A Nobel-díjas Mario Vargas Llosa megírta a guatemalai katonai puccs ördögi részleteit

A Nobel-díjas Mario Vargas Llosa megírta a guatemalai katonai puccs ördögi részleteit

A Nobel-díjas Mario Vargas Llosa új regénye, a Vad idők valós eseményeken alapuló fikció, izgalmas háttértörténettel: hogyan döntötték meg Guatemalában 1954-ben az Egyesült Államok segítségével katonai puccsal a demokratikusan megválasztott kormányt? Olvass bele a Vad időkbe, amit Eöry Zsófia fordított!

Könyves Magazin | 2021. július 28. |

Mario Vargas Llosa
Vad idők
Ford.: Eöry Zsófia, Helikon Kiadó, 2021, 

Mario Vargas Llosa: Vad idők (részlet)

Miss Guatemala édesanyja az olasz bevándorlók alkotta Parravicini család tagja volt. Két nemzedék alatt a vezetéknév lerövidült, spanyolos formát vett fel. Amikor Arturo Borrero Lamas, a fiatal jogász, egyetemi oktató és gyakorló ügyvéd megkérte a fiatal Marta Parra kezét, a guatemalai társadalomban megindult a találgatás, mert bárhogy is nézzük: az olasz származású kocsmárosok, pékek és cukrászok lányának alacsony társadalmi rangja nem ért fel a jóvágású fiatalemberével, aki után számos előkelő hajadon sóvárgott (nagy múltú családja, szakmai elismertsége és vagyona miatt). Végül elültek a pletykák, és a fél világ – egyesek meghívottként, mások bámészkodóként – részt vett az esküvőn, amelyet maga a helyi érsek celebrált a katedrálisban. Bájos felesége kíséretében megjelent az elnök, Jorge Ubico Castañeda tábornok is; elegáns egyenruháját betöltötték a kitüntetések. A két pár együtt fényképezkedett az előcsarnokban, miközben lelkesen tapsolt nekik a tömeg.

Az utódokat illetően a házasság nem alakult szerencsésen. Martita Parra minden évben teherbe esett, és bár nagyon vigyázott magára, mindig csontsovány, félholt fiúgyermekeknek adott életet, akik – a szülésznők, nőgyógyászok, sőt kuruzslók és boszorkányok minden erőfeszítése ellenére – néhány nap vagy hét elteltével meghaltak. Ötödik éve tartott a kudarcok sorozata, amikor világra jött Martita Borrero Parra, aki olyan gyönyörű, életteli és eleven volt, hogy már a bölcsőjében Miss Guatemalának becézték. Fivéreivel ellentétben ő életben maradt. Nem is akárhogy!

Születésekor vézna volt, csont és bőr. Az emberek ezekben a napokban miséket mondattak, nehogy a gyermek a testvérei sorsára jusson,

de már ekkor is csak csodálni lehetett sima bőrét, finom vonásait, hatalmas szemét és nyugodt, mozdulatlan, átható pillantását, amely úgy pásztázta az embereket és a tárgyakat, mintha örök időkre rögzíteni akarná őket az emlékek között. Zavarba ejtő, ijesztő pillantás volt. Símula, a maja-kicsé indián, a gyermek dajkája megjósolta: „Ennek a kislánynak varázsereje lesz!”

Miss Guatemala édesanyja, Marta Parra de Borrero nem örülhetett sokáig egyetlen életben maradt lányának. Nem halt meg – kilencvennégy éves korában hunyt el egy idősotthonban, és nem igazán vett tudomást a körülötte zajló fontos eseményekről –, de miután megszülte a gyermeket, kimerült, megnémult, depresszióba esett és – ahogy akkoriban eufemisztikusan hivatkoztak az őrültekre – megzavarodott. Teljes napokat töltött a házban mozdulatlanul és szótlanul; a szolgái, Patrocinio és Juana etették és masszírozták, nehogy elsorvadjanak a lábai. Különös némaságából csak a sírógörcsei idején tört ki, amelyek után aléltan merült álomba. Símula volt az egyetlen, akivel megértették egymást, csak a szolgáló tudta megfejteni a szeszélyeit. Borrero Lamas professzor elfeledkezett arról, hogy van felesége; kezdetben napok, később hetek múltak el anélkül, hogy bement volna hozzá megcsókolni a homlokát – ehelyett minden órát, amelyet nem az irodájában, bírósági tárgyaláson vagy a San Carlos Egyetemen tartott kurzusán töltött, Martitának szentelt, akit születése pillanatától kezdve kényeztetett és imádott. A kislány nagyon ragaszkodott az apjához, így nőtt fel. Azokon a hétvégéken, amikor az úriemberekből – bírókból, birtoktulajdonosokból, politikusokból, diplomatákból – álló baráti társaság megtöltötte a hatalmas házat, és az örök kedvenc kártyajátékot, a rocambort játszották, az apja megengedte Martitának, hogy a látogatók között szaladgáljon. Szórakoztatta, ahogy a lány szürkészöld szemével végigméri a barátait, mintha ki akarná húzni belőlük a titkaikat. 

Nem húzódott el, ha meg akarták simogatni, ő viszont – az apját leszámítva – mindenkivel nagyon visszafogott volt, nem adott puszit, nem kedveskedett.

Amikor sok évvel később Martita felidézte magában élete első időszakát, csak homályosan, mint fellobbanó, majd kialvó lángokra emlékezett a nyugtalan politikai helyzetre; pedig hirtelen ez a téma töltötte ki az úriemberek beszélgetéseit, akik rendszeresen megjelentek a hétvégi kártyapartikon. 1944 táján mintha hallotta volna, ahogy arról beszélnek: Jorge Ubico Castañeda tábornok, ez a kitüntetésekkel és paszományokkal borított úriember egyszerre annyit veszített népszerűségéből, hogy katonai és civil megmozdulások, valamint diáksztrájkok szerveződtek a megbuktatásáért. Még abban az évben el is érték a céljukat a híres októberi forradalom során, amelyből újabb katonai junta lépett hatalomra Federico Ponce Vaides tábornok vezényletével, de a tüntetők őt is megbuktatták. Végre kiírták a választásokat. A rocambort játszó úriembereket páni félelem fogta el a gondolatra, hogy Juan José Arévalo, az argentin száműzetésből épphogy visszatért professzor kerül ki győztesen, ugyanis – az ő szavaikkal élve – a „spirituális szocializmusa” (mégis mit jelent ez?) katasztrófával sújtaná Guatemalát, az indiánok fellázadnának, halomra gyilkolnák a tisztes polgárokat, a kommunisták eltulajdonítanák a földbirtokosok területeit, a tehetős családok gyermekeit pedig Oroszországba küldenék rabszolgának. Amikor ilyesmik hangzottak el, Martita mindig egy bizonyos úriember válaszára várt. Efrén García Ardiles doktornak hívták, és ő is rendszeresen részt vett a hétvégi rocambor-partikon, valamint a politizálásban. Jóképű, tiszta tekintetű, hosszú hajú férfi volt, aki mindig nevetett, és paranoiás vaskalaposnak nevezte a többi meghívottat, megítélése szerint ugyanis Arévalo professzor az antikommunista nézeteket tekintve mindannyiukat felülmúlta; a „spirituális szocializmus” pedig mindössze egy jelképes kifejezés arra, hogy modern, demokratikus országot akar faragni Guatemalából, emellett le akar számolni a szegénységgel és a primitív feudalizmussal, amelyben addig éltek. Martita emlékezett a kirobbanó vitákra: az úriemberek azzal hozták zavarba García Ardiles doktort, hogy vörösnek, anarchistának és kommunistának bélyegezték. Amikor Martita megkérdezte az apukájától, hogy miért vitatkozik állandóan ez a férfi, ezt a választ kapta:

– Efrén remek orvos és kiváló barát. Kár, hogy olyan bolond és baloldali!

Martitában felébredt a kíváncsiság, és úgy döntött, egy nap majd megkéri a doktort, hogy fejtse ki neki: mi az a baloldal és a kommunizmus.

Akkoriban már a Guatemalai Belga Iskolába járt, amelyet flamand apácák irányítottak (a Helmeti Szent Család Kongregáció volt a fenntartó); az összes jómódú guatemalai kislányt ide íratták be. Martita sorra nyerte a díjakat, és ragyogó értékeléseket kapott a vizsgáin. Mindez nem került sok erőfeszítésébe: csak összpontosítania kellett veleszületett, kimagasló intelligenciáját, és motiválta a tudat, hogy a kitűnő bizonyítvány nagy örömet szerez majd az édesapjának.

Micsoda boldogság fogta el Borrero Lamas professzort az évzáró napján, amikor a lánya fellépett a színpadra, és átvehette az oklevelet, amely a kiváló tanulmányi eredményért és a példás magatartásért járt!

Micsoda tapsviharral köszöntötték a kislányt az apácák és a közönség!

Boldog volt-e Martita gyermekkora? A lány a későbbi években gyakran tette fel magának ezt a kérdést, és igennel válaszolt – amennyiben a boldog gyermekkor nyugodt, rendezett, biztonságos életet jelent, egy olyan kislány életét, akit óvott és kényeztetett az apja, akit szolgák vettek körül. De mindig elszomorította a gondolat, hogy sohasem lehetett része anyai gyengédségben. Naponta egyszer látogatta meg az örökösen ágyban fekvő asszonyt (ez jelentette számára a nap legnehezebb részét), aki hiába volt az anyja, ügyet sem vetett rá. Mindig Símula vezette be hozzá a lefekvés előtti jóéjtpuszira. Martita nem szerette ezeket a látogatásokat, ugyanis az asszony inkább tűnt holtnak, mint élőnek, közönyös tekintettel bámult rá, eltűrte a csókot, de nem viszonozta a kedves gesztust, és időnként ásítozott. Martitát a barátnői sem szórakoztatták, nem élvezte a szülinapi ünnepségeket, amelyekre Símula kísérte el, és az első báljait sem. Akkor már középiskolába járt, ahol a fiúk egyre gyakrabban tették a szépet a lányoknak, leveleket írtak nekik, szerelmespárok formálódtak. Martitát sokkal jobban érdekelték a hétvégi hosszú összejövetelek és a rocambort játszó úriemberek – mindenekelőtt pedig az Efrén García Ardiles doktorral folytatott beszélgetések; valósággal bombázta a férfit a politikára vonatkozó kérdésekkel. Az pedig kifejtette neki, hogy bármennyit panaszkodik is a többi úriember, Juan José Arévalo jól végzi a dolgát, és azon munkálkodik, hogy végre igazságot szolgáltassanak az országban – elsősorban az indiánoknak, akik a hárommilliós guatemalai népesség nagy részét alkották. Arévalo elnöknek hála – emelte ki a doktor – Guatemala végre elindult a demokratizálódás útján.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Könyvesblokk: Vargas Llosa, Collins, Riggs

A Könyvesblokkban ezen a héten Mario Vargas Llosa lebilincselő regényét, Bridget Collins varázslatos bestsellerét, és Ransom Riggs Vándorsólyom kisasszony gyermekei sorozatának utolsó részét ajánljuk. 

...
Nagy

Mario Vargas Llosa: A szabadság pedig nem szétválasztható

...
Hírek

Mario Vargas Llosa kiakadt Dylan Nobel-díján

Hírek
...
Hírek

Június 30-ig nevezhettek a Margó-díjra!

...
Hírek

Meghalt Böszörményi Gyula

...
Szórakozás

Nemes Nagy Ágnest és Esterházy Pétert is megidézik Szigligeten

...
Hírek

Augusztusban Zalában, a Rájátszással folytatódik a Margó fesztiválsorozata

...
Beleolvasó

Kérjük, töröljék gyermekeiket

...
Hírek

Dakota Johnson eléggé kiborult A szürke ötven árnyalata forgatásán

...
Gyerekirodalom

A Balatontól a Bodrogközig – 5 gyerekkönyv a legmelegebb nyári napokra

...
Beleolvasó

„Féltem vagy örültem, mikor életben maradtam? Nem tudom” – Sztehlo Gábor megmenekülésének története

...
Hírek

4 vágyakkal teli könyv forró nyári napokra

...
Szórakozás

Enyedi Ildikó új filmje, tárlatvezetés Oltai Katával, Zenélő Budapest és Európa Kiadó koncert [Programajánló]

...
Promóció

Hogyan fokozhatod igazán az olvasás élményét?

...
Promóció

Melyik az az ital, ami írók és költők ezreinél a múzsa csókja?

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Mérő Vera úgy hozta közel az olvasóhoz a lúgos támadást, hogy irodalmat csinált belőle

Renner Erika történetét Mérő Vera dolgozta fel a Lúg című kötetében. Interjúnkban a szerző az írás folyamatáról, bátorságról és közönyről mesélt, valamint arról, hogyan válhat valaki bántalmazóvá, és miért nehéz kiszakadni egy bántalmazó kapcsolatból.

...
Zöld

Mulder ügynök logikája a sarlatánok korának uralkodó tünete

A Krekó Péter és Falyuna Nóra szerkesztésében megjelent Sarlatánok kora 19 fejezetben, átfogóan és látványos esettanulmányokon keresztül járja körül az áltudományosság gyakran bizarr és hírhedt, de még gyakrabban hétköznapi megjelenési formáit. Ez a hét könyve. 

...
Hírek

5 könyv a balatoni strandoláshoz

Végre kitört a nyári szünet és megérkezett a strandidő is, ennek apropóján olyan könyveket gyűjtöttünk össze, amelyek a Balatonhoz kapcsolódnak. Van köztük romantikus regény, novelláskötet, krimi és gyerekkönyv is. 

...

A hazugságtól az önbecsapásig vezetnek Moskát Anita novellái [Ms. Columbo Olvas]

...

Gerőcs Péter: A filmben az a legvarázslatosabb, amit nem látunk

...

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

...

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja