A nyár, amikor Prága vértől bűzlött

A nyár, amikor Prága vértől bűzlött

1427-et írunk, és a prágai huszita eretnekek egymás után nyerik a csatákat Róma seregei ellen. Az inkvizíció kémei azonban mindenütt ott vannak, és a katolikus nemesek Szilézia lerohanására készülnek. Európára a háború árnyéka borul. A Vaják világhírű szerzője által írt történelmi fantasytrilógia második kötetének hőse, Reynevan még mélyebbre keveredik a tizenötödik századi vallásháborúba. Mutatunk a regényből egy részletet!

| 2021. június 02. |

A trilógia első kötetében Bielaui Reinmart, akit Reynevannak is neveznek, rajtakapják egy lovag feleségével, és menekülni kényszerül a Sterza fivérek és az Inkvizíció elől. Miközben a husziták és a katolikusok között nő a feszültség, és különös, misztikus erők gyűlnek az árnyak között, Reynevan a Narrenturmban, a Bolondok Tornyában találja magát, abban a középkori őrültekházában, ahová a másként gondolkodókat és lázadókat zárják. Reynevan számára megszökni a toronyból, kikerülni a csávából és megőrizni az ép elméjét nehezebbnek bizonyulhat, mint valaha is hitte...

Andrzej Sapkowski
Isten harcosai - Huszita-trilógia II.
Ford.: Hermann Péter, Gabo, 2021, 580 oldal
-

A második kötet, az Isten harcosai, amelyben Reynevan még mélyebbre keveredik a tizenötödik századi vallásháborúba. 1427-et írunk, és a prágai huszita eretnekek egymás után nyerik a csatákat Róma seregei ellen. Az inkvizíció kémei azonban mindenütt ott vannak, és a katolikus nemesek Szilézia lerohanására készülnek. Európára a háború árnyéka borul.

Amikor a husziták vezetői veszélyes és titkos küldetésre küldik Reynevant, az ifjú orvost, nem csupán a rábízott feladattal kell megbirkóznia, de bosszút akar állni fivére haláláért is, és az egész vidéket tűvé teszi elveszett szerelméért. Ellenségei és a háború kegyetlensége nehéz próbáknak vetik alá, és Reynevan a veszedelmes kémjátszmák és titokzatos erők ellenében fájdalmas döntésre kényszerül.

A legendás VAJÁK-sorozat szerzőjének vadonatúj történelmi fantasytrilógiája a huszita háborúk idején játszódik. A kötet megjelenését a Wacław Felczak Alapítvány támogatta.

Andrzej Sapkowski: Isten harcosai

A világ, tisztelt uram, mostanában fogta magát, és megnőtt.
De egyúttal össze is ment.

Nevetsz? Tán ostobaságokat fecsegek? Tán az egyik a másikkal ellenkezik? Nos, bebizonyítom neked, hogy korántsem.

Nézz ki, nagyságod, az ablakon. Mit látsz, milyen látvány tárul elébed? Ott az istálló, feleled az igazsághoz hűen, és mögötte a budi. És tovább mi van, kérdem én, arra, a budin is túl? Figyelj csak jól, ha megkérdezem a sörrel felénk igyekvő leányzót, azt válaszolja, a budin túl van a tarló, a tarlón túl Jachymov tanyája, a tanyán túl a füstölő, azon is túl pedig talán Mała Kozołupa. Ha megkérdem a kocsmárosunkat, akkor ő, mivel eszesebb, hozzáteszi, hogy ezzel még messze nincs vége, Mała Kozołupán túl ott van még Wielka Kozołupa, azon túl a Kocmyrów nevű település, Kocmyrówon túl Łazy, Łazyn túl Goschütz, Goschützön túl meg alighanem Festenberg lesz. De figyelmezz, minél tanultabb embert kérdezek meg, ahogy téged is például, annál messzebbre jutunk az istállónktól, a budinktól és mindkét Kozołupától – mert egy kiműveltebb szellem tudja, hogy a világnak Festenbergnél sincs vége, hogy még tovább Oels van, aztán Brieg, Falkenberg, Neisse, Leobschütz, Opava, Nový Jičín, Trencsén, Nyitra, Esztergom, Buda, Belgrád, Raguza, Joánina, Korinthosz, Kréta, Alexandria, Kairó, Memphisz, Ptolemaisz, Théba… Na? Ugye, nő a világ? Egyre nagyobb lészen?

Pediglen ezzel még nincs vége. Ha Thébát elhagyjuk, felfelé a Níluson, amely Gihón néven paradicsomi forrásból ered, eljutunk az etiópok földjére, amelyen túl, mint ismeretes, a sivatagos Núbia van, a forró Kús országa, az aranytermő Ofir és a végtelen Africae Terra, ubi sunt leones. Tovább meg az óceán, mely körülfolyja az egész földet. De hiszen azon az óceánon ott vannak a szigetek – úgymint Kitáj, Taprobana, Bragina, Oxidrata, Ginoszophé és Cipangu, ahol az éghajlat csodásan termékeny, hegyekben állnak a drágaságok, ahogy ezt leírja Szentviktori Hugó és Pierre d’Ailly, akárcsak Jean de Mandeville, aki e csodákat a maga szemével megtekintette.

Így tehát bebizonyítottuk, hogy e néhány elmúlt évszázad alatt a világ jelentős mértékben megnövekedett.

Bizonyos értelemben, ez magától értetődik. Mert ha anyagában a világ nem gyarapodott is, új elnevezésekben viszont biztosan.

Akkor viszont, kérded, hogyan egyezhet meg ezzel az az állítás, hogy világunk megkisebbedett? Már mondom is, és le is vezetem. Csak előtte azt kérem, hogy ne gúnyolódj, és ne kötözködj, mert amit mondok, az nem az én fantáziám terméke, hanem könyvekből merített tudás. A könyvekből gúnyt űzni pedig nem méltó, mert végtére ahhoz, hogy megszülethessenek, valakinek kegyetlenül sokat kellett dolgoznia.

Amint ismeretes, a világunk egy darabka szárazföld, kerek palacsinta formájú, a közepe Jeruzsálemben van, és mindenütt óceán veszi körül. A föld okcidens peremén van Kalpa és Abila, Héraklész oszlopai és közöttük a Gadesi-szoros.

Délen, amint az imént már levezettem, Afrikán túl az óceán terül el. Délkeleten a szilárd szárazulat vége János pap India inferiorja, no meg Góg és Magóg földje. A világ szeptentrionális tájékán az utolsó földdarab Ultima Thule, ott terül el pedig, ubi oriens iungitur aquiloni, Mogal földje, vagyis Tatárföld. Keleten viszont a világ a Kaukázusnál végződik, egy kicsivel túl Kijeven.

Most pedig rátérünk a lényegre. Illetve a portugálokra. Konkrétan pedig Henrik infánsra, Viseu hercegére, János király fiára. Portugália, nincs ezen mit titkolni, nem túl nagy királyság, a herceg mindössze sorban a harmadik fia a királynak, nem csoda hát, hogy sagresi rezidenciájából nagyobb reményekkel tekintgetett a tengerre, mint Lisszabonra. Csillagászokat és térképészeket, bölcs zsidókat, hajósokat és kapitányokat, hajóépítő mestereket toborzott Sagresba. És elkezdődött.

Az Úr 1418. esztendejében Joao Gonçalves Zarco kapitány eljutott az Insulas Canarias, Kanári-szigetek néven ismeretes szigetekre, melyek elnevezése onnan ered, hogy kutyák rendkívüli sokaságát figyelték meg ott.

Azután pedig, 1420-ban, ugyanez a Gonçalves Zarco, együtt Tristao Vaz Teixeirával, elhajózott a Madeirának keresztelt szigetre. 1427-ben Diogo de Silves karavellái eljutottak az Azorinak elnevezett szigetekre – hogy ez a név honnan van, azt csak Diogo és Isten tudja. Alig néhány éve, 1434-ben egy újabb portugál, Gil Eanes megkerülte a Bojador-fokot. És úgy híresztelik, már a következő vállalkozást Dom Henrique készíti elő, akit már egyesek „Tengerésznek” – El Navegadornak – kezdenek nevezni.

Valóban csodálom ezeket a tengerhajósokat, és nagy tisztelettel is vagyok irántuk. Rettenthetetlen emberek. Hiszen borzalmatos dolog vitorlásokkal kimerészkedni az óceánra. Szelek és viharok, víz alatti sziklák, mágneses hegyek, forrongó és tapadozó tengervizek, szüntelen örvények, ha nem, hát kavargások, ha nem, hát áramlatok vannak ott. Hemzsegnek a szörnyek, teli van ott vízi sárkányokkal, tengeri kígyókkal, tritónokkal, hippokamposzokkal, szirénekkel, delfinekkel és lepényhalakkal. Hemzsegnek a tengerben a mindenféle sanguissugae, polypi, octopi, locustae, cancri, pistrixi et huic similia. És végül a legiszonyúbb – ott, ahol az óceán végződik, a peremen, ott kezdődik a Pokol. Mit gondoltok, miért oly vörös a lenyugvó nap? Nos hát azért, mert a pokol tüzében nézegeti magát. Szerte az óceánon elszórva lyukak vannak, ha egy karavella óvatlanul behajózik egy ilyen lyukba, egyenesen a pokolba zuhan le, mindenestül, a hajó és ami rajta van, mind. Láthatóan ilyeténképpen úgy teremtetett, hogy halandó embernek nem adatik meg a tengeren hajózni. Pokol a büntetése azoknak, akik e tilalmat megszegik.

De, ahogy az életet ismerem, a portugálokat nem tartja ez vissza.

Ugyanis navigare necesse est, a látóhatáron túl pedig szigetek és szárazföldek vannak, melyeket fel kell fedezni. Fel kell venni a térképre a messzi Taprobanát, be kell írni a roteirosba a titokzatos Cipanguba vezető utat, meg kell jelölni a hajótérképeken az Insole fortunatét, a Boldog-szigeteket. Tovább kell hajózni Szent Brendan útvonalán, az álmok útvonalán, a Brazil-sziget felé, az ismeretlen felé. Azért, hogy az ismeretlent ismertté és tudottá tegyük.

És ím – quod erat demonstrandum – kisebbedik és rövidül a világunk, mert kicsi híján már minden rajta van a szárazföldi és hajóstérképeken és a roteirosokon. És egyszer csak minden közel lesz.

Kisebbedik a világunk, és egyvalamivel szegényedik is – a legendával. Minél messzebbre hajóznak el a portugál karavellák, minél több a felfedezett és elnevezett sziget, annál kevesebb a legenda. Lépten-nyomon szertefoszlik valamelyik, akár a füst. Egyre több álommal vagyunk szegényebbek. És ha meghal az álom, a sötétség tölti be elárvult helyét. A sötétségben pedig, különösen akkor, ha még az értelem is kialszik, azonnal életre kelnek a szörnyek. Hogy micsoda? Hogy ezt már mondta valaki? Jó uram! Hát van olyasmi, amit valaki még nem mondott volna?

Ó, de kiszáradt a torkom… Azt kérded, nem vetem-e meg a sört? Bizonyosan nem.

Mit mondasz, istenfélő Szent Domonkos-testvér? Aha, hogy ideje abbahagyni az ide nem illő beszédet, és visszatérni a történethez? Reynevanhoz, Scharleyhoz, Sámsonhoz és a többiekhez? Igazad van, testvér. Ideje. Így hát visszatérek.

Eljött az Úr 1427. esztendeje. Emlékszel, mit hozott? Hát persze. Nem lehet róla megfeledkezni. De felidézem.

Azon a tavaszon, talán márciusban, bizonyára húsvét előtt hirdette ki V. Márton pápa Salvatoris omnium kezdetű bulláját, amelyben proklamálta a cseh eretnekek elleni következő keresztes hadjárat szükségességét. Giordano Orsini helyébe, aki koros volt és szégyenletesen tehetetlen, Márton pápa bíborossá és legátussá tette meg a latere Henry Beaufort winchesteri püspököt, az angol király testvéröccsét. Beaufort nagyon aktívan fogott hozzá a dologhoz. Hamarosan meghirdették a hadjáratot, amelynek tűzzel-vassal kellett megbüntetnie a huszita hitehagyottakat. A hadjáratot nagy gonddal készítették elő, a pénzt, mely a háborúban elsődleges, szorgalmasan összegyűjtötték. Ezúttal, csodák csodája, senki nem lopott el egyetlen garast sem. 

Egyes krónikások úgy vélekednek, hogy a keresztesek becsületesebbek lettek. Mások úgy, hogy egyszerűen jobban ügyeltek.

A frankfurti gyűlés a keresztes hadjárat főparancsnokává Otto von Ziegenhain trieri érseket nevezte ki. Akit csak lehetett, felszólítottak, hogy fogjon fegyvert, és vegye fel a keresztet. És készültségbe is álltak a hadseregek. Seregével együtt megjelent I. Frigyes brandenburgi választófejedelem. Fegyverbe álltak a bajorok, élükön Gazdag Henrik herceggel, kiállott Johann Neumarkt palotagróf és fivére, Mosbachi Ottó palotagróf. Eljött a gyülekezőhelyre a kiskorú Wettin Frigyes, az impotenciája miatt letett Harcias Frigyes szász választófejedelem fia. Megérkezett – mind erős csapattal – Raban von Helmstatt speyeri püspök, Anselm von Nenningen augsburgi püspök, Friedrich von Aufsess bambergi püspök. Johann von Brunn würzburgi püspök. Depolt de Rougemont besançoni érsek. Érkeztek fegyveresek Svábföldről, Hessenből, Türingiából, az északi Hanza-városokból.

A hadjárat július elején indult el, egy héttel Péter-Pál után, átlépték a határt, és behatoltak Csehországba, útjukat hullák és tüzek jelölték meg.

A Jakab-nap előtti szerdán a keresztesek, akik sorait a katolikus cseh landfriede erői is gyarapították, megálltak Stříbrónál, ahol Přybík de Clenove huszita uraság székhelye volt, és körülvették a várat, melyet nehézmozsarakkal nagyon erősen meglövöldöztek. Přybík úr azonban hősiesen tartotta magát, és eszében sem volt, hogy megadja magát. Az ostrom zajlott, az idő múlott. Türelmetlenkedni kezdett Frigyes brandenburgi választófejedelem, hiszen ez egy hadjárat, hangoztatta, és azt tanácsolta, hogy haladéktalanul menjenek tovább, Prágát támadják meg. Prága, hangoztatta, a caput regni, akié Prága, azé Csehország…

Forrón izzó volt a nyár 1427-ben.

És mit tettek erre, kérded, Isten harcosai? Mit tett Prága, ezt kérded?

Prága…

Prága vértől bűzlött.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A tanulás még soha nem volt ennyire halálos

A végzet iskolájának neve Solomancia, a mágikus hatalommal bírók tanintézménye, ahol a kudarc szó szerint halált jelent – mígnem egy El nevű lány el nem kezdi feltárni a hely titkait. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Bridgerton család – Francesca története

Év végén mutatta be a Netflix Julia Quinn A herceg és én című könyvének adaptációjából készült Bridgerton család című sorozat első évadát. Az itthon is nagy sikert arató történet a streaming szolgáltató közleménye szerint 63 millió háztartásba jutott el január elejéig. Már készül a folytatás, a jó hír pedig az, hogy a következő évadig akár el is lehet olvasni a teljes sorozatot. Mutatunk belőle egy részletet!

...
Nagy

Hegyi Ede: A foghúzás (3.)

Hegyi Ede A senki című regényével a top3-ban végzett 2020-ban a legjobb elsőkötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Gyerekkorunk című tárcasorozatának ez a harmadik része.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

...
Sándor Anna

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

...
Ruff Orsolya

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival

Bojár Gábor a Graphisoft alapítójaként ikonikus név és hivatkozási pont a hazai vállalkozói világban. De mit tud adni második könyvével annak, aki nem üzletember. A válasz: meglepően sokat. Interjú.

...
Kritika

Mit árul el egy ezeréves levél egy keresztény nőről, aki zsidó férfit szeretett?

Egy meneküléssel töltött élet krónikája és e krónika megalkotásának története A hét könyve, A fordult szív.

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

...

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

...

A mesélés egy szertartás [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

...

Nácik, fűzők és self branding - Coco Chanel 20. százada [podcast]

Olvass!
...
Beleolvasó

Máté Péter életét és halálát ellentmondások és rejtélyek övezték

Bauer Barbara archív anyagokból, családtagok, ismerősök, egykori zenésztársak visszaemlékezéseiből dolgozva fikciós regényt írt Máté Péterről, Most élsz címmel. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Spiró: Mikor szabad ölni?

Új esszékötettel jelentkezik Spiró György. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében az esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.

...
Beleolvasó

Ez itt a pszichiátria, az új otthonod

„De ne rémüldözz: nyugi. Minden jel szerint ebben a fejezetben végre megvalósul vágyaidnak netovábbja. A pszichiátria.” Keresztury Tibor új könyvében különböző kórtermeken keresztül leshetünk be az élet fontos pillanataiba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Less bele a Lars Kepler-krimik sorozatgyilkosának lelkivilágába!

Izgalmas novellát adott közre a skandináv krimi egyik legkedveltebb képviselője, Lars Kepler, aki valójában nem egy személy, hanem egy szerzőpáros, Alexandra Coelho Ahndoril és Alexander Ahndoril. A te sötét labirintusod a sorozatgyilkos, Jurek Walter életébe és sötét lelkivilágába enged betekintést. 

...
Beleolvasó

Nincsen hegedűtok, amibe egy hegedű pontosan illene

Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek.

...
Beleolvasó

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!