A Nobel-díjas Mario Vargas Llosa megírta a guatemalai katonai puccs ördögi részleteit

A Nobel-díjas Mario Vargas Llosa megírta a guatemalai katonai puccs ördögi részleteit

A Nobel-díjas Mario Vargas Llosa új regénye, a Vad idők valós eseményeken alapuló fikció, izgalmas háttértörténettel: hogyan döntötték meg Guatemalában 1954-ben az Egyesült Államok segítségével katonai puccsal a demokratikusan megválasztott kormányt? Olvass bele a Vad időkbe, amit Eöry Zsófia fordított!

Könyves Magazin | 2021. július 28. |

Mario Vargas Llosa
Vad idők
Ford.: Eöry Zsófia, Helikon Kiadó, 2021, 

Mario Vargas Llosa: Vad idők (részlet)

Miss Guatemala édesanyja az olasz bevándorlók alkotta Parravicini család tagja volt. Két nemzedék alatt a vezetéknév lerövidült, spanyolos formát vett fel. Amikor Arturo Borrero Lamas, a fiatal jogász, egyetemi oktató és gyakorló ügyvéd megkérte a fiatal Marta Parra kezét, a guatemalai társadalomban megindult a találgatás, mert bárhogy is nézzük: az olasz származású kocsmárosok, pékek és cukrászok lányának alacsony társadalmi rangja nem ért fel a jóvágású fiatalemberével, aki után számos előkelő hajadon sóvárgott (nagy múltú családja, szakmai elismertsége és vagyona miatt). Végül elültek a pletykák, és a fél világ – egyesek meghívottként, mások bámészkodóként – részt vett az esküvőn, amelyet maga a helyi érsek celebrált a katedrálisban. Bájos felesége kíséretében megjelent az elnök, Jorge Ubico Castañeda tábornok is; elegáns egyenruháját betöltötték a kitüntetések. A két pár együtt fényképezkedett az előcsarnokban, miközben lelkesen tapsolt nekik a tömeg.

Az utódokat illetően a házasság nem alakult szerencsésen. Martita Parra minden évben teherbe esett, és bár nagyon vigyázott magára, mindig csontsovány, félholt fiúgyermekeknek adott életet, akik – a szülésznők, nőgyógyászok, sőt kuruzslók és boszorkányok minden erőfeszítése ellenére – néhány nap vagy hét elteltével meghaltak. Ötödik éve tartott a kudarcok sorozata, amikor világra jött Martita Borrero Parra, aki olyan gyönyörű, életteli és eleven volt, hogy már a bölcsőjében Miss Guatemalának becézték. Fivéreivel ellentétben ő életben maradt. Nem is akárhogy!

Születésekor vézna volt, csont és bőr. Az emberek ezekben a napokban miséket mondattak, nehogy a gyermek a testvérei sorsára jusson,

de már ekkor is csak csodálni lehetett sima bőrét, finom vonásait, hatalmas szemét és nyugodt, mozdulatlan, átható pillantását, amely úgy pásztázta az embereket és a tárgyakat, mintha örök időkre rögzíteni akarná őket az emlékek között. Zavarba ejtő, ijesztő pillantás volt. Símula, a maja-kicsé indián, a gyermek dajkája megjósolta: „Ennek a kislánynak varázsereje lesz!”

Miss Guatemala édesanyja, Marta Parra de Borrero nem örülhetett sokáig egyetlen életben maradt lányának. Nem halt meg – kilencvennégy éves korában hunyt el egy idősotthonban, és nem igazán vett tudomást a körülötte zajló fontos eseményekről –, de miután megszülte a gyermeket, kimerült, megnémult, depresszióba esett és – ahogy akkoriban eufemisztikusan hivatkoztak az őrültekre – megzavarodott. Teljes napokat töltött a házban mozdulatlanul és szótlanul; a szolgái, Patrocinio és Juana etették és masszírozták, nehogy elsorvadjanak a lábai. Különös némaságából csak a sírógörcsei idején tört ki, amelyek után aléltan merült álomba. Símula volt az egyetlen, akivel megértették egymást, csak a szolgáló tudta megfejteni a szeszélyeit. Borrero Lamas professzor elfeledkezett arról, hogy van felesége; kezdetben napok, később hetek múltak el anélkül, hogy bement volna hozzá megcsókolni a homlokát – ehelyett minden órát, amelyet nem az irodájában, bírósági tárgyaláson vagy a San Carlos Egyetemen tartott kurzusán töltött, Martitának szentelt, akit születése pillanatától kezdve kényeztetett és imádott. A kislány nagyon ragaszkodott az apjához, így nőtt fel. Azokon a hétvégéken, amikor az úriemberekből – bírókból, birtoktulajdonosokból, politikusokból, diplomatákból – álló baráti társaság megtöltötte a hatalmas házat, és az örök kedvenc kártyajátékot, a rocambort játszották, az apja megengedte Martitának, hogy a látogatók között szaladgáljon. Szórakoztatta, ahogy a lány szürkészöld szemével végigméri a barátait, mintha ki akarná húzni belőlük a titkaikat. 

Nem húzódott el, ha meg akarták simogatni, ő viszont – az apját leszámítva – mindenkivel nagyon visszafogott volt, nem adott puszit, nem kedveskedett.

Amikor sok évvel később Martita felidézte magában élete első időszakát, csak homályosan, mint fellobbanó, majd kialvó lángokra emlékezett a nyugtalan politikai helyzetre; pedig hirtelen ez a téma töltötte ki az úriemberek beszélgetéseit, akik rendszeresen megjelentek a hétvégi kártyapartikon. 1944 táján mintha hallotta volna, ahogy arról beszélnek: Jorge Ubico Castañeda tábornok, ez a kitüntetésekkel és paszományokkal borított úriember egyszerre annyit veszített népszerűségéből, hogy katonai és civil megmozdulások, valamint diáksztrájkok szerveződtek a megbuktatásáért. Még abban az évben el is érték a céljukat a híres októberi forradalom során, amelyből újabb katonai junta lépett hatalomra Federico Ponce Vaides tábornok vezényletével, de a tüntetők őt is megbuktatták. Végre kiírták a választásokat. A rocambort játszó úriembereket páni félelem fogta el a gondolatra, hogy Juan José Arévalo, az argentin száműzetésből épphogy visszatért professzor kerül ki győztesen, ugyanis – az ő szavaikkal élve – a „spirituális szocializmusa” (mégis mit jelent ez?) katasztrófával sújtaná Guatemalát, az indiánok fellázadnának, halomra gyilkolnák a tisztes polgárokat, a kommunisták eltulajdonítanák a földbirtokosok területeit, a tehetős családok gyermekeit pedig Oroszországba küldenék rabszolgának. Amikor ilyesmik hangzottak el, Martita mindig egy bizonyos úriember válaszára várt. Efrén García Ardiles doktornak hívták, és ő is rendszeresen részt vett a hétvégi rocambor-partikon, valamint a politizálásban. Jóképű, tiszta tekintetű, hosszú hajú férfi volt, aki mindig nevetett, és paranoiás vaskalaposnak nevezte a többi meghívottat, megítélése szerint ugyanis Arévalo professzor az antikommunista nézeteket tekintve mindannyiukat felülmúlta; a „spirituális szocializmus” pedig mindössze egy jelképes kifejezés arra, hogy modern, demokratikus országot akar faragni Guatemalából, emellett le akar számolni a szegénységgel és a primitív feudalizmussal, amelyben addig éltek. Martita emlékezett a kirobbanó vitákra: az úriemberek azzal hozták zavarba García Ardiles doktort, hogy vörösnek, anarchistának és kommunistának bélyegezték. Amikor Martita megkérdezte az apukájától, hogy miért vitatkozik állandóan ez a férfi, ezt a választ kapta:

– Efrén remek orvos és kiváló barát. Kár, hogy olyan bolond és baloldali!

Martitában felébredt a kíváncsiság, és úgy döntött, egy nap majd megkéri a doktort, hogy fejtse ki neki: mi az a baloldal és a kommunizmus.

Akkoriban már a Guatemalai Belga Iskolába járt, amelyet flamand apácák irányítottak (a Helmeti Szent Család Kongregáció volt a fenntartó); az összes jómódú guatemalai kislányt ide íratták be. Martita sorra nyerte a díjakat, és ragyogó értékeléseket kapott a vizsgáin. Mindez nem került sok erőfeszítésébe: csak összpontosítania kellett veleszületett, kimagasló intelligenciáját, és motiválta a tudat, hogy a kitűnő bizonyítvány nagy örömet szerez majd az édesapjának.

Micsoda boldogság fogta el Borrero Lamas professzort az évzáró napján, amikor a lánya fellépett a színpadra, és átvehette az oklevelet, amely a kiváló tanulmányi eredményért és a példás magatartásért járt!

Micsoda tapsviharral köszöntötték a kislányt az apácák és a közönség!

Boldog volt-e Martita gyermekkora? A lány a későbbi években gyakran tette fel magának ezt a kérdést, és igennel válaszolt – amennyiben a boldog gyermekkor nyugodt, rendezett, biztonságos életet jelent, egy olyan kislány életét, akit óvott és kényeztetett az apja, akit szolgák vettek körül. De mindig elszomorította a gondolat, hogy sohasem lehetett része anyai gyengédségben. Naponta egyszer látogatta meg az örökösen ágyban fekvő asszonyt (ez jelentette számára a nap legnehezebb részét), aki hiába volt az anyja, ügyet sem vetett rá. Mindig Símula vezette be hozzá a lefekvés előtti jóéjtpuszira. Martita nem szerette ezeket a látogatásokat, ugyanis az asszony inkább tűnt holtnak, mint élőnek, közönyös tekintettel bámult rá, eltűrte a csókot, de nem viszonozta a kedves gesztust, és időnként ásítozott. Martitát a barátnői sem szórakoztatták, nem élvezte a szülinapi ünnepségeket, amelyekre Símula kísérte el, és az első báljait sem. Akkor már középiskolába járt, ahol a fiúk egyre gyakrabban tették a szépet a lányoknak, leveleket írtak nekik, szerelmespárok formálódtak. Martitát sokkal jobban érdekelték a hétvégi hosszú összejövetelek és a rocambort játszó úriemberek – mindenekelőtt pedig az Efrén García Ardiles doktorral folytatott beszélgetések; valósággal bombázta a férfit a politikára vonatkozó kérdésekkel. Az pedig kifejtette neki, hogy bármennyit panaszkodik is a többi úriember, Juan José Arévalo jól végzi a dolgát, és azon munkálkodik, hogy végre igazságot szolgáltassanak az országban – elsősorban az indiánoknak, akik a hárommilliós guatemalai népesség nagy részét alkották. Arévalo elnöknek hála – emelte ki a doktor – Guatemala végre elindult a demokratizálódás útján.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Könyvesblokk: Vargas Llosa, Collins, Riggs

A Könyvesblokkban ezen a héten Mario Vargas Llosa lebilincselő regényét, Bridget Collins varázslatos bestsellerét, és Ransom Riggs Vándorsólyom kisasszony gyermekei sorozatának utolsó részét ajánljuk. 

...
Nagy

Mario Vargas Llosa: A szabadság pedig nem szétválasztható

...
Hírek

Mario Vargas Llosa kiakadt Dylan Nobel-díján

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Az irodalom mint magányos város [Fehérvári Irodalmi Napok]

...
Nagy

10+1 érdekesség A nagy Gatsby írójának életéről

...
Hírek

Ezeket a könyveket olvassák a Hová lettél, szép világ főhősei

...
Szórakozás

Installációval, pop-up koncerttel, külföldi vendégjátékokkal vár minket a Budapesti Őszi Fesztivál

...
Hírek

Összeesett egy golfversenyen Tom Felton, a Harry Potter-filmek Draco Malfoya

...
Szórakozás

Ezt az öt könyvet olvassák a Szexoktatás harmadik évadában

...
Promóció

Hogyan befolyásolják a színek a hangulatunkat

...
Promóció

Kaszinó otthon? Ez bizony megvalósítható!

Olvass!
...
Beleolvasó

A történész unoka kinyomozta, hogyan lopták el a nácik a nagymamája szakácskönyvét

Alice Urbach túléli a zsidóüldözéseket, majd Amerikából hazalátogatva azzal szembesül, hogy egy bizonyos Rudolf Rösch neve alatt kapható a boltokban a szakácskönyve. Alice unokája történészként eredt a kalandos életű szakácskönyv nyomába. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Törött tulipánok egy sebzett lelkű férfi és egy bátor nő története

Mörk Leonóra új regényében a 17. századi Hollandiában egy fiatal és tehetséges festő, Jan eltűnik. Húga, Helena egy tulipános képekkel teli album és egy ismeretlen nőt ábrázoló festmény nyomán a keresésére indul. Olvass bele a Törött tulipánokba!

...
Beleolvasó

Anne Sexton kertelés nélkül teszi fel élet és halál legalapvetőbb kérdéseit

Anne Sexton Pulitzer-díjjal elismert Élj vagy halj meg című kötete a vallomásos költészet egyik klasszikusa, magyar fordítása hiánypótló. Mutatunk három verset a kötetből!

...
Beleolvasó

Egy úri csirkefogó esete a brit nyomozóval: Arsène Lupin Herlock Sholmes ellen

Mi történik, ha összetalálkozik a legendás francia tolvaj és a még legendásabb brit nyomozó? Olvass bele az új, modern fordításba!

...
Beleolvasó

Miért pusztítjuk el azt, akit szeretünk?

Fiala Borcsa legújabb könyvének egypercesei mérgező szülői és házastársi kapcsolatokról, problémás viszonyokról, sorsdöntő helyzetekről és emberi hibákról mesélnek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A járvány sem állította meg a magyar holokauszttúlélőt, hogy elmesélje, hogyen élte túl a haláltábort

Lily Ebert annak idején megfogadta: ha túléli a tábort, mindenkinek elmondja, mi az igazság Auschwitzról. A dédunokája segítségével most megtette. Olvass bele a könyvükbe!

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban. 

...
Kritika

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

Immár a negyedik regényben tér vissza Csabai László hőse: Szindbád ezúttal a Nyugat-Németországban nyomoz, a múlt azonban nemcsak az útjába vetődő németeket éri utol, hanem a főfelügyelőt is.

...
Kritika

Kőhalmi élvezi a klímakatasztrófát

Egy maciméz a főszereplője Kőhalmi Zoltán második regényének, Az utolsó 450 évnek. A vad, sőt bátor ötletből egy nagyon szórakoztató sci-fi bontakozik ki, ami csak azért nem nevezhető disztópiának, mert simán alakulhat így a klímakatasztrófa. Szekunder szégyenérzet: azon nevetünk, hogy tönkretesszük a bolygónkat. A hét könyve okos és vicces sci-fi, ami hibái ellenére óriási vállalás volt.

...
Nagy

Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Kreatív Európa című új sorozatunkban az európai kortárs irodalom remekeiből válogatunk, hogy bemutassuk, hányféle értékes hang szólalt meg könyvről könyvre az elmúlt években.

...
Nagy

Háy János: Az ábrázolt sorsok igazságát kell képviselni

Háy János új regénye, a Mamikám egy magányos, idős néni és egy fiatal cigány nő barátságának történetén keresztül beszél a mai magyar vidékről, az előítéletekről és a kitörési pontok hiányáról. Háy Jánossal a könyv szellemi és érzelmi tétjeiről, szociográfiai hátteréről és nyelvezetéről beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Lem imádta az édességet, de az internetről megvolt a véleménye

Születésének 100. évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk Stanislaw Lemről olyan érdekességeket, amelyek mentén az életútja és a munkássága előtt is tiszteleghetünk.

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

...

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]

...

Hitler, a Harcom, Knausgård és a fordítás (Beszélgetés Patat Bence fordítóval)

...

Az Értelem és érzelem az ellentétek regénye [Az Austen-projekt]