Mick Jagger Puszta koktélt szlopál,
avagy bécsi töltött káposzta gördülő kövekkel
Papp Endre (1920–2008) régi vendéglátós dinasztia sarja volt, „a kocsmaasztal alatt született”, ahogy akkoriban mondták. A családi vendéglőben, a kispesti Gödörben kezdte pályáját egészen fiatalon. Apját, Papp Józsefet, a Gödör tulajdonosát úgy ismerték Pesten, mint a „szálka nélküli ponty” kiagyalóját, vendégül látta híres halászlevére a walesi herceget és Pacelli bíborost, a későbbi XII. Piusz pápát is. 1938-tól a Halásztanyát vitte a család, a törzsvendégek közé tartozott Csortos Gyula, akinek a fatányéros és a csapolt sör volt a kedvence, és Jávor Pál, aki viszont a pacalpörköltet favorizálta. Endre az államosítás után a Mátyás Pincéhez került, itt – és persze később a bécsi Mathiaskeller vezetőjeként – vált legendává. Az ötvenes években hamar sikerre vitte a Mátyás Pincét, gyorsan odaszoktak a művészek: Ruttkai Éva, Honthy Hanna, Gábor Miklós, Sinkovits Imre vagy Bárdy György, és persze a politikusok is, mint például Aczél György. Megfordult itt Lamberto Gardelli, Tito Gobbi, Orson Welles, Roger Moore, Grace Kelly, Anthony Quinn, Yehudi Menuhin és Jevgenyij Jevtusenko.
Titónak a halászlé ízlett legjobban, Hruscsovnak a hortobágyi palacsinta és a ropogós malacsült, Mitterrand-nak a Lánchíd brandy, Nixonnak a Budapest bélszín. Elisabeth Taylor és Richard Burton a brassói aprópecsenyére kaptak rá.
Papp így ír (egyik) saját kreációjának, a „brassóinak” születési körülményeiről (ötvenes évek, húshiány): „mit kezdhettem 1071 darab sertésfarokkal, amit egy hétvégén leraktak a Mátyás Pince raktárába? (…) Mit volt mit tenni, a chefemmel lefaragtattam (ezt szaknyelven snátolásnak hívják) a kevés húst a csontról-porcról, hagymás zsírban megpirítottuk, hozzávágtunk kevés paradicsomot, zöldpaprikát, fűszereztük borssal, tettünk bele csöpp fokhagymát, néhány szál friss zöldséget, vékony csíkokra vágott szalonnát, s hagymás resztelt burgonyával tálaltuk. Most már csak nevet kellett adni az új sültnek.” Nem tárgyunk a brassói ezúttal, de azért jegyezzük meg, Papp szerzőségének némileg ellentmond, hogy már 1930-ban szerepel a brassói aprópecsenye a budapesti Erzsébet királyné szálló erdélyi menüjében (Budapesti Hírlap, 1930. dec. 7.), az Ujság pedig 1942 májusában közli ugyanezen étel receptjét: „Egy fej hagymát és egy szál sárgarépát karikára vágva egy kanálka zsírban megfuttatunk. Adunk hozzá személyenként 7 deka kis kockára vágott marhalapockát, sózzuk, paprikázzuk és időnként egy kis viz hozzáadásával fedő alatt puhára pároljuk. Egy külön edényben kevés zsírral, sóval, vágott zöldpetrezselyemmel, kockára vágott burgonyát pirítunk, melyet a puhára párolt aprópecsenyével összeforrósítunk. Fejessalátával fogyasztjuk el.” A répa azóta kikopott belőle, de attól ez még a mai brassói receptje – sokkal inkább, mint Pappé, aki nem sült krumplival forgatja össze a húst (vagy inkább húsos ragut), hanem hagymás resztelt burgonyával köríti.
De vissza témánkhoz, és Brassóból ugorjunk az osztrák fővárosba. A bécsi magyar vendéglő ügyét elsősorban a Belkereskedelmi Minisztérium szorgalmazta.
Nem minden labanc örült annak, hogy a „kommunisták” (ha csak vendéglátó-ipari szempontból is) megvetik lábukat a belvárosban.
A hetvenes évek legelején az adósságok miatt bezárt Liesinger Stadtkellert vette ki a magyar állam a Liesinger Sörgyár tulajától, és a Bécsben elhunyt Mátyás királyról nevezték el a helyet Mathiaskellernek. A bécsi Mátyás is gyorsan befutott. Egyik törzsvendége éppen Rudolf Kirchschläger, az osztrák köztársasági elnök lett.
Teltek-múltak az évek. 1982 márciusában Papp Endre éppen üldögélt bécsi irodájában, már dél volt. Egy fiatalember lépett be, és bécsi dialektussal azt mondta, hogy ő bizony Mick Jagger megbízásából van itt. Papp Endre alig kapott levegőt a meglepetéstől. Mire kijött az irodájából, az isteni Mick már a vendéglőt mustrálta. Mikor észrevette a vendéglőst, szó szerint ezt mondta: „El tudna-e vállalni egy százötven fős partit? Este tizenegyre, a koncertem utánra. Ha igen, itt tartom az eljegyzésemet. Pénz nem számít, mert ez a menyasszonyom az igazi. Érte mindent, mindenből a legfinomabbat. Érti, az igazi. Szóval, vállalja?”
Papp Endre hozzáfűzi: „Akkor is vállaltam volna, ha nem biztosít arról, hogy ő az igazi.”
A rocklegenda mindenben szabad kezet adott Pappnak. Mindössze két kikötése volt: a bourbon whiskey-ből a parti folyamán korlátlan mennyiség álljon rendelkezésre, és a fogadás végén szolgáljanak fel francia pezsgőt.
Azzal így is lett, ám volt még egy ital…
Mick Jagger Papp Endre javaslatára megkóstolta a Puszta koktélt, melynek születése történetesen összefonódik a brit királyi családdal.
Amikor a walesi herceg (a későbbi VIII. Edward, aki lemondott szerelméért a trónról) a pesti Ritzben lakott, közölte az igazgatóval, hogy szereti ő a barackpálinkát, de most már valami rendes magyar koktélt inna. Magyar koktél nincs – lett volna a helyes válasz, ám Marentsics Ottó még a szállodásoknak abból a régi kasztjából származott, akik számára a „lehetetlen” szó nem bírt jelentéssel. „Máris hozom a legjobbat” – mondta, és már indult is. Barackpálinka, pécsi gyomorkeserű (a Mecsek gyógynövényeiből), száraz tokaji szamorodni – kész is lett a magyar koktél. „Jó ez a koktél. Mi a neve?” – kérdezte a herceg. „Természetesen Puszta koktél” – mondta az igazgató faarccal és nyeglén, mintha már az ősapja is ezt itta volna az ópusztaszeri országgyűlésen.
Ahogy a walesi hercegnek, Jaggernek is ízlett az első magyar koktél, így hozzájárult ahhoz, hogy a whiskey és a pezsgő mellett ezt is felszolgálják a partin. A rajongók az étteremig kísérték a koncert után a Rolling Stonest, rendőrök és biztonságiak védték a Mathiaskellert a nemkívánatos vendégektől. A százötven fős eljegyzési mulatság hajnalig tartott. A precíz vendéglős jóvoltából még a menüt is tudjuk. Vőlegényleves (marhahús és csont, sárgarépa, petrezselyem, zeller, vöröshagyma, paradicsom, tojás, fürjtojás, só, bors), hortobágyi palacsinta, fehérvári lakodalmas káposzta (egyfajta kapros, debreceni kolbászos töltött káposzta), pandúr- és Csáky-rostélyos, bábolnai fokhagymás csirkecomb és Johann Strauss-torta (a pontos receptek is megtalálhatóak Papp Endre visszaemlékezéseiben).
Jaggernek – Papp szerint – a hortobágyi palacsinta ízlett legjobban, de az is lehet, hogy már összevissza beszélt hajnalban a sok whiskey-től. Azért azt szívesen megnéztem volna, hogyan fest Keith Richards a huszadik Puszta koktél után…
A bécsi vendéglős – nem minden malícia nélkül – a menyasszonyról (Jerry Hallról) mindössze ennyit mond: „A fiatal hölgy, akit Mick Jagger az igazinak nevezett, elragadó volt. Hogyan is gondolhattam volna, hogy más igaziak is voltak és lesznek.”
