Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett a Csernobilról szóló sorozat

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett a Csernobilról szóló sorozat

Forgách Kinga | 2019. május 30. |

csernobil_1.jpg

A csernobili katasztrófa eddigi legjobb és talán legnépszerűbb játékfilmes feldolgozása lett az HBO új minisorozata. A Csernobil rendezői kísérletet tettek arra, hogy több mint harminc évvel a tragédia után megpróbálják rekonstruálni az 1986-os katasztrófa eseményeit, valamint az azt követő kapkodást és titkolózást, amely sok-sok ember életébe került. Ha érdekel a téma, mutatunk négy könyvet, amit érdemes elolvasni. 

Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima 

Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima

Fordította: Pálfalvi Lajos, Európa Könyvkiadó, 2018, 368 oldal, 3690 HUF

 

Ahogy azt a sorozatban is elég jól ábrázolták, a csernobili atomkatasztrófa utáni órákban hatalmas volt a zűrzavar, a szovjet vezetés pedig napokig titkolta a világ elől, hogy milyen súlyos a helyzet. A Nobel-díjas fehérorosz író, Szvetlana Alekszijevics közel két évtizedet szánt arra, hogy kiderítse, mi is történhetett pontosan ezalatt az időszak alatt. Beszélt olyan emberekkel, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és a legveszélyesebb munkákat végeztették velük. Beszélt az özvegyekkel, akiknek csak a kitüntetések és az oklevelek maradtak. És beszélt azokkal is, akik az erőmű közelében, a paraszti Atlantisszá vált Poléziában éltek - aztán bedeszkázták a kútjukat, és kitelepítették őket, vagy maradhattak a házukban, de már csak úgy élthetek, mint egy rezervátum lakói. Alekszijevics könyvében tehát megszólalnak a tanúk, ugyanakkor a Csernobili ima nemcsak az emlékezésről szól, hanem figyelmeztetés is a jövő számára, mert a szerző szerint Csernobil üzenete ma is aktuális és az lesz még 48 ezer évig. A könyvbe ITT bele is tudtok olvasni. 

Szatmáry Zoltán- Aszódi Attila: Csernobil 

Szatmáry Zoltán- Aszódi Attila: Csernobil

Typotex Kiadó, 2014, 220 oldal, 1590 HUF

 

A Csernobil című könyv a tények felől közelít az atomerőmű katasztrófájához, szerzői ugyanis nem újságírók, hanem szakemberek, akik szakszerűen, ugyanakkor mindenki számára érthetően igyekeznek elmagyarázni, hogy milyen típushibái voltak a csernobili atomerőműnek és mi okozta a súlyos balesetet. De írnak arról is, hogy mi történt pontosan azt követően, valamint hogy milyen területeket is érintett később a radioaktív szennyezés és annak milyen egészségügyi következményei lehettek. Részletesen kitérnek a korabeli és a jelenlegi tájékoztatás ellentmondásaira, valamint a média és a szakemberek felelősségére. A könyv tartalmaz egy mellékletet is az elmúlt hatvan év reaktorbaleseteiről.

Szerger Mirnij: Az élőerő - Csernobili mesék 

Szerger Mirnij: Az élőerő - Csernobili mesék

Fordította: Bazsó Márton, Új Palatinus Könyvesház Kft., 2006, 306 oldal, 2565 HUF

 

Szergej Mirnij foglalkozását tekintve vegyész, akit mint tartalékos tisztet, a csernobili katasztrófát követõen mozgósítottak, és az erõmûhöz vezényeltek, hogy sugárméréseket végezzen. Valódi szemtanúja volt tehát az ott zajló eseményeknek, ráadásul részt is vett a baj elhárításában. Dokumentumregényében részletes leírja, hogy kik voltak a bajtársai, hogy milyen fizikai tüneteket figyelt meg magán, és hogy milyen eredményeket hoztak a sugármérések. De a könyv középpontjában mindvégig a katonai szakkifejezéssel „élõerõ”-ként meghatározott ember áll, aki az erõmû dolgozójaként, sugárfelderítõként, helyi lakosként, így vagy úgy, de megpróbálta túlélni a katasztrófát.

Kirády Attila: Csernobil-vádirat 

Kirády Attila: Csernobil-vádirat

Pécsi Direkt Kft., 2001, 240 oldal, 3590 HUF

 

Talán nem annyira köztudott, de a csernobili katasztrófának magyar kamionsofőrök is áldozatul estek. A Csernobil-vádirat ezeket az eseteket próbálta felderíteni. Szabadszállási Kálmán kamionsofőr perében a Legfelsőbb Bíróság egyértelműen kimondta, hogy a férfi azért halt meg, mert 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa után nem sokkal a veszélyes térségbe küldték. Az ítélet nyomán Kirády Attila és Vujity Tvrtko újságírók keresni kezdték azokat a kamionsofőröket, akik szintén ott jártak. És persze megpróbáltak arra is választ kapni, hogy ki engedte oda ezeket az embereket, és miért nem mondta nekik senki, hogy életveszélyes területre mennek. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.