35 éve történt a csernobili katasztrófa

35 éve történt a csernobili katasztrófa

Harmincöt évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt a csernobili atomerőmű-baleset, amely az egyik legsúlyosabb katasztrófa volt a 20. század második felében. Könyvek hírek mellé.

fk | 2021. április 26. |

Ma van a csernobili atomkatasztrófa 35. évfordulója. A baleset egészen pontosan 1986. április 26-án, hajnali 1 óra 23 perckor történt az ukrajnai Pripjaty és Csernobil közelében fekvő Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben. Számos ember az életét kockáztatta vagy áldozta fel, hogy ne legyen még nagyobb a baj. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint közvetlenül a robbanás és a nagy dózisú sugárzás miatt 56-an haltak meg, de több tízezer művi vetélést is a katasztrófával hoznak összefüggésbe. Az pedig a mai napig vita tárgya, hogy pontosan hány megbetegedés köthető össze a sugárszennyezéssel.

A baleset óta eltelt három és fél évtizedben számos könyvben megjelent a csernobili katasztrófa témája. Ezekből ajánlunk most hármat.

Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima

Szvetlana Alekszijevics
Csernobili ima
Fordította: Pálfalvi Lajos, Európa Könyvkiadó, 2018, 368 oldal, 3690
-

A Nobel-díjas fehérorosz író, Szvetlana Alekszijevics közel két évtizedet szánt arra, hogy kiderítse, mi is történhetett pontosan Csernobilban harmincöt évvel ezelőtt. Beszélt olyan emberekkel, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és a legveszélyesebb munkákat végeztették velük. Beszélt az özvegyekkel, akiknek csak a kitüntetések és az oklevelek maradtak. És beszélt azokkal is, akik az erőmű közelében, a paraszti Atlantisszá vált Poléziában éltek - aztán bedeszkázták a kútjukat, és kitelepítették őket, vagy maradhattak a házukban, de már csak úgy élthetek, mint egy rezervátum lakói. Alekszijevics könyvében tehát megszólalnak a tanúk, ugyanakkor a Csernobili ima nemcsak az emlékezésről szól, hanem figyelmeztetés is a jövő számára, mert a szerző szerint Csernobil üzenete ma is aktuális és az lesz még 48 ezer évig. A könyvbe ITT bele is tudtok olvasni. Alekszijevics kötete alapján az HBO minisorozatot készített. A Csernobil a katasztrófa eddigi legjobb és talán legnépszerűbb játékfilmes feldolgozása lett. 

Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem

Krusovszky Dénes
Akik már nem leszünk sosem
Magvető, 2021, 540 oldal
-

Krusovszky Dénes regényében is megidéződnek a csernobili események, illetve azok hatásai. Az Akik már nem leszünk sosem fiatal főhőse, Lente Bálint a barátaival egyszer néhány sör után egy elhagyatott tüdőgondozóban köt ki. A scifikbe illő, porral belepett bútorokkal, vastüdőkkel berendezett tüdőgondozóban a fiatalokból kirobban az addig elfojtott düh és rombolni kezdenek. Kritikánkban ezt írtuk a regénynek erről a részéről: „A gondozóban Bálint talál és zsebre tesz egy Polimer magnókazettát, amivel úgy vált sebességet a regény, mintha Proust a madeleine süteményébe ekit morzsolt volna. Hirtelen 1986-ban vagyunk a még működő tüdőgondozóban, aminek az ablakait önvédelemből csukni kell, hiszen épp csak felrobbant a csernobili atomerőmű. Lepattant kórház, folyamatosan pulzáló gépek, a technika által életben tartott, ágyhoz kötött emberek a légmentesen zárt társadalmi csoportban. Egy ápolót és sok tüdőbeteget ismerünk meg: Krusovszky úgy ábrázolja a különböző státuszú betegeket és protokollokat, mintha egy ilyen intézményben dolgozna évtizedek óta, miközben ő valójában egy Aszalós nevű vastüdő-testű betegre koncentrál, aki szinte az egész életét a géphez kötve tölti.” A könyvbe ITT tudtok beleolvasni. 

Szatmáry Zoltán- Aszódi Attila: Csernobil 

Szatmáry Zoltán-Aszódi Attila
Csernobil
Typotex Kiadó, 2014, 220 oldal, 1590 HUF
-

Csernobil című könyv a tények felől közelít az atomerőmű katasztrófájához, szerzői ugyanis nem újságírók, hanem szakemberek, akik szakszerűen, ugyanakkor mindenki számára érthetően igyekeznek elmagyarázni, hogy milyen típushibái voltak a csernobili atomerőműnek és mi okozta a súlyos balesetet. De írnak arról is, hogy mi történt pontosan azt követően, valamint hogy milyen területeket is érintett később a radioaktív szennyezés és annak milyen egészségügyi következményei lehettek. Részletesen kitérnek a korabeli és a jelenlegi tájékoztatás ellentmondásaira, valamint a média és a szakemberek felelősségére. A könyv tartalmaz egy mellékletet is az elmúlt hatvan év reaktorbaleseteiről.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Alternatív szocialista ballada Csernobilról

...
Nagy

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett a Csernobilról szóló sorozat

...
Beleolvasó

Mi lett azokkal, akik Csernobil közelében éltek?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

A hét könyve
Kritika
Zadie Smith hőseinek a tévedés élethossziglani elfoglaltságot jelent
...
Nagy

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

Olvass!
...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

"Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz." Olvass bele Vámos Miklós új könyvébe!

...
Beleolvasó

Afganisztánban egy sima rutinfeladatból is könnyen pokoli lecke lehet

Fayer Sándor új regényében egy Afganisztánban szolgáló magyar osztag egyszerű feladatot kap, de egy elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés mindent megváltoztat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi történik azokkal, akik megküzdöttek a Sötét Nagyúrral, és győztek?

A nagy győzelem után az élet mindenki számára visszatért a normális kerékvágásba, kivéve a fiatalokat, akik világszerte ismert hírességekként, életcéljukat beteljesítve nem találták a helyüket.

...
Beleolvasó

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Baleset vagy gyilkosság történt a szabadulószobában?

A Sellő titka szerzőjének új krimijében eltűnik egy nő, majd harminckét évvel később különös haláleset történik egy szabadulószobában. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Trudy Ederle: a lány, aki átúszta a La Manche csatornát

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Olvass bele Glenn Stout könyvébe!