Agatha Christie rajongott a régészetért, és ez meg is látszik a regényein

Agatha Christie rajongott a régészetért, és ez meg is látszik a regényein

Pár napon belül már a hazai mozik is vetítik a legújabb Agatha Christie-feldolgozást, a Halál a Nílusont. A regény megírásakor a szerzőt nagyban megihlették azok az egyiptomi utak és ásatások, amelyekre régész férjét kísérte el annak idején.

A nyitóképen Agatha Christie és a férje, Max Mallowan látható

ro | 2022. február 14. |
Agatha Christie
Halál a Níluson
Ford.: Kosáryné Réz Lola, Helikon, 2022, 322 oldal
-

Eredetileg 1937-ben jelent meg a Halál a Níluson, melynek egy pontján a köpcös belga detektív a nyomozást a régészeti feltárásokhoz hasonlítja – Szabó Zoltán fordításában ez így hangzik: „Egyszer valamelyik kis ügyemmel kapcsolatban egy archeológiai expedíciót kellett kísérnem, és ott megtanultam valami fontosat. Az ásatások során, ha találnak valamit a földben, először is roppant gondosan mindentől megtisztítják. Elviszik a fellazult földet, egy késsel eltávolítanak mindent a leletről, míg végül ott marad a tárgy magában, minden idegen, zavaró tényezőtől megszabadítva, készen rá, hogy lerajzolják és lefényképezzék. Ezt igyekszem most én is utánozni: eltávolítok minden zavaró momentumot annak érdekében, hogy a kendőzetlen igazság teljes fényében csilloghasson.” 

Agatha Christie első kézből ismerhette a régészet világát, hiszen második férjének, Max Mallowannek ez volt a foglalkozása. A férfi ásatásokat vezetett Szíriában és Irakban, az író pedig gyakran elkísérte férjét a közel-keleti utakra. Ilyenkor délelőtt írt, délután pedig kiment a terepre, ahol a feltárásokat fotózta, és segített a katalogizálásban. A régészeti munka módszertana nagyon tetszett Christie-nek, akit íróként lenyűgöztek a kirakósok, és állítólag nagy tehetsége volt abban is, hogy a leletdarabkákat türelmesen összeillessze. Amellett, hogy kiélhette az egész életét végigkísérő tanulási vágyat, Agatha Christie-nek ezek az utak ráadásul jó alkalmat kínáltak arra is, hogy egy időre megszabaduljon a hírnév terhétől. Ahogy egyik életrajzírója, Laura Thompson megjegyezte: ekkor nem kellett Agatha Christie-nek lennie, lehetett simán csak Mrs. Mallowan.

Bár több krimije is a térségben játszódik – köztük az 1936-os Gyilkosság Mezopotámiában és az 1945-ös az És eljő a halál… – a leghíresebb egészen biztosan a Halál a Níluson, amelyben Poirot egy hajón kénytelen nyomozni. Christie először lánykorában, 1910-ben járt Egyiptomban. A Smithonian cikke szerint a brit gyarmaton ugyanis olcsóbb volt bevezetni egy fiatal nőt a társaságba, mint Angliában – a pénzügyi gondokkal küszködő családnak pedig ez sem volt egy utolsó szempont. Christie három hónapot töltött akkor Kairóban, ahol az aranyifjak életét élte: táncmulatságokra és pólómeccsekre járt, fiúkkal flörtölt. Életem című önéletrajzi kötetében azt írta, Kairó akkor semmit nem jelentett neki, „a tizennyolc-huszonegy év közötti lányok esze ugyanis leginkább a fiatalemberek körül forog”. Az anyja mindenképp rá akarta beszélni a fiatal Agathát arra is, hogy nézzék meg az ókori Egyiptom nevezetességeit, de ő akkor ellenállt: „Az ókori világ csodái egyáltalán nem érdekeltek, és nagyon örülök, hogy anyám nem erőltette a dolgot. Luxor, Karnak és Egyiptom szépségei csak jó húsz évvel később bűvöltek el, és fiatalon hiába bámultam volna őket: nem tudtam, hogy mit kell rajtuk megnézni vagy meglátni”. 

-

A térségbe 1928 őszén tért vissza, immáron frissen elvált nőként (Archibald Christie volt az első férje), és bár eredetileg egy karibi országba utazott volna, barátai tanácsára végül Bagdad felé vette az irányt – az utat pedig az Orient-expresszen tette meg. Az egykori Ur romjai között Leonard Woolley régész vezette körbe, és az ő asszisztense volt Max Mallowan, aki később az író férje lett. 1931-től kezdve a házaspár egy bevált rendszer szerint élte az életét: ősszel és tavasszal a Közel-Keleten dolgoztak, a nyarat Angliában töltötték Christie lányával, az év fennmaradó részében pedig otthon maradtak vagy utaztak. A régészeti feltárások szervezéséből az író alaposan kivette a részét (nem mellesleg pedig ő is finanszírozta az expedíciókat), és ahogy egyre több terepgyakorlatot szerzett, a katalogizálásban, illusztrálásban és restaurálásban is részt vett. Egyszer az elefántcsontleletek tisztításához például a saját, felhígított arckrémét használta, ami annyira bevált, hogy emiatt aztán hetekig nem tudott mit az arcára kenni.

1933-ban a házaspár egy nílusi hajóúton vett részt, a vendégek pedig főleg gazdag európaiak voltak. Christie alaposan megfigyelte őket és az útba ejtett helyszíneket is. Pár évvel később visszatért Asszuánba, megszállt az egyik hotelben – végül itt, az egyik folyóra nyíló szobában kezdte el írni a Halál a Nílusont.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Mégis mitől akkora szám még mindig Agatha Christie?

Agatha Christie minden idők egyik legkelendőbb írója, de vajon mi lehet a sikerének a titka? A BookRiot ezt próbálta megfejteni.

...
Hírek

Eladó Agatha Christie otthona, ahol a legnagyobb regényeit írta

Potom 1,1 milliárd forintért miénk lehet a bájos téglaház.

...
Hírek

Megpróbálták rekonstruálni Agatha Christie eltűnésének történetét

Talán soha senki sem fogja tudni, mi is történt pontosan, amikor Agatha Christie 11 napra eltűnt 1926 decemberében. Most viszont a bestsellerszerző, Marie Benedict megpróbálta rekonstruálni az eseményeket.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...
Zöld

Thomas Erikson: Aki engem fáraszt, lehet, hogy másnak szimpatikus

...
Zöld

Litkai Gergely: Mennyire vagyunk felelőtlenek a nukleáris anyagokkal? / A katasztrófa küszöbén

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Picasso átka nem fogott: Francoise Gilot a kortárs festészet nagyasszonyaként halt meg

Százegy évesen elhunyt Francoise Gilot francia művész, akit egy magyartól tanult festeni, túlélte Picassót és a saját jogán emelkedett a 20. századi festők legnagyobbjai közé.

...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

Olvass!
...
Könyvtavasz

Miri olyan óvodás kislány, akinek hétköznapjaiban mindig ott a varázslat

Fenyvesi Orsolya legújabb, Miri című mesekönyvének főhőse egy ovis kislány, kinek kalandjait Miklya Emese illusztrációi keltik életre. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

A Fő utcában Sinclair Lewis szatirikus tükröt mutat a kisvárosi Amerikának

Az 1910-es években játszódó történet középpontjában Carol Milford, a fiatal, tanult, haladó szellemű nő áll, aki nagy terveket dédelgetve, világjobbító szándékkal vág bele az életbe. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

A családi pokolból Petőfi verse mutatja meg a kiutat

A Petőfi bicentenáriumi évhez kapcsolódva jelent meg a Költővel nem járnék, melynek novellái nem a megszokott módon beszélnek Petőfi Sándorról, a minket körülvevő világról és rólunk, emberekről.