- Bár Cserna-Szabó András szerint degradáló, ha egy könyvet szórakoztatónak vagy humorosnak neveznek, Valuska László szerint a Margó legszórakoztatóbb és legbetegebb könyve az Extra Dry. Egy negyvenes házaspárról szól, akikkel egyszer csak történik valami és onnantól megreccsen a kapcsolatuk. Többféle elbeszélői nézőpontból ismerjük meg a történetüket: van egy átlagos férj, Aladár, egy pszichológus feleség, Erika, aki rájött, hogy még egy csomó mindent nem élt meg, valamint egy após, Ignác papa.
- Cserna-Szabó szerint mindenkinek megvan a maga regényíró technikája, az övé teljesen egyedi, mivel ő nem regényíró. Általában csak ír bele a világba, aztán előfordul, hogy a történetei elkezdenek összekapcsolódni. Van, hogy novelláskötet, van, hogy rendhagyó regény lesz belőlük.
- Így volt ez az Extra Dry esetében is, ami kivételesen egészen regényszerű regény lett. Viszonylag kevés szereplő van, és időben, térben is elég szűk, két hét alatt játszódik. „Soha nem én döntök a szerkezetről, hanem az anyag.”
- Nem tudja, hogy pontosan itt melyik volt a kezdő novella. A történeteit általában egy mappába gyűjti, aztán vagy összeállnak, vagy nem. Egyedül a Sömmi. című betyárregényén dolgozott úgy, mint egy „rendes” regényíró. „Én a gombhoz írom a kabátot.”
- Az Extra Dry egy széthulló család történetét meséli el. Aladár figurája volt az, ami nagyon elkezdte érdekelni. Mostanában rengeteg összeomlás-történetet és rengeteg őrültet lát maga körül. És főként az izgatja, hol van az a pont, amikor az ember kilép a normalitásból. Az a mindannyiunkban benne rejlő őrület érdekelte, ami hibernálva van, de bármikor akivizálódhat. „Egy teljesen átlagos emberben is benne van az őrület. Csak az a kérdés, hogy mikor jön elő.”
- A könyvet átitatja a finom, ironikus kritika a társadalmi elvárások felé. Cserna-Szabó András szerint az egész konfliktus gócpontja, hogy Erika úgy érzi, hogy ezt nem bírja tovább, nem akar megfelelni se az apjának, se a férjének. Mint mondta, sok olyan embert lát maga körül, aki 40-50 évesen rájön, hogy még nem élt, mert egy csomó olyan társadalmi elvárásnak akart eddig megfelelni, aminek a nagy része hülyeség.
- A könyv kapcsán Tarantino neve is előkerült, Valuska László szerint legalábbis Cserna-Szabó hozzá hasonlóan hagyja elszabadulni a történetet. Az írónak Tarantinóban nem elsősorban a brutalitás tetszik, hanem az a fajta történetkezelés, amelyben rengeteg szál fut össze-vissza, de a végén mégis kirajzolnak egy korképet. „Nekem az igazi klasszikus regényszerkezet már kicsit uncsi, olvasóként is.”
- A regényben a Mikulás jóslataként felbukkan egy denevérről emberre terjedő vírus is. Cserna-Szabó ezt márciusban szőtte bele a történetbe, amikor még úgy volt, hogy csak ősszel jelenik meg a könyv. „A Mikulás a vátesz, nem én.”
- Az ivási szokásokkal (ahogy a gasztronómiai, vagy kultúrafogyasztási szokásokkal is) szerinte jól fel lehet skiccelni egy karaktert. A könyv címe, az Extra Dry is többek közt ezért izgalmas, hiszen a pezsgőnek is megvan a maga legendáriuma. „Ez egy extra száraz történet, fanyar, savanykás, nem biztos, hogy mindenkinek beveszi a gyomra.”
