Rie Qudan Tokyo Sympathy Tower című regénye 2024-ben elnyerte a feltörekvő szerzőknek odaítélt Akutagawa-díjat. A közvélemény azonban felháborodott, amikor a szerző elárulta, hogy a kötet 5 százalákát – bár most azt állítja, ez csak durva becslés – a ChatGPT segítségével írta meg. Igazolható egy írónál az AI-használat?
Luxusbörtön kérdéses morállal
A Sympathy Tower Tokyo című regény főszereplője egy japán építésznő, Sara Machina (már a név is beszédes), akit azzal bíznak meg, hogy építsen egy tornyot, amiben elítélt bűnözőknek biztosítanak elhelyezést. A megbízás, ami az elkövetőknek kényelmes életet nyújt, tökéletesen példázza a „japánok hihetetlen széleslátókörűségét", ahogy azt az egyik szereplő némi iróniával meg is jegyzi.
Sarában, aki maga is erőszakos bűncselekmény áldozata, felvetődik, hogy vajon helyes-e ez ez együttérző hozzáállás a bűnözők felé.
Illetve hogy ez az együttérzés tényleg tükrözi-e a japán valóságot.
A szerzőnek a Shinzo Abe ellen 2022-ben elkövetett merénylet adta az ötletet a történethez. Az egykori miniszterelnök gyilkosa ugyanis a médiafigyelem középpontjába került. A közvélemény egyre együttérzőbbé vált vele szemben, ahogy újabb és újabb részletek derültek ki a múltjáról és a családi hátteréről. „Régóta foglalkoztatott az eset, amikor pedig írni kezdtem, ismét felszínre tört" – mondta el az író a Guardian kérdésére.
Megírhatja a robot a saját részét?
Ahhoz, hogy az elítélt bűnözők bekerülhessenek a létesítménybe, ki kell tölteniük egy „szimpátia-tesztet", hogy kiderüljön, megérdemlik-e az együttérzést. Többek között ilyenek kérdéseket tesznek fel nekik: „Voltak-e valaha erőszakosak veled a szüleid? Igen/Nem/Nem tudom". A válaszok alapján pedig az AI dönti el, ki kerülhet be.
Qudan állítása szerint a könyv durván 5 százaléka készült ChatGPT segítségével.
A szerző a Guardiannak nyilatkozva elmondta, hogy ezek azok a részek, amikor a szereplő a ChatGPT-vel beszélget.
Ugyanakkor Qudan „ihletet merített a saját, ChatGPT-vel folytatott beszélgetéseiből is, illetve abból, hogy rájött, milyen izgalmas módonok imitálja az emberi gondolkozást." Vagyis a szerző nem csalásként használta az AI-eszközöket, hanem hogy bemutassa a hatásukat.
Sőt, témaként is megjelenik a mesterséges intelligencia. Az egyik szereplő egyenesen sajnálja a chatbotokat, „akik egész üres életükben arra vannak kárhoztatva, hogy végtelenítve visszaböfögjék azt a nyelvet, aminek visszaböfögésére utasították őket. Anélkül, hogy értenék, mit is jelent más emberek szavainak feldarabolása és újraösszeillesztése egyfajta patchworkként."
Qudan ugyanakkor nem fél attól, hogy az AI kiválthatja az embereket az írásban:
Talán eljön az idő, amikor ez bekövetkezik, most azonban az AI nem képes olyan regényt írni, ami jobb lenne, mint egy emberi szerző műve."
Hozzáteszi, hogy bár a japán olvasók között a műve „nagy visszhangot kapott az AI-használat miatt, még ennél is fontosabb, hogy maga a nyelv kérdése robbantott ki vitát, az, hogy a nyelv változása az elmúlt évtizedekben hogyan hatott arra, ahogy az emberek cselekszenek és ahogyan látják a dolgokat."
A Sympathy Tower Tokyo valójában a nyelvről és arról szól, hogyan fejezzük ki magunkat és hogyan fedjük fel magunkat. „A szavak határozzák meg a valóságunkat" – mondja a könyv egyik szereplője. Ebben az összefüggésben pedig az AI használata nagyonis része a diskurzusnak.
Wikipedia, Amazon
