Cserna-Szabó András: Én a gombhoz írom a kabátot

Cserna-Szabó András: Én a gombhoz írom a kabátot

Némafilm, szex, prostitúcó, sztrájkoló Mikulás, nápolyi pizza és pezsgő - Cserna-Szabó András regényében ez mind benne van. Az Extra Dry egy széthulló család történetét meséli el és közben arra is keresi a választ, hogy hol van a normalitás és az őrület határa. A regényt szombat délután mutatták be a Margó Irodalmi Fesztiválon, a szerzővel Valuska László beszélgetett. 

Forgách Kinga | 2020. június 06. |

  • Bár Cserna-Szabó András szerint degradáló, ha egy könyvet szórakoztatónak vagy humorosnak neveznek, Valuska László szerint a Margó legszórakoztatóbb és legbetegebb könyve az Extra Dry. Egy negyvenes házaspárról szól, akikkel egyszer csak történik valami és onnantól megreccsen a kapcsolatuk. Többféle elbeszélői nézőpontból ismerjük meg a történetüket: van egy átlagos férj, Aladár, egy pszichológus feleség, Erika, aki rájött, hogy még egy csomó mindent nem élt meg, valamint egy após, Ignác papa.
  • Cserna-Szabó szerint mindenkinek megvan a maga regényíró technikája, az övé teljesen egyedi, mivel ő nem regényíró. Általában csak ír bele a világba, aztán előfordul, hogy a történetei elkezdenek összekapcsolódni. Van, hogy novelláskötet, van, hogy rendhagyó regény lesz belőlük.
Cserna-Szabó András
Extra Dry
Helikon, 2020, 340 oldal
  • Így volt ez az Extra Dry esetében is, ami kivételesen egészen regényszerű regény lett. Viszonylag kevés szereplő van, és időben, térben is elég szűk, két hét alatt játszódik. „Soha nem én döntök a szerkezetről, hanem az anyag.”
  • Nem tudja, hogy pontosan itt melyik volt a kezdő novella. A történeteit általában egy mappába gyűjti, aztán vagy összeállnak, vagy nem. Egyedül a Sömmi. című betyárregényén dolgozott úgy, mint egy „rendes” regényíró. „Én a gombhoz írom a kabátot.”
  • Az Extra Dry egy széthulló család történetét meséli el. Aladár figurája volt az, ami nagyon elkezdte érdekelni. Mostanában rengeteg összeomlás-történetet és rengeteg őrültet lát maga körül. És főként az izgatja, hol van az a pont, amikor az ember kilép a normalitásból. Az a mindannyiunkban benne rejlő őrület érdekelte, ami hibernálva van, de bármikor akivizálódhat. „Egy teljesen átlagos emberben is benne van az őrület. Csak az a kérdés, hogy mikor jön elő.”
  • A könyvet átitatja a finom, ironikus kritika a társadalmi elvárások felé. Cserna-Szabó András szerint az egész konfliktus gócpontja, hogy Erika úgy érzi, hogy ezt nem bírja tovább, nem akar megfelelni se az apjának, se a férjének. Mint mondta, sok olyan embert lát maga körül, aki 40-50 évesen rájön, hogy még nem élt, mert egy csomó olyan társadalmi elvárásnak akart eddig megfelelni, aminek a nagy része hülyeség.
  • A könyv kapcsán Tarantino neve is előkerült, Valuska László szerint legalábbis Cserna-Szabó hozzá hasonlóan hagyja elszabadulni a történetet. Az írónak Tarantinóban nem elsősorban a brutalitás tetszik, hanem az a fajta történetkezelés, amelyben rengeteg szál fut össze-vissza, de a végén mégis kirajzolnak egy korképet. „Nekem az igazi klasszikus regényszerkezet már kicsit uncsi, olvasóként is.”
  • A regényben a Mikulás jóslataként felbukkan egy denevérről emberre terjedő vírus is. Cserna-Szabó ezt márciusban szőtte bele a történetbe, amikor még úgy volt, hogy csak ősszel jelenik meg a könyv. „A Mikulás a vátesz, nem én.”
  • Az ivási szokásokkal (ahogy a gasztronómiai, vagy kultúrafogyasztási szokásokkal is) szerinte jól fel lehet skiccelni egy karaktert. A könyv címe, az Extra Dry is többek közt ezért izgalmas, hiszen a pezsgőnek is megvan a maga legendáriuma. „Ez egy extra száraz történet, fanyar, savanykás, nem biztos, hogy mindenkinek beveszi a gyomra.” 
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Tompa Andrea tíz évig érlelte magában a Haza című regényét

Tompa Andrea negyedik regénye egy hazulról haza vezető út elbeszélése, amely a haza fogalmát járja körül, az otthon jelentését próbálja értelmezni. A szerzővel a Margó harmadik napján Valuska László beszélgetett.

...
Nagy

Melyik könyvbe jár haza Grecsó és Láng Zsolt?

2020-ban Láng Zsolt Bolyai című regénye nyerte a Libri irodalmi díjat, a Libri irodalmi közönségdíjat pedig Grecsó Krisztián Vera című regénye kapta. Az idei Margón a két nyertessel Valuska László beszélgetett.

...
Nagy

Mácsai Pál: Érdekes nézni, ahogy egy krízis begyújtja a gondolkodást

A fegyelmezetten és nyugtalanul töltött karanténról, meghatározó olvasmányélményeiről és Örkényhez való viszonyáról is mesélt Mácsai Pál, aki tegnap Ott Anna vendége volt a Margó Extrában. 

A hét könyve
Kritika
Sally Rooney hősei nem találják a szépséget a műanyag világban
...
Kritika

Dühös nők transzgenerációs sérüléseket gyógyítanak – Bethany Webster Anyaseb című könyvéről

A transzgenerációs pszichológia virágkorát éli, az azzal foglalkozó önsegítő könyvek még inkább. Bethany Webster könyve, az Anyaseb egyelőre megkerülhetetlen azok számára, akik a témában szeretnének olvasni, különös fókusszal az anya-lánya kapcsolatokra. 

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A Tojáséjtől indul az utazás a versek világába

Legújabb könyvében huszonöt magyar költő versét hívta segítségül Fenyő D. György, és útikalauzba rendezve őket a líra birodalmába invitálja az olvasót. A válogatás nehézségeiről, a versolvasás ciklikusságáról, és a versek egymás közötti viszonyáról is beszélgettünk a szerzővel.

...
Gyerekirodalom

A magyar történelemben jobb sztorik vannak, mint bármelyik fantasyben

Nógrádi Gergely új kötete, a történelmi és fantasyszálakat vegyítő Brunar – A Mirrén titka nyolcszáz évet visz vissza az időben. A regényt a két Nógrádi, apa és fia társaságában mutatták be.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: állati kommunikációról szóló non-fiction lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: a választás szeptemberben Peter Wohlleben gyerekkönyvére esett.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban. 

...
Kritika

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

Immár a negyedik regényben tér vissza Csabai László hőse: Szindbád ezúttal a Nyugat-Németországban nyomoz, a múlt azonban nemcsak az útjába vetődő németeket éri utol, hanem a főfelügyelőt is.

...
Kritika

Kőhalmi élvezi a klímakatasztrófát

Egy maciméz a főszereplője Kőhalmi Zoltán második regényének, Az utolsó 450 évnek. A vad, sőt bátor ötletből egy nagyon szórakoztató sci-fi bontakozik ki, ami csak azért nem nevezhető disztópiának, mert simán alakulhat így a klímakatasztrófa. Szekunder szégyenérzet: azon nevetünk, hogy tönkretesszük a bolygónkat. A hét könyve okos és vicces sci-fi, ami hibái ellenére óriási vállalás volt.

...
Nagy

Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Kreatív Európa című új sorozatunkban az európai kortárs irodalom remekeiből válogatunk, hogy bemutassuk, hányféle értékes hang szólalt meg könyvről könyvre az elmúlt években.

...
Nagy

Háy János: Az ábrázolt sorsok igazságát kell képviselni

Háy János új regénye, a Mamikám egy magányos, idős néni és egy fiatal cigány nő barátságának történetén keresztül beszél a mai magyar vidékről, az előítéletekről és a kitörési pontok hiányáról. Háy Jánossal a könyv szellemi és érzelmi tétjeiről, szociográfiai hátteréről és nyelvezetéről beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Lem imádta az édességet, de az internetről megvolt a véleménye

Születésének 100. évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk Stanislaw Lemről olyan érdekességeket, amelyek mentén az életútja és a munkássága előtt is tiszteleghetünk.

Olvass!
...
Beleolvasó

A történész unoka kinyomozta, hogyan lopták el a nácik a nagymamája szakácskönyvét

Alice Urbach túléli a zsidóüldözéseket, majd Amerikából hazalátogatva azzal szembesül, hogy egy bizonyos Rudolf Rösch neve alatt kapható a boltokban a szakácskönyve. Alice unokája történészként eredt a kalandos életű szakácskönyv nyomába. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Törött tulipánok egy sebzett lelkű férfi és egy bátor nő története

Mörk Leonóra új regényében a 17. századi Hollandiában egy fiatal és tehetséges festő, Jan eltűnik. Húga, Helena egy tulipános képekkel teli album és egy ismeretlen nőt ábrázoló festmény nyomán a keresésére indul. Olvass bele a Törött tulipánokba!

...
Beleolvasó

Anne Sexton kertelés nélkül teszi fel élet és halál legalapvetőbb kérdéseit

Anne Sexton Pulitzer-díjjal elismert Élj vagy halj meg című kötete a vallomásos költészet egyik klasszikusa, magyar fordítása hiánypótló. Mutatunk három verset a kötetből!

...
Beleolvasó

Egy úri csirkefogó esete a brit nyomozóval: Arsène Lupin Herlock Sholmes ellen

Mi történik, ha összetalálkozik a legendás francia tolvaj és a még legendásabb brit nyomozó? Olvass bele az új, modern fordításba!

...
Beleolvasó

Miért pusztítjuk el azt, akit szeretünk?

Fiala Borcsa legújabb könyvének egypercesei mérgező szülői és házastársi kapcsolatokról, problémás viszonyokról, sorsdöntő helyzetekről és emberi hibákról mesélnek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A járvány sem állította meg a magyar holokauszttúlélőt, hogy elmesélje, hogyen élte túl a haláltábort

Lily Ebert annak idején megfogadta: ha túléli a tábort, mindenkinek elmondja, mi az igazság Auschwitzról. A dédunokája segítségével most megtette. Olvass bele a könyvükbe!