Agatha Christie rajongott a régészetért, és ez meg is látszik a regényein

Agatha Christie rajongott a régészetért, és ez meg is látszik a regényein

Pár napon belül már a hazai mozik is vetítik a legújabb Agatha Christie-feldolgozást, a Halál a Nílusont. A regény megírásakor a szerzőt nagyban megihlették azok az egyiptomi utak és ásatások, amelyekre régész férjét kísérte el annak idején.

A nyitóképen Agatha Christie és a férje, Max Mallowan látható

ro | 2022. február 14. |
Agatha Christie
Halál a Níluson
Ford.: Kosáryné Réz Lola, Helikon, 2022, 322 oldal
-

Eredetileg 1937-ben jelent meg a Halál a Níluson, melynek egy pontján a köpcös belga detektív a nyomozást a régészeti feltárásokhoz hasonlítja – Szabó Zoltán fordításában ez így hangzik: „Egyszer valamelyik kis ügyemmel kapcsolatban egy archeológiai expedíciót kellett kísérnem, és ott megtanultam valami fontosat. Az ásatások során, ha találnak valamit a földben, először is roppant gondosan mindentől megtisztítják. Elviszik a fellazult földet, egy késsel eltávolítanak mindent a leletről, míg végül ott marad a tárgy magában, minden idegen, zavaró tényezőtől megszabadítva, készen rá, hogy lerajzolják és lefényképezzék. Ezt igyekszem most én is utánozni: eltávolítok minden zavaró momentumot annak érdekében, hogy a kendőzetlen igazság teljes fényében csilloghasson.” 

Agatha Christie első kézből ismerhette a régészet világát, hiszen második férjének, Max Mallowannek ez volt a foglalkozása. A férfi ásatásokat vezetett Szíriában és Irakban, az író pedig gyakran elkísérte férjét a közel-keleti utakra. Ilyenkor délelőtt írt, délután pedig kiment a terepre, ahol a feltárásokat fotózta, és segített a katalogizálásban. A régészeti munka módszertana nagyon tetszett Christie-nek, akit íróként lenyűgöztek a kirakósok, és állítólag nagy tehetsége volt abban is, hogy a leletdarabkákat türelmesen összeillessze. Amellett, hogy kiélhette az egész életét végigkísérő tanulási vágyat, Agatha Christie-nek ezek az utak ráadásul jó alkalmat kínáltak arra is, hogy egy időre megszabaduljon a hírnév terhétől. Ahogy egyik életrajzírója, Laura Thompson megjegyezte: ekkor nem kellett Agatha Christie-nek lennie, lehetett simán csak Mrs. Mallowan.

Bár több krimije is a térségben játszódik – köztük az 1936-os Gyilkosság Mezopotámiában és az 1945-ös az És eljő a halál… – a leghíresebb egészen biztosan a Halál a Níluson, amelyben Poirot egy hajón kénytelen nyomozni. Christie először lánykorában, 1910-ben járt Egyiptomban. A Smithonian cikke szerint a brit gyarmaton ugyanis olcsóbb volt bevezetni egy fiatal nőt a társaságba, mint Angliában – a pénzügyi gondokkal küszködő családnak pedig ez sem volt egy utolsó szempont. Christie három hónapot töltött akkor Kairóban, ahol az aranyifjak életét élte: táncmulatságokra és pólómeccsekre járt, fiúkkal flörtölt. Életem című önéletrajzi kötetében azt írta, Kairó akkor semmit nem jelentett neki, „a tizennyolc-huszonegy év közötti lányok esze ugyanis leginkább a fiatalemberek körül forog”. Az anyja mindenképp rá akarta beszélni a fiatal Agathát arra is, hogy nézzék meg az ókori Egyiptom nevezetességeit, de ő akkor ellenállt: „Az ókori világ csodái egyáltalán nem érdekeltek, és nagyon örülök, hogy anyám nem erőltette a dolgot. Luxor, Karnak és Egyiptom szépségei csak jó húsz évvel később bűvöltek el, és fiatalon hiába bámultam volna őket: nem tudtam, hogy mit kell rajtuk megnézni vagy meglátni”. 

-

A térségbe 1928 őszén tért vissza, immáron frissen elvált nőként (Archibald Christie volt az első férje), és bár eredetileg egy karibi országba utazott volna, barátai tanácsára végül Bagdad felé vette az irányt – az utat pedig az Orient-expresszen tette meg. Az egykori Ur romjai között Leonard Woolley régész vezette körbe, és az ő asszisztense volt Max Mallowan, aki később az író férje lett. 1931-től kezdve a házaspár egy bevált rendszer szerint élte az életét: ősszel és tavasszal a Közel-Keleten dolgoztak, a nyarat Angliában töltötték Christie lányával, az év fennmaradó részében pedig otthon maradtak vagy utaztak. A régészeti feltárások szervezéséből az író alaposan kivette a részét (nem mellesleg pedig ő is finanszírozta az expedíciókat), és ahogy egyre több terepgyakorlatot szerzett, a katalogizálásban, illusztrálásban és restaurálásban is részt vett. Egyszer az elefántcsontleletek tisztításához például a saját, felhígított arckrémét használta, ami annyira bevált, hogy emiatt aztán hetekig nem tudott mit az arcára kenni.

1933-ban a házaspár egy nílusi hajóúton vett részt, a vendégek pedig főleg gazdag európaiak voltak. Christie alaposan megfigyelte őket és az útba ejtett helyszíneket is. Pár évvel később visszatért Asszuánba, megszállt az egyik hotelben – végül itt, az egyik folyóra nyíló szobában kezdte el írni a Halál a Nílusont.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Mégis mitől akkora szám még mindig Agatha Christie?

Agatha Christie minden idők egyik legkelendőbb írója, de vajon mi lehet a sikerének a titka? A BookRiot ezt próbálta megfejteni.

...
Hírek

Eladó Agatha Christie otthona, ahol a legnagyobb regényeit írta

Potom 1,1 milliárd forintért miénk lehet a bájos téglaház.

...
Hírek

Megpróbálták rekonstruálni Agatha Christie eltűnésének történetét

Talán soha senki sem fogja tudni, mi is történt pontosan, amikor Agatha Christie 11 napra eltűnt 1926 decemberében. Most viszont a bestsellerszerző, Marie Benedict megpróbálta rekonstruálni az eseményeket.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Megjelent Greta Thunberg új könyve, mégsem ezzel került a hírekbe

...
Zöld

A Felhőkakukkvárban ősi szövegek élnek tovább az emberi civilizációt mentő generációs űrhajón

...
Zöld

Nincs idő arra várni, hogy a tölgyfa megnőjön, mert az nem most hoz profitot

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

Olvass!
...
Beleolvasó

Tolsztoj vakmerő katona volt, tapasztalatait beleírta a Háború és békébe

Lev Tolsztoj klasszikusa Gy. Horváth László új fordításában jelent meg ismét magyarul. Az orosz író élete során hivatásos katonaként is szolgált, ezért is tudott megrendítő hitelességgel írni a háborúról. Olvass bele a Háború és békébe!

...
Beleolvasó

Légrádi Gergely az apák és fiúk közé ékelődő pusztító hallgatást írja meg

Légrádi Gergely új regénye a mindent felemésztő hallgatás története, egy magába forduló, csorbult családfa rajza, melynek ágai meghajlanak a generációs traumák és a kimondatlanul maradt szavak súlya alatt. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jhumpa Lahiri hőse nem a városban tévedt el, hanem a saját életében

A Mélyföld és A bajtolmács szerzőjének új könyve egy meg nem nevezett negyvenes nő portréja, aki megkérdőjelezi helyét a világban, ingadozik mozdulatlanság és mozgás, kötődés és a hosszú távú kapcsolatok elutasítása között. Olvass bele!