(Az egónkra szükségünk van az ambícióinkhoz, fontos része az identitásunknak. "Nagyon jó szolgáló, de rettenetes gazda. Ne hagyd, hogy a fejedre nőjön, mert amúgy egy zsarnok, egy diktátor. Én inkább azt szeretem, ha a kreativitás az én mesterem" - mesélte Elizabeth Gilbert a Könyvesblognak adott tavalyi interjújában. Az amerikai írónővel akkor A lélek botanikája című regénye magyarországi megjelenése apropóján beszélgettünk, itthon azonban talán még mindig az Ízek, imák, szerelmek című könyvéről ismerik a legtöbben. Gilbert rendkívül népszerű előadó, sokszor és szívesen beszél például arról, hogy a siker és a bukás mit jelentett neki, vagy hogy mennyire nehéz folyamatosan kreatívnak maradni.
Legújabb könyvét is a kreativitásnak szentelte, és a Big Magic: Creative Living Beyond Fear című kötetében egyebek között azt boncolgatja, hogy hogyan lehet lebontani a félelmet, illetve a kreativitás útjában álló akadályokat, bevezet az inspiráció titokzatos világába, egyúttal arra bátorít, hogy engedjünk a kíváncsiságunknak és engedjük el a felesleges félelmeinket. Gilbert a saját tapasztalatai alapján azoknak az embereknek ad tanácsot, akik kreatívak szeretnének lenni a mindennapjaikban, de igazából nem tudják, hogyan fogjanak hozzá.
Az írónő a WTOP-nek adott interjújában úgy vélte: sok ember érzi azt, hogy nem érdemes, vagy nincs meg a megfelelő képzettsége a kreatív élethez, sokan pedig egyszerűen csak félnek attól, hogy képtelenek lesznek megélni a kreativitásukból, ezért azután nem is foglalkoznak vele komolyan. Gilbert szerint nem kell teljesen elnyomni a félelmeinket, csupán meg kell tanulni kezelni azt. A félelem valamilyen szinten természetes, a kreativitás ugyanis olyan folyamatba húz be minket, mely bizonytalan eredményekkel kecsegtet. Gilbert szerint érdemes szembenézni a félelmeinkkel, és megszólítva azokat magyarázatot kell adni rájuk, kommunikálni kell velük.
A félelem és a kreativitás kapcsolatáról egyébként a Könyvesblognak adott interjújában is mesélt:
"Félelem nélkül nincs kreativitás, a kreativitás ugyanis egy olyan folyamat, melynek során olyan helyzetbe kerülsz, melyről nem tudod, hogyan fog végződni. A félelmed közben azt sugallja, hagyd abba, mert nem tudom, hogy fog végződni ez, nem tudom, sikeres leszel-e, állj le. Ezt mindannyian megtapasztaljuk. A félelmed meg akar védeni valami olyasmitől, amit nem tud megérteni. A kreatív életemben állandóan kommunikálok a félelmemmel. Ahelyett, hogy azt mondanám neki, hogy fogja be a száját, vagy ahelyett, hogy úgy tennék, mintha nem is létezne, állandóan beszélek hozzá. Főleg, amikor belevágok valami újba. Azt mondom: nézd, megértem, hogy félsz, és megértem, hogy nem szereted, ha érdekes dolgokkal foglalkozom, megértem, hogy azt gondolod, meg fogunk halni, mert megpróbálok megírni egy könyvet (nevet). De ez rendben van. Ha működik, ha nem, akkor is megcsinálom, mert érdekes életet akarok élni, ennek érdekében pedig vállalni kell ezeket a kockázatokat. Állandóan félek, de közben állandóan arra kérem a félelmet, tartson velem ezen az úton, és együtt valami érdekeset hozhatunk létre. Megértem tehát Alma félelmeit, de soha nem engedtem, hogy ezek a félelmek az utamba álljanak."
Gilbert szerint a kreativitásunk kibontása felé vezető úton az első lépés, ha a kíváncsiságunkat a félelmünk elé helyezzük. Az írónő ugyanakkor óva int attól, hogy az első regényünk megírása érdekében azonnal felmondjunk a munkahelyünkön. Szerinte nincs is szükség arra, hogy az ember napi nyolc órát a kreativitásának szenteljen, elég lehet napi húsz perc is arra, hogy az ember fantasztikus dolgokat hozzon ki magából. Gilbert a sikerei ellenére is két lábbal a földön jár, és bár saját bevallása szerint is hisz a múzsákban, a misztériumban, a varázslatban és az inspirációban, emellett hisz abban is, hogy az embernek tető legyen a feje fölött. Az írónő igyekszik erőt önteni azokba is, akiknek nem sikerült az áttörés, és mondjuk az első regényük nem került fel az eladási listák élére. Szerinte vannak, akik azért ölik meg magukban a kreativitást, mert úgy vélik, hogy ha a kreativitásuk eredményéből nem tudják befizetni a számlájukat, akkor az nem is igazi kreativitás. Gilbert szerint ez azonban nem igaz, hiszen ha a kreatív tevékenység boldoggá teszi valakit, és ettől ő teljes embernek érzi magát, akkor igenis érdemes kitartani mellette.
Az új könyve kapcsán egyébként Gilbert adott egy nagyobb interjút is a minap, melyben egyebek között arról beszélt, hogy mihez kezdett, amikor egy könyvötlete időközben elhalt, vagy mikor érezte szükségét annak, hogy az írástól teljesen más kreatív tevékenységbe kezdjen, és kiderül belőle az is, hogy melyik háziállathoz hasonlítja a kreatív elme működését:
