Mick Jagger Puszta koktélt szlopál,  avagy bécsi töltött káposzta gördülő kövekkel

Mick Jagger Puszta koktélt szlopál, avagy bécsi töltött káposzta gördülő kövekkel

A magyar irodalom focistái mellé szépen felzárkóztak a szakácsok is. Cserna-Szabó András főzőtt már mindent, az egyik Margó Irodalmi Fesztiválon egy kecskefejet is például, új gasztronómiai írásokat összegyűjtő kötetében mindenféle ételt találhatunk: firenzei posírozott tojás, Peche Melba, csórékolbász, bajai és szegedi halászlé, Fedák-lepény, sólet és halsli, risotto alla piemontese, kolozsvári káposzta, Puszta koktél, kálomista mennyország, vermicelli alla Posillipo, marinírozott halszelet Turbigo módra, paprikás krumpli, fogas Mornay módon, angol karácsonyi puding, Mussolini leves, szegedi tarhonya, velő Diderot módra, szalontüdő, vargabéles vagy éppen Újházi-kakasleves. A Rézi a páczban című kötetből megkaptuk azt a részt, amelyben Mick Jagger megkóstolta a pusztakoktélt. Jó szórakozást!

vl | 2021. március 11. |
Cserna-szabó András
Rézi a páczban
Helikon, 2021, 226 oldal
-

Mick Jagger Puszta koktélt szlopál,

avagy bécsi töltött káposzta gördülő kövekkel

Papp Endre (1920–2008) régi vendéglátós dinasztia sarja volt, „a kocsmaasztal alatt született”, ahogy akkoriban mondták. A családi vendéglőben, a kispesti Gödörben kezdte pályáját egészen fiatalon. Apját, Papp Józsefet, a Gödör tulajdonosát úgy ismerték Pesten, mint a „szálka nélküli ponty” kiagyalóját, vendégül látta híres halászlevére a walesi herceget és Pacelli bíborost, a későbbi XII. Piusz pápát is. 1938-tól a Halásztanyát vitte a család, a törzsvendégek közé tartozott Csortos Gyula, akinek a fatányéros és a csapolt sör volt a kedvence, és Jávor Pál, aki viszont a pacalpörköltet favorizálta. Endre az államosítás után a Mátyás Pincéhez került, itt – és persze később a bécsi Mathiaskeller vezetőjeként – vált legendává. Az ötvenes években hamar sikerre vitte a Mátyás Pincét, gyorsan odaszoktak a művészek: Ruttkai Éva, Honthy Hanna, Gábor Miklós, Sinkovits Imre vagy Bárdy György, és persze a politikusok is, mint például Aczél György. Megfordult itt Lamberto Gardelli, Tito Gobbi, Orson Welles, Roger Moore, Grace Kelly, Anthony Quinn, Yehudi Menuhin és Jevgenyij Jevtusenko.

Titónak a halászlé ízlett legjobban, Hruscsovnak a hortobágyi palacsinta és a ropogós malacsült, Mitterrand-nak a Lánchíd brandy, Nixonnak a Budapest bélszín. Elisabeth Taylor és Richard Burton a brassói aprópecsenyére kaptak rá.

Papp így ír (egyik) saját kreációjának, a „brassóinak” születési körülményeiről (ötvenes évek, húshiány): „mit kezdhettem 1071 darab sertésfarokkal, amit egy hétvégén leraktak a Mátyás Pince raktárába? (…) Mit volt mit tenni, a chefemmel lefaragtattam (ezt szaknyelven snátolásnak hívják) a kevés húst a csontról-porcról, hagymás zsírban megpirítottuk, hozzávágtunk kevés paradicsomot, zöldpaprikát, fűszereztük borssal, tettünk bele csöpp fokhagymát, néhány szál friss zöldséget, vékony csíkokra vágott szalonnát, s hagymás resztelt burgonyával tálaltuk. Most már csak nevet kellett adni az új sültnek.” Nem tárgyunk a brassói ezúttal, de azért jegyezzük meg, Papp szerzőségének némileg ellentmond, hogy már 1930-ban szerepel a brassói aprópecsenye a budapesti Erzsébet királyné szálló erdélyi menüjében (Budapesti Hírlap, 1930. dec. 7.), az Ujság pedig 1942 májusában közli ugyanezen étel receptjét: „Egy fej hagymát és egy szál sárgarépát karikára vágva egy kanálka zsírban megfuttatunk. Adunk hozzá személyenként 7 deka kis kockára vágott marhalapockát, sózzuk, paprikázzuk és időnként egy kis viz hozzáadásával fedő alatt puhára pároljuk. Egy külön edényben kevés zsírral, sóval, vágott zöldpetrezselyemmel, kockára vágott burgonyát pirítunk, melyet a puhára párolt aprópecsenyével összeforrósítunk. Fejessalátával fogyasztjuk el.” A répa azóta kikopott belőle, de attól ez még a mai brassói receptje – sokkal inkább, mint Pappé, aki nem sült krumplival forgatja össze a húst (vagy inkább húsos ragut), hanem hagymás resztelt burgonyával köríti.

De vissza témánkhoz, és Brassóból ugorjunk az osztrák fővárosba. A bécsi magyar vendéglő ügyét elsősorban a Belkereskedelmi Minisztérium szorgalmazta.

Nem minden labanc örült annak, hogy a „kommunisták” (ha csak vendéglátó-ipari szempontból is) megvetik lábukat a belvárosban.

A hetvenes évek legelején az adósságok miatt bezárt Liesinger Stadtkellert vette ki a magyar állam a Liesinger Sörgyár tulajától, és a Bécsben elhunyt Mátyás királyról nevezték el a helyet Mathiaskellernek. A bécsi Mátyás is gyorsan befutott. Egyik törzsvendége éppen Rudolf Kirchschläger, az osztrák köztársasági elnök lett.

Teltek-múltak az évek. 1982 márciusában Papp Endre éppen üldögélt bécsi irodájában, már dél volt. Egy fiatalember lépett be, és bécsi dialektussal azt mondta, hogy ő bizony Mick Jagger megbízásából van itt. Papp Endre alig kapott levegőt a meglepetéstől. Mire kijött az irodájából, az isteni Mick már a vendéglőt mustrálta. Mikor észrevette a vendéglőst, szó szerint ezt mondta: „El tudna-e vállalni egy százötven fős partit? Este tizenegyre, a koncertem utánra. Ha igen, itt tartom az eljegyzésemet. Pénz nem számít, mert ez a menyasszonyom az igazi. Érte mindent, mindenből a legfinomabbat. Érti, az igazi. Szóval, vállalja?”

Papp Endre hozzáfűzi: „Akkor is vállaltam volna, ha nem biztosít arról, hogy ő az igazi.”

A rocklegenda mindenben szabad kezet adott Pappnak. Mindössze két kikötése volt: a bourbon whiskey-ből a parti folyamán korlátlan mennyiség álljon rendelkezésre, és a fogadás végén szolgáljanak fel francia pezsgőt.

Azzal így is lett, ám volt még egy ital…

Mick Jagger Papp Endre javaslatára megkóstolta a Puszta koktélt, melynek születése történetesen összefonódik a brit királyi családdal.

Amikor a walesi herceg (a későbbi VIII. Edward, aki lemondott szerelméért a trónról) a pesti Ritzben lakott, közölte az igazgatóval, hogy szereti ő a barackpálinkát, de most már valami rendes magyar koktélt inna. Magyar koktél nincs – lett volna a helyes válasz, ám Marentsics Ottó még a szállodásoknak abból a régi kasztjából származott, akik számára a „lehetetlen” szó nem bírt jelentéssel. „Máris hozom a legjobbat” – mondta, és már indult is. Barackpálinka, pécsi gyomorkeserű (a Mecsek gyógynövényeiből), száraz tokaji szamorodni – kész is lett a magyar koktél. „Jó ez a koktél. Mi a neve?” – kérdezte a herceg. „Természetesen Puszta koktél” – mondta az igazgató faarccal és nyeglén, mintha már az ősapja is ezt itta volna az ópusztaszeri országgyűlésen.

Ahogy a walesi hercegnek, Jaggernek is ízlett az első magyar koktél, így hozzájárult ahhoz, hogy a whiskey és a pezsgő mellett ezt is felszolgálják a partin. A rajongók az étteremig kísérték a koncert után a Rolling Stonest, rendőrök és biztonságiak védték a Mathiaskellert a nemkívánatos vendégektől. A százötven fős eljegyzési mulatság hajnalig tartott. A precíz vendéglős jóvoltából még a menüt is tudjuk. Vőlegényleves (marhahús és csont, sárgarépa, petrezselyem, zeller, vöröshagyma, paradicsom, tojás, fürjtojás, só, bors), hortobágyi palacsinta, fehérvári lakodalmas káposzta (egyfajta kapros, debreceni kolbászos töltött káposzta), pandúr- és Csáky-rostélyos, bábolnai fokhagymás csirkecomb és Johann Strauss-torta (a pontos receptek is megtalálhatóak Papp Endre visszaemlékezéseiben).

Jaggernek – Papp szerint – a hortobágyi palacsinta ízlett legjobban, de az is lehet, hogy már összevissza beszélt hajnalban a sok whiskey-től. Azért azt szívesen megnéztem volna, hogyan fest Keith Richards a huszadik Puszta koktél után…

A bécsi vendéglős – nem minden malícia nélkül – a menyasszonyról (Jerry Hallról) mindössze ennyit mond: „A fiatal hölgy, akit Mick Jagger az igazinak nevezett, elragadó volt. Hogyan is gondolhattam volna, hogy más igaziak is voltak és lesznek.”

Kapcsolódó cikkek
...
Egy kiállítás képe

Cserna-Szabó András: Holttest és tükör [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Cserna-Szabó András írása Johns Jasper Holttest és tükör című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

...
Nagy

Cserna-Szabó András: Én a gombhoz írom a kabátot

Cserna-Szabó András új könyve, az Extra Dry egy széthulló család történetét meséli el és közben arra is keresi a választ, hogy hol van a normalitás és az őrület határa. A regényt szombat délután mutatták be a Margó Irodalmi Fesztiválon, a szerzővel Valuska László beszélgetett. 

...
Nagy

Cserna-Szabó András: Teljesen természetes, hogy valaki egyszerre hős és gyáva, forradalmár és besúgó

Olvass!
...
Beleolvasó

Az Arizona mulató bemutatására még Örkény sem találta a szavakat

Óbudától a Várig, az Andrássy úttól a Palotanegyedig 45 különböző helyszínt és a hozzájuk tartozó igaz meséket mutatja be legújabb könyve oldalain Kordos Szabolcs. Olvasd el az Arizona mulató történetét!

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

A Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk utolsó vendége Pető Andrea történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, a 20. századi társadalomtörténet nemzetközileg ismert kutatója. Olvass bele Árnyékban című könyvébe!

...
Beleolvasó

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

A csapatunk pont annyira erős, mint a leggyengébb csapattagunk, hangsúlyozta a népszerű ismeretterjesztő író, Malcolm Gladwell, a Brain Bar sztárvendége. De mi köze van a sikernek a focihoz és a kosárlabdához? És mindennek az online oktatáshoz? Gladwell a változó világról és a Z generációról beszélt - meghallgattuk.

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

Tóth Krisztina nyitotta meg a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek díszvendége idén Szvetlana Alekszijevics. A Nobel-díjas belarusz író a pódiumbeszélgetésen a nők történeteiről, az emlékezés természetéről és a hátrahagyott kéziratairól mesélt, de azt is elárulta,  miért nem tud jelenleg kellő harciassággal írni.

...
Nagy

Mircea Cărtărescu: A diktatúra mindig rossz ötlet

Az évek óta Nobel-díj esélyesként emlegetett román íróval, Mircea Cartarescuval beszélgettünk szabadságról és diktátorokról, a naplójáról és az álmairól, fantasztikusról és valóságosról az irodalomban és az emberi léttapasztalatban. Interjú.

...

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

...

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

...

Galgóczi Erzsébet nyíltan leszbikusként lett a Kádár-korszak népszerű szerzője [N/ők is írtak]

...

Sandman: jót tett a sorozatnak, hogy Gaiman sokszor nem kötött kompromisszumot