Elsőként bizonyította be a CEU és a Birminghami Egyetem közös kutatása, hogy a csecsemők is képesek egyszerű fogalmakat összetett gondolatokká formálni – vagyis a kreativitás gyökerei már a babákban is megvannak. A hír után öt könyvet is ajánlunk a kreatív gondolkodásról és a képzelet működéséről.
Kreatív babák
A kutatás, mely során a kutatók az innovatív emberi gondolkodás eredetének feltárására vállalkoztak, az egyik legrangosabb és legtöbbet idézett multidiszciplináris tudományos folyóiratban, a PNAS-ben jelent meg. A folyamat alapmechanizmusa a már meglévő fogalmaink új struktúrákba való kombinálása volt, azonban
eddig keveset tudtunk arról, hogy milyen életkortól rendelkezünk ezzel a képességgel.
A kutatók kimutatták, hogy egyéves babák képesek rövid idő alatt olyan új, kifejezetten a kísérlet számára kreált szavakat megtanulni amelyek kis mennyiségeket jelölnek, mint pl. 1 és 2 – ami önmagában is elismerésre méltó -, majd ezeket rögtön már ismert szavakkal kombinálták, hogy olyan új, összetett kifejezéseket értelmezzenek, amiket életükben először hallottak.
A vizsgálat során megállapították, hogy
a babák sokkal hamarabb képesek fogalmakat összekapcsolni, mint amikor az a beszédükben is megnyilvánul;
és ezek a típusú folyamatok kulcsfontosságúak lehetnek a nyelvelsajátításban is.
„Az emberi kreativitásnak nincsenek határai: elvitt minket a holdra és gyógyíthatóvá tett halálos betegségeket – de fontossága ellenére még nem tudjuk, mikor és hogyan jelenik meg az a lenyűgöző képesség, ami lehetővé teszi az ötletek kombinálását és új dolgok feltalálását – nyilatkozta a vezető kutató, dr. Barbara Pomiechowska. – Ez a kutatás azt mutatja, hogy ha meg akarjuk oldani az emberi kreativitás kialakulásának rejtélyét, vissza kell mennünk a nyelvtanulás kezdetéig."
Pádu kacsa
Dr. Pomiechowska a CEU posztdoktori kutatójaként Budapesten végezte az úttörő kutatást, melyben 60, egy év körüli baba vett részt.
Első lépésként a kutatók megtanítottak nekik két új, mennyiségeket leíró szót: a „mize” egyet, a „pádu” kettőt jelentett.
Ezután a babáknak kombinálniuk kellett az új számneveket számukra már ismert szavakkal, például több kép közül be kellett azonosítaniuk azt, amelyiken „pádu (2) kacsa” látható. Az újonnan tanított szavak használata biztosította, hogy a kutatók valóban a babáknak azt a képességét vizsgálják, hogy valós időben fogalmakat kombinálnak és nem csak korábban sokszor hallott szókapcsolatokat és a hozzájuk társított tárgyakat idézik fel.
A kutatók szemmozgáskövetéses technológiával mérték hová néznek a babák miközben ezeket az új szókapcsolatot hallották. Az eredmények azt mutatják, hogy
a csecsemők sikeresen kombinálták a két fogalmat egymással – egy újat és egy régit –, hogy megértsék a hallott kifejezést:
tehát ha azt hallották, hogy hol van „pádu kacsa”, a két kacsát ábrázoló képre néztek.
Dr. Kovács Ágnes, a CEU Kognitív tudmányok tanszékének és a CEU Kognitív Fejlődéstudományi Központjának docense, elmondta:
„A különböző fogalmak kombinálásának képessége valószínűleg nemcsak abban segít a babáknak, hogy értelmezzék az összetett nyelvi kifejezéseket, hanem elősegíti azt is, hogy hatékonyabban tanuljanak a tárgyi és társas környezetükről.
A felnőtteknek pedig ez a képesség teszi lehetővé, hogy meghaladjanak minden gondolatot, ami valaha már megszületett,
korlátlan lehetőségeket megnyitva az emberi elme előtt.”
Alább pedig ajánlunk öt könyvet, amelyek a képzelettel és a kreativitással foglalkoznak.
Hilde Ostby: Kreativitás – Az ötleteink mögött álló agytudomány, avagy miért az álmodozók mentik meg a világot
Ez a könyv megtanít arra, miképpen ápoljuk legemberibb vonásunkat, a kreativitást – hiszen ahhoz, hogy megbirkózzunk az előttünk álló kihívásokkal, elsősorban találékonyságra van szükségünk.
A könyv szerzője, Hilde Ostby szellemtörténész 2016-ban egy napon szó szerint fejjel ment a falnak, amitől nemcsak agyrázkódást kapott, hanem egész élete kizökkent medréből. Hirtelen rengeteg ötlete, gondolata támadt. Mindez hogyan függ össze a koponyasérülésével? Honnan támadnak az ötleteink? És mitől szűnik meg a találékonyságunk?
Az Aliz Csodaországban sugallatára a szerző a fehér nyúl nyomába ered, és követi a sötét üregbe: megpróbálja legyőzni a belső kritikust, találkozik kedvenc olvasójával, meztelenül lebeg egy víztartályban, és az improvizációs színházat is kipróbálja. Zenészeket, humoristákat, filozófusokat, írókat, művészeket és kutatókat szólaltat meg, hogy meséljenek nekünk a flow-ról, a kreativitás által kijelölt irányról, a halogatásról, a kíváncsiság természetéről és a kreatív zsenialitásról. De azt is megtudhatjuk tőlük, mire jó unatkozni, eltévedni, ábrándozni, vagy épp a tengerparton állni.
Csányi Vilmos: Teremtő képzelet – A kreativitás evolúciója
Mi tesz minket emberré? Csányi Vilmos az elmúlt évtizedekben itthon és világszerte nem csupán azt változtatta meg alapjaiban, ahogyan a kutyákról gondolkodunk, hanem társadalmi kérdésekben is bölcs irányt mutat közös múltunk és jövőnk kérdéseiben.
Tudjuk, hogy sok millió évvel ezelőtt megjelentek az első emberi közösségek. De hogyan voltak képesek életben maradni és húst szerezni ezek a sérülékeny és gyenge lények? Az ember titka már akkor is az egységben rejlett: a tagok képesek voltak magas szinten kommunikálni egymással, s így hatékonyan együttműködni. Mindehhez képzeletüket is segítségül hívták, amely elképesztő fejlődésen ment keresztül az emberré válás evolúciós folyamatában.
Csányi Vilmos új könyvében (olvass bele) a legfrissebb kutatási eredményeket is felhasználva azt vizsgálja, hogyan alakult ki az emberi képzelet és kreativitás, és mi volt a szerepe az ősi közösségek életében, valamint a kultúrák kialakulásában. Ennek kapcsán a tőle megszokott sokrétű és izgalmas szemlélettel reflektál jelenkorunk számos társadalmi-gazdasági problémájára is. A kötet az etológus és a gondolkodó lebilincselő tanítása arról, mi tett minket emberré a történelem hajnalán, és mi tesz azzá ma.
Elizabeth Gilbert: Big Magic – Kreatív élet, félelem nélkül!
Elizabeth Gilbert könyvében megkapó őszinteséggel, közvetlenséggel és a tőle megszokott öniróniával mesél a kreatív élet megteremtésének lehetőségeiről. Nemcsak a varázslatos oldalát mutatja be a kreatív önmegvalósításnak, hanem a bennünk lakozó félelmekről is szól, amelyek megakadályoznak minket vágyaink és tehetségünk kiaknázásában. Az Ízek, imák, szerelmek írójának lelkesedése szinte tapintható, saját tapasztalatain alapuló tanácsai olyanok, mintha a legjobb barátnőnk szólna hozzánk játékos, beszélgető stílusban.
Izgalmas kulisszatitkokat árul el a regényírás folyamatáról, saját félelmeiről és kudarcairól. A kötet (itt bővebben olvashatsz róla) azonban nemcsak íróknak vagy művészi hajlammal megáldott olvasóknak szól, hanem mindenkinek, aki inspirációra és bátorításra vágyik, hogy követhesse kíváncsiságát, és végre belevághasson életkortól, nemtől függetlenül abba, amire a lelke mélyén mindig is vágyott.
Rick Rubin: A kreatív folyamat – Az alkotás mint életmód
Sok híres zenei producer ismertsége arra épül, hogy létrehozott valamiféle karakteres hangzást, amelyet egy adott korszakhoz kötünk. Ellenben Rick Rubin egy közeget teremt meg, amelyben mindenféle műfajban alkotó, mindenféle hagyományba tartozó zenészek képesek arra összpontosítani, pontosan kik is ők, és mit kell nyújtaniuk. Rick rendszeresen segített az előadóknak túllépni saját várakozásaikon, hogy önkéntelenül felszabadítsák a bennük rejlő ártatlanságot, és ezáltal elkerülhetetlenné váljon a meglepő dolgok születése.
Rubin az évek során ráébredt, mi tesz jót a kreativitásnak és mi nem; felismerte, hogy művésznek lenni nem egyes konkrét teljesítményeken múlik, hanem inkább azon, hogy az ember milyen viszonyt alakít ki a világgal. A művész által bejárható útnak mindannyian nekivághatunk. A kreatív folyamat (olvass bele, aztán nézd meg, mit írtunk róla kritikánkban) élményszerű, jótékony tudást tartogat, egy élet munkáját sűríti magába. Megtudhatjuk belőle, miként állítsuk szolgálatunkba a kreativitás pillanatait, perceit, óráit, napjait – azt a felvillanyozott, magasztos állapotot, amelyhez egyre közelebb juthatunk, amely egész életünkre kiterjedhet.
Natalie Nixon: Kreativitásugrás – A kíváncsiság, az improvizáció és az intuíció alkalmazása a munkában
Legtöbbünk a kreativitással elsősorban a művészetek és a design világát kapcsolja össze. Natalie Nixon innovációs véleményvezér és kreativitásstratéga azonban kötetében arra világít rá, hogy a kreativitás a leghétköznapibb cselekedetek révén szintén kibontakozhat, és azt is megmutatja, hogy tudatos eszközökkel, technikákkal a kreativitás hogyan vezet innovációhoz.
A kreativitás Nixon olvasatában azt a képességet jelöli, amely lehetővé teszi számunkra, hogy kihívásaink megválaszolásához képesek legyünk oda-vissza kapcsolgatni a kíváncsiság és az alaposság között. Ennek fejlesztéséhez pedig három gyakorlatot ajánl, amelyek az informálódás, az improvizáció és az intuíció.
A kötet célja, hogy segítsen integrálni a kíváncsiságot és az alaposságot a mindennapjaikba, hogy aztán olyan új és eredeti termékeket, szolgáltatásokat és élményeket tudjunk teremteni, amelyek nagyobb értéket nyújtanak a közösségünk és a munkahelyünk számára egyaránt.
A címlapi nyitóképen: Egy csecsemő, aki szavakat és számokat tanul a gondozójával való játék során. Fotó: Lengyel-Szabo Péter / CEU