Mick Jagger Puszta koktélt szlopál,  avagy bécsi töltött káposzta gördülő kövekkel

Mick Jagger Puszta koktélt szlopál, avagy bécsi töltött káposzta gördülő kövekkel

A magyar irodalom focistái mellé szépen felzárkóztak a szakácsok is. Cserna-Szabó András főzőtt már mindent, az egyik Margó Irodalmi Fesztiválon egy kecskefejet is például, új gasztronómiai írásokat összegyűjtő kötetében mindenféle ételt találhatunk: firenzei posírozott tojás, Peche Melba, csórékolbász, bajai és szegedi halászlé, Fedák-lepény, sólet és halsli, risotto alla piemontese, kolozsvári káposzta, Puszta koktél, kálomista mennyország, vermicelli alla Posillipo, marinírozott halszelet Turbigo módra, paprikás krumpli, fogas Mornay módon, angol karácsonyi puding, Mussolini leves, szegedi tarhonya, velő Diderot módra, szalontüdő, vargabéles vagy éppen Újházi-kakasleves. A Rézi a páczban című kötetből megkaptuk azt a részt, amelyben Mick Jagger megkóstolta a pusztakoktélt. Jó szórakozást!

vl | 2021. március 11. |
Cserna-szabó András
Rézi a páczban
Helikon, 2021, 226 oldal
-

Mick Jagger Puszta koktélt szlopál,

avagy bécsi töltött káposzta gördülő kövekkel

Papp Endre (1920–2008) régi vendéglátós dinasztia sarja volt, „a kocsmaasztal alatt született”, ahogy akkoriban mondták. A családi vendéglőben, a kispesti Gödörben kezdte pályáját egészen fiatalon. Apját, Papp Józsefet, a Gödör tulajdonosát úgy ismerték Pesten, mint a „szálka nélküli ponty” kiagyalóját, vendégül látta híres halászlevére a walesi herceget és Pacelli bíborost, a későbbi XII. Piusz pápát is. 1938-tól a Halásztanyát vitte a család, a törzsvendégek közé tartozott Csortos Gyula, akinek a fatányéros és a csapolt sör volt a kedvence, és Jávor Pál, aki viszont a pacalpörköltet favorizálta. Endre az államosítás után a Mátyás Pincéhez került, itt – és persze később a bécsi Mathiaskeller vezetőjeként – vált legendává. Az ötvenes években hamar sikerre vitte a Mátyás Pincét, gyorsan odaszoktak a művészek: Ruttkai Éva, Honthy Hanna, Gábor Miklós, Sinkovits Imre vagy Bárdy György, és persze a politikusok is, mint például Aczél György. Megfordult itt Lamberto Gardelli, Tito Gobbi, Orson Welles, Roger Moore, Grace Kelly, Anthony Quinn, Yehudi Menuhin és Jevgenyij Jevtusenko.

Titónak a halászlé ízlett legjobban, Hruscsovnak a hortobágyi palacsinta és a ropogós malacsült, Mitterrand-nak a Lánchíd brandy, Nixonnak a Budapest bélszín. Elisabeth Taylor és Richard Burton a brassói aprópecsenyére kaptak rá.

Papp így ír (egyik) saját kreációjának, a „brassóinak” születési körülményeiről (ötvenes évek, húshiány): „mit kezdhettem 1071 darab sertésfarokkal, amit egy hétvégén leraktak a Mátyás Pince raktárába? (…) Mit volt mit tenni, a chefemmel lefaragtattam (ezt szaknyelven snátolásnak hívják) a kevés húst a csontról-porcról, hagymás zsírban megpirítottuk, hozzávágtunk kevés paradicsomot, zöldpaprikát, fűszereztük borssal, tettünk bele csöpp fokhagymát, néhány szál friss zöldséget, vékony csíkokra vágott szalonnát, s hagymás resztelt burgonyával tálaltuk. Most már csak nevet kellett adni az új sültnek.” Nem tárgyunk a brassói ezúttal, de azért jegyezzük meg, Papp szerzőségének némileg ellentmond, hogy már 1930-ban szerepel a brassói aprópecsenye a budapesti Erzsébet királyné szálló erdélyi menüjében (Budapesti Hírlap, 1930. dec. 7.), az Ujság pedig 1942 májusában közli ugyanezen étel receptjét: „Egy fej hagymát és egy szál sárgarépát karikára vágva egy kanálka zsírban megfuttatunk. Adunk hozzá személyenként 7 deka kis kockára vágott marhalapockát, sózzuk, paprikázzuk és időnként egy kis viz hozzáadásával fedő alatt puhára pároljuk. Egy külön edényben kevés zsírral, sóval, vágott zöldpetrezselyemmel, kockára vágott burgonyát pirítunk, melyet a puhára párolt aprópecsenyével összeforrósítunk. Fejessalátával fogyasztjuk el.” A répa azóta kikopott belőle, de attól ez még a mai brassói receptje – sokkal inkább, mint Pappé, aki nem sült krumplival forgatja össze a húst (vagy inkább húsos ragut), hanem hagymás resztelt burgonyával köríti.

De vissza témánkhoz, és Brassóból ugorjunk az osztrák fővárosba. A bécsi magyar vendéglő ügyét elsősorban a Belkereskedelmi Minisztérium szorgalmazta.

Nem minden labanc örült annak, hogy a „kommunisták” (ha csak vendéglátó-ipari szempontból is) megvetik lábukat a belvárosban.

A hetvenes évek legelején az adósságok miatt bezárt Liesinger Stadtkellert vette ki a magyar állam a Liesinger Sörgyár tulajától, és a Bécsben elhunyt Mátyás királyról nevezték el a helyet Mathiaskellernek. A bécsi Mátyás is gyorsan befutott. Egyik törzsvendége éppen Rudolf Kirchschläger, az osztrák köztársasági elnök lett.

Teltek-múltak az évek. 1982 márciusában Papp Endre éppen üldögélt bécsi irodájában, már dél volt. Egy fiatalember lépett be, és bécsi dialektussal azt mondta, hogy ő bizony Mick Jagger megbízásából van itt. Papp Endre alig kapott levegőt a meglepetéstől. Mire kijött az irodájából, az isteni Mick már a vendéglőt mustrálta. Mikor észrevette a vendéglőst, szó szerint ezt mondta: „El tudna-e vállalni egy százötven fős partit? Este tizenegyre, a koncertem utánra. Ha igen, itt tartom az eljegyzésemet. Pénz nem számít, mert ez a menyasszonyom az igazi. Érte mindent, mindenből a legfinomabbat. Érti, az igazi. Szóval, vállalja?”

Papp Endre hozzáfűzi: „Akkor is vállaltam volna, ha nem biztosít arról, hogy ő az igazi.”

A rocklegenda mindenben szabad kezet adott Pappnak. Mindössze két kikötése volt: a bourbon whiskey-ből a parti folyamán korlátlan mennyiség álljon rendelkezésre, és a fogadás végén szolgáljanak fel francia pezsgőt.

Azzal így is lett, ám volt még egy ital…

Mick Jagger Papp Endre javaslatára megkóstolta a Puszta koktélt, melynek születése történetesen összefonódik a brit királyi családdal.

Amikor a walesi herceg (a későbbi VIII. Edward, aki lemondott szerelméért a trónról) a pesti Ritzben lakott, közölte az igazgatóval, hogy szereti ő a barackpálinkát, de most már valami rendes magyar koktélt inna. Magyar koktél nincs – lett volna a helyes válasz, ám Marentsics Ottó még a szállodásoknak abból a régi kasztjából származott, akik számára a „lehetetlen” szó nem bírt jelentéssel. „Máris hozom a legjobbat” – mondta, és már indult is. Barackpálinka, pécsi gyomorkeserű (a Mecsek gyógynövényeiből), száraz tokaji szamorodni – kész is lett a magyar koktél. „Jó ez a koktél. Mi a neve?” – kérdezte a herceg. „Természetesen Puszta koktél” – mondta az igazgató faarccal és nyeglén, mintha már az ősapja is ezt itta volna az ópusztaszeri országgyűlésen.

Ahogy a walesi hercegnek, Jaggernek is ízlett az első magyar koktél, így hozzájárult ahhoz, hogy a whiskey és a pezsgő mellett ezt is felszolgálják a partin. A rajongók az étteremig kísérték a koncert után a Rolling Stonest, rendőrök és biztonságiak védték a Mathiaskellert a nemkívánatos vendégektől. A százötven fős eljegyzési mulatság hajnalig tartott. A precíz vendéglős jóvoltából még a menüt is tudjuk. Vőlegényleves (marhahús és csont, sárgarépa, petrezselyem, zeller, vöröshagyma, paradicsom, tojás, fürjtojás, só, bors), hortobágyi palacsinta, fehérvári lakodalmas káposzta (egyfajta kapros, debreceni kolbászos töltött káposzta), pandúr- és Csáky-rostélyos, bábolnai fokhagymás csirkecomb és Johann Strauss-torta (a pontos receptek is megtalálhatóak Papp Endre visszaemlékezéseiben).

Jaggernek – Papp szerint – a hortobágyi palacsinta ízlett legjobban, de az is lehet, hogy már összevissza beszélt hajnalban a sok whiskey-től. Azért azt szívesen megnéztem volna, hogyan fest Keith Richards a huszadik Puszta koktél után…

A bécsi vendéglős – nem minden malícia nélkül – a menyasszonyról (Jerry Hallról) mindössze ennyit mond: „A fiatal hölgy, akit Mick Jagger az igazinak nevezett, elragadó volt. Hogyan is gondolhattam volna, hogy más igaziak is voltak és lesznek.”

Kapcsolódó cikkek
...
Egy kiállítás képe

Cserna-Szabó András: Holttest és tükör [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Cserna-Szabó András írása Johns Jasper Holttest és tükör című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

...
Nagy

Cserna-Szabó András: Én a gombhoz írom a kabátot

Cserna-Szabó András új könyve, az Extra Dry egy széthulló család történetét meséli el és közben arra is keresi a választ, hogy hol van a normalitás és az őrület határa. A regényt szombat délután mutatták be a Margó Irodalmi Fesztiválon, a szerzővel Valuska László beszélgetett. 

...
Nagy

Cserna-Szabó András: Teljesen természetes, hogy valaki egyszerre hős és gyáva, forradalmár és besúgó

Olvass!
...
Beleolvasó

Törőcsik Mari jelenlétének olyan ereje volt, amitől mindenki rá figyelt

Életének 86. évében meghalt Törőcsik Mari, aki az ország egyik legkedveltebb színésze volt. Emlékére Bérczes László beszélgetőkönyvéből ajánlunk részletet. 

...
Beleolvasó

Az osztálytalálkozónál hazugabb műfaj nem létezik

A megindító történetektől az abszurd írásokon át a már-már gonosz tréfákig vezet az út Rényi Ádám felnőtt mesekönyvében.

...
Beleolvasó

A kutya és az ember kapcsolata egyszerre különleges és ősi

Van valami igazi, valami ősi, bölcs és gyönyörű az állat és az ember kapcsolatában - állítja Tor Age Bringsvaerd Vau című könyvében, amely a kutyát övező mítoszokra, mesékre és különös hagyományokra koncentrál - mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Ilyen volt Magyarország 2008-ban

Mesterházi Mónika új versekötete, a Nem félek a rendszerváltás után újabb rendszerbe zökkenő magyar viszonyokról mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy nyakék még a 19. században is fel tudta forgatni az ember életét

Rose Tremain új könyvében egy fiatal nő változtatni akar az életén, és ki akar törni a kisvárosi közegből, mert azt gondolja, többre és másra hivatott. Olvassatok bele A kegyelem szigetei című regénybe!

...
Beleolvasó

Boccaccio klasszikusa ihlette a modern Dekameron-projektet

Margaret Atwood, Mona Awad, Tommy Orange, Edwidge Danticat vagy David Mitchell - csak néhány név azok közül, akik igent mondtak a New York Times felkérésére, és vállalták, hogy történeteket írnak a koroanvírus-járvány idején. Ez lett a Dekameron-projekt - mutatunk belőle egy részletet!

Film / Színház / Muzsika
...
Nagy

Irodalmi teázás az Örkény Színház színészeivel

...
Nagy

10+1 kötelező, amit meg tudsz nézni online színházban

...
Nagy

Margaret Atwood okosabb volt, mint bárki a Harvardon

Még több olvasnivaló
...
Kritika

James Patterson és J.D. Barker első közös krimijükben rögtön bevágják az olvasót a mélyvízbe

A madártollas gyilkosságokban a nyomok minduntalan egyfelé mutatnak, és a mocskos kis titkok szép lassan mind napvilágra kerülnek.

...
Nagy

Királynak lenni sosem volt életbiztosítás

Király! – A magyar uralkodók véresen komoly históriája címmel írt könyvet a magyar királyokról Benedek Szabolcs. Interjúnkban szóba került az uralkodással járó kockázat, a nők szerepe és a Trónok harca, és kiderült az is, vajon melyik királyunkat mellőzi az utókor emlékezete.

...
Nagy

A pandémia alatt csak a pandémiáról lehet írni?

Milyen lesz az életünk, ha egyszer vége lesz a pandémiának? Mennyire lesz hangsúlyos a vírus és a karantén témája az irodalomban később? Ezeket a kérdéseket járták körbe a Dekameron-projekt című novelláskötet bemutatóján. 

...
Kritika

Jü Hua regénye megmutatja, milyen volt az élet fél évszázada Kínában

Kína egyik legismertebb kortárs írójának könyve egy kínai parasztember tragédiákkal teli életének bemutatása. Az Élni az elmúlt idő, a vissza nem térő ifjúság, az elherdált lehetőségek, az elveszített családtagok, a keserves tapasztalatok derűs, belenyugvó, mégis torokszorító összegzése.

...
Nagy

Simon Stålenhag: A technológia a túlélés eszköze lehet, de meg is ölhet minket

Kérdeztük a műveiben fellelhető gyerekkori emlékekről, arról, hogy lehet valami egyszerre retro és futurisztikus, hogyan kapcsolódik könyve az E.T-hez és azt is megtudhatjuk, szerinte mi kell ahhoz, hogy megbirkózzunk a klímaváltozással. Interjú.

...
Nagy

Sorsválasztás az irodalomban – Könyves válaszok Popper gondolataira

Az életünk determináltságát, az irányításban nekünk jutó részt vizsgálta Popper Péter Hogyan választunk magunknak sorsot? című könyve, a témában ugyanakkor rengeteg szépirodalmi mű is íródott, ezek közül mutatunk meg most párat!

...

Morcsányi Géza: A Sorstalanság "a szívre mért kiheverhetetlen csapás" [Kötelező: Sorstalanság]

...

Az ország leggazdagabb családja alkut kötött a nácikkal [Összekötve podcast]

...

Orwellről, a diktatúra nyelvezetéről és társadalmi hatásairól Péterfy Gergellyel [Kötelező podcast]

...

Olvasóként most tök jó gyereknek lenni [Mesék Minden Mennyiségben podcast]