Agatha Christie rajongott a régészetért, és ez meg is látszik a regényein

Agatha Christie rajongott a régészetért, és ez meg is látszik a regényein

Pár napon belül már a hazai mozik is vetítik a legújabb Agatha Christie-feldolgozást, a Halál a Nílusont. A regény megírásakor a szerzőt nagyban megihlették azok az egyiptomi utak és ásatások, amelyekre régész férjét kísérte el annak idején.

A nyitóképen Agatha Christie és a férje, Max Mallowan látható

ro | 2022. február 14. |
Agatha Christie
Halál a Níluson
Ford.: Kosáryné Réz Lola, Helikon, 2022, 322 oldal
-

Eredetileg 1937-ben jelent meg a Halál a Níluson, melynek egy pontján a köpcös belga detektív a nyomozást a régészeti feltárásokhoz hasonlítja – Szabó Zoltán fordításában ez így hangzik: „Egyszer valamelyik kis ügyemmel kapcsolatban egy archeológiai expedíciót kellett kísérnem, és ott megtanultam valami fontosat. Az ásatások során, ha találnak valamit a földben, először is roppant gondosan mindentől megtisztítják. Elviszik a fellazult földet, egy késsel eltávolítanak mindent a leletről, míg végül ott marad a tárgy magában, minden idegen, zavaró tényezőtől megszabadítva, készen rá, hogy lerajzolják és lefényképezzék. Ezt igyekszem most én is utánozni: eltávolítok minden zavaró momentumot annak érdekében, hogy a kendőzetlen igazság teljes fényében csilloghasson.” 

Agatha Christie első kézből ismerhette a régészet világát, hiszen második férjének, Max Mallowannek ez volt a foglalkozása. A férfi ásatásokat vezetett Szíriában és Irakban, az író pedig gyakran elkísérte férjét a közel-keleti utakra. Ilyenkor délelőtt írt, délután pedig kiment a terepre, ahol a feltárásokat fotózta, és segített a katalogizálásban. A régészeti munka módszertana nagyon tetszett Christie-nek, akit íróként lenyűgöztek a kirakósok, és állítólag nagy tehetsége volt abban is, hogy a leletdarabkákat türelmesen összeillessze. Amellett, hogy kiélhette az egész életét végigkísérő tanulási vágyat, Agatha Christie-nek ezek az utak ráadásul jó alkalmat kínáltak arra is, hogy egy időre megszabaduljon a hírnév terhétől. Ahogy egyik életrajzírója, Laura Thompson megjegyezte: ekkor nem kellett Agatha Christie-nek lennie, lehetett simán csak Mrs. Mallowan.

Bár több krimije is a térségben játszódik – köztük az 1936-os Gyilkosság Mezopotámiában és az 1945-ös az És eljő a halál… – a leghíresebb egészen biztosan a Halál a Níluson, amelyben Poirot egy hajón kénytelen nyomozni. Christie először lánykorában, 1910-ben járt Egyiptomban. A Smithonian cikke szerint a brit gyarmaton ugyanis olcsóbb volt bevezetni egy fiatal nőt a társaságba, mint Angliában – a pénzügyi gondokkal küszködő családnak pedig ez sem volt egy utolsó szempont. Christie három hónapot töltött akkor Kairóban, ahol az aranyifjak életét élte: táncmulatságokra és pólómeccsekre járt, fiúkkal flörtölt. Életem című önéletrajzi kötetében azt írta, Kairó akkor semmit nem jelentett neki, „a tizennyolc-huszonegy év közötti lányok esze ugyanis leginkább a fiatalemberek körül forog”. Az anyja mindenképp rá akarta beszélni a fiatal Agathát arra is, hogy nézzék meg az ókori Egyiptom nevezetességeit, de ő akkor ellenállt: „Az ókori világ csodái egyáltalán nem érdekeltek, és nagyon örülök, hogy anyám nem erőltette a dolgot. Luxor, Karnak és Egyiptom szépségei csak jó húsz évvel később bűvöltek el, és fiatalon hiába bámultam volna őket: nem tudtam, hogy mit kell rajtuk megnézni vagy meglátni”. 

-

A térségbe 1928 őszén tért vissza, immáron frissen elvált nőként (Archibald Christie volt az első férje), és bár eredetileg egy karibi országba utazott volna, barátai tanácsára végül Bagdad felé vette az irányt – az utat pedig az Orient-expresszen tette meg. Az egykori Ur romjai között Leonard Woolley régész vezette körbe, és az ő asszisztense volt Max Mallowan, aki később az író férje lett. 1931-től kezdve a házaspár egy bevált rendszer szerint élte az életét: ősszel és tavasszal a Közel-Keleten dolgoztak, a nyarat Angliában töltötték Christie lányával, az év fennmaradó részében pedig otthon maradtak vagy utaztak. A régészeti feltárások szervezéséből az író alaposan kivette a részét (nem mellesleg pedig ő is finanszírozta az expedíciókat), és ahogy egyre több terepgyakorlatot szerzett, a katalogizálásban, illusztrálásban és restaurálásban is részt vett. Egyszer az elefántcsontleletek tisztításához például a saját, felhígított arckrémét használta, ami annyira bevált, hogy emiatt aztán hetekig nem tudott mit az arcára kenni.

1933-ban a házaspár egy nílusi hajóúton vett részt, a vendégek pedig főleg gazdag európaiak voltak. Christie alaposan megfigyelte őket és az útba ejtett helyszíneket is. Pár évvel később visszatért Asszuánba, megszállt az egyik hotelben – végül itt, az egyik folyóra nyíló szobában kezdte el írni a Halál a Nílusont.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Mégis mitől akkora szám még mindig Agatha Christie?

Agatha Christie minden idők egyik legkelendőbb írója, de vajon mi lehet a sikerének a titka? A BookRiot ezt próbálta megfejteni.

...
Hírek

Eladó Agatha Christie otthona, ahol a legnagyobb regényeit írta

Potom 1,1 milliárd forintért miénk lehet a bájos téglaház.

...
Hírek

Megpróbálták rekonstruálni Agatha Christie eltűnésének történetét

Talán soha senki sem fogja tudni, mi is történt pontosan, amikor Agatha Christie 11 napra eltűnt 1926 decemberében. Most viszont a bestsellerszerző, Marie Benedict megpróbálta rekonstruálni az eseményeket.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. A Semmelweis ma is pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.

...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről