Keresés

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Ezúttal Nagy Hajnal Csilla mesélt az írás közben szerzett legfontosabb tapasztalatról és a Hét című kötetének alapötletéről, közben szóba került az idegenség és a periodikusan egymáshoz kapcsolódó életek is. 

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. A hagyományunkhoz híven interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Most Borda Réka mesél.

Mardos - A bűntudatról kilenc fejezetben címmel jelent meg Réz Anna első kötete. Ennek apropóján beszélgettünk a szerzővel arról, hogyan lehet a vallás és a pszichológia mezsgyéjén kívül értelmezni a szégyen és a bűntudat kérdését, miért van elege az anyai bűntudatkeltésből, a klímaszorongásból vagy az állandó önreflexiós kényszerből.

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 

Szeptember 11-én meghalt Javier Marías, a spanyol irodalom egyik legfontosabb alakja. Marías jelentőségéről a kortárs irodalomban, magyarországi fogadtatásáról és a szerzővel kapcsolatos személyes élményeiről kérdeztük Sárközy Bencét, a Javier Marías magyarországi könyveit kiadó Libri igazgatóját.

Erről és az amerikai demokráciát fenyegető veszélyekről a szerző a Stern magazinnak adott interjúban beszélt, amelyet két hete adott és eredetileg augusztus 18-án jelent volna meg.  A támadás előtt egy órával pedig megjelent egy cikk Rushdie fatvájáról egy iráni hírportálon. 

Havas Juli első regényében a női sors áll a középpontban, miközben beláthatunk  a Covid-osztály kulisszái mögé. 

Anthony Doerr a világ csodái és a róluk szóló könyvek kapcsán érzett lelkesedése tízezer kilométernyi távolságból is ragályos. A láthatatlan fény Pulitzer-díjas szerzőjével új regénye, a Felhőkakukkvár fordítója beszélgetett írói karrierje eddigi leglehetetlenebb vállalkozásáról, az irodalom erejéről és törékenységéről, az emberi teremtőerő és pusztítás kettősségéről, a klímaválságról és magyarországi élményeiről.

A Hajnalszárnya-sorozat (The Wingfeather Saga) első része A Sötétség sötét tengerének peremén címmel a közelmúltban jelent meg magyarul és nemsokára a folytatás is a hazai polcokra kerül. Az író-zeneszerzőt, Andrew Petersont kérdeztük az alkotás folyamatáról, a világépítés titkairól, a zene „mágiájáról” és a humor erejéről.