonyok, lányok élete, a Szeret, nem szeret, a Csend, vétkek, szenvedély, a Mennyi boldogság!, a Drága élet, a Kilátás a Várszikláról, az Ifjúkori barátnőm és A Jupiter holdjai.

Valamit el akartam mondani című kötete (olvass bele) felkerült a 2023-as év könyve listánkra. Azt írtuk róla, a novellák „(a)zokat a sűrű, de gyenge szálakat fejtik fel, melyeket az ember a társadalom, a közösség elvárásai és véleménye alapján sző maga köré, és melyekkel el szeretné rejteni hiányérzetét, fájdalmait, csalódásait. Ezen a szöveten ejtett nagyon finom bemetszéseivel a szerző azt mutatja meg, hogy bár vágyunk az úgynevezett normális, átlagos életre, nem létezik ilyen.”

Út a szomorú Nobel felé

A Szeret, nem szeret egyik novellájából Sarah Polley forgatott filmet Egyre távolabb címmel, a főszerepben Julie Christie-vel. A filmet két Oscarra jelölték és elhozta a legjobb női főszereplőnek járó Golden Globe-ot. 2013-ban a kötet címadó novellájából készült film Liza Johnson rendezésében, 2016-ban pedig Cannes-ban mutatták be a Pedro Almodóvar rendezte Julieta című filmet, a Csend, vétkek, szenvedély című kötet egyik novellájának adaptációját.

Munro 2009-ben hozta nyilvánosságra, hogy szívműtétje volt és rákkal is kezelték. Az egészségi állapota miatt a Nobelt sem tudta már személyesen átvenni.

(MTI, Guardian)