A Nobel-díjas Mario Vargas Llosa megírta a guatemalai katonai puccs ördögi részleteit

A Nobel-díjas Mario Vargas Llosa megírta a guatemalai katonai puccs ördögi részleteit

A Nobel-díjas Mario Vargas Llosa új regénye, a Vad idők valós eseményeken alapuló fikció, izgalmas háttértörténettel: hogyan döntötték meg Guatemalában 1954-ben az Egyesült Államok segítségével katonai puccsal a demokratikusan megválasztott kormányt? Olvass bele a Vad időkbe, amit Eöry Zsófia fordított!

Könyves Magazin | 2021. július 28. |

Mario Vargas Llosa
Vad idők
Ford.: Eöry Zsófia, Helikon Kiadó, 2021, 

Mario Vargas Llosa: Vad idők (részlet)

Miss Guatemala édesanyja az olasz bevándorlók alkotta Parravicini család tagja volt. Két nemzedék alatt a vezetéknév lerövidült, spanyolos formát vett fel. Amikor Arturo Borrero Lamas, a fiatal jogász, egyetemi oktató és gyakorló ügyvéd megkérte a fiatal Marta Parra kezét, a guatemalai társadalomban megindult a találgatás, mert bárhogy is nézzük: az olasz származású kocsmárosok, pékek és cukrászok lányának alacsony társadalmi rangja nem ért fel a jóvágású fiatalemberével, aki után számos előkelő hajadon sóvárgott (nagy múltú családja, szakmai elismertsége és vagyona miatt). Végül elültek a pletykák, és a fél világ – egyesek meghívottként, mások bámészkodóként – részt vett az esküvőn, amelyet maga a helyi érsek celebrált a katedrálisban. Bájos felesége kíséretében megjelent az elnök, Jorge Ubico Castañeda tábornok is; elegáns egyenruháját betöltötték a kitüntetések. A két pár együtt fényképezkedett az előcsarnokban, miközben lelkesen tapsolt nekik a tömeg.

Az utódokat illetően a házasság nem alakult szerencsésen. Martita Parra minden évben teherbe esett, és bár nagyon vigyázott magára, mindig csontsovány, félholt fiúgyermekeknek adott életet, akik – a szülésznők, nőgyógyászok, sőt kuruzslók és boszorkányok minden erőfeszítése ellenére – néhány nap vagy hét elteltével meghaltak. Ötödik éve tartott a kudarcok sorozata, amikor világra jött Martita Borrero Parra, aki olyan gyönyörű, életteli és eleven volt, hogy már a bölcsőjében Miss Guatemalának becézték. Fivéreivel ellentétben ő életben maradt. Nem is akárhogy!

Születésekor vézna volt, csont és bőr. Az emberek ezekben a napokban miséket mondattak, nehogy a gyermek a testvérei sorsára jusson,

de már ekkor is csak csodálni lehetett sima bőrét, finom vonásait, hatalmas szemét és nyugodt, mozdulatlan, átható pillantását, amely úgy pásztázta az embereket és a tárgyakat, mintha örök időkre rögzíteni akarná őket az emlékek között. Zavarba ejtő, ijesztő pillantás volt. Símula, a maja-kicsé indián, a gyermek dajkája megjósolta: „Ennek a kislánynak varázsereje lesz!”

Miss Guatemala édesanyja, Marta Parra de Borrero nem örülhetett sokáig egyetlen életben maradt lányának. Nem halt meg – kilencvennégy éves korában hunyt el egy idősotthonban, és nem igazán vett tudomást a körülötte zajló fontos eseményekről –, de miután megszülte a gyermeket, kimerült, megnémult, depresszióba esett és – ahogy akkoriban eufemisztikusan hivatkoztak az őrültekre – megzavarodott. Teljes napokat töltött a házban mozdulatlanul és szótlanul; a szolgái, Patrocinio és Juana etették és masszírozták, nehogy elsorvadjanak a lábai. Különös némaságából csak a sírógörcsei idején tört ki, amelyek után aléltan merült álomba. Símula volt az egyetlen, akivel megértették egymást, csak a szolgáló tudta megfejteni a szeszélyeit. Borrero Lamas professzor elfeledkezett arról, hogy van felesége; kezdetben napok, később hetek múltak el anélkül, hogy bement volna hozzá megcsókolni a homlokát – ehelyett minden órát, amelyet nem az irodájában, bírósági tárgyaláson vagy a San Carlos Egyetemen tartott kurzusán töltött, Martitának szentelt, akit születése pillanatától kezdve kényeztetett és imádott. A kislány nagyon ragaszkodott az apjához, így nőtt fel. Azokon a hétvégéken, amikor az úriemberekből – bírókból, birtoktulajdonosokból, politikusokból, diplomatákból – álló baráti társaság megtöltötte a hatalmas házat, és az örök kedvenc kártyajátékot, a rocambort játszották, az apja megengedte Martitának, hogy a látogatók között szaladgáljon. Szórakoztatta, ahogy a lány szürkészöld szemével végigméri a barátait, mintha ki akarná húzni belőlük a titkaikat. 

Nem húzódott el, ha meg akarták simogatni, ő viszont – az apját leszámítva – mindenkivel nagyon visszafogott volt, nem adott puszit, nem kedveskedett.

Amikor sok évvel később Martita felidézte magában élete első időszakát, csak homályosan, mint fellobbanó, majd kialvó lángokra emlékezett a nyugtalan politikai helyzetre; pedig hirtelen ez a téma töltötte ki az úriemberek beszélgetéseit, akik rendszeresen megjelentek a hétvégi kártyapartikon. 1944 táján mintha hallotta volna, ahogy arról beszélnek: Jorge Ubico Castañeda tábornok, ez a kitüntetésekkel és paszományokkal borított úriember egyszerre annyit veszített népszerűségéből, hogy katonai és civil megmozdulások, valamint diáksztrájkok szerveződtek a megbuktatásáért. Még abban az évben el is érték a céljukat a híres októberi forradalom során, amelyből újabb katonai junta lépett hatalomra Federico Ponce Vaides tábornok vezényletével, de a tüntetők őt is megbuktatták. Végre kiírták a választásokat. A rocambort játszó úriembereket páni félelem fogta el a gondolatra, hogy Juan José Arévalo, az argentin száműzetésből épphogy visszatért professzor kerül ki győztesen, ugyanis – az ő szavaikkal élve – a „spirituális szocializmusa” (mégis mit jelent ez?) katasztrófával sújtaná Guatemalát, az indiánok fellázadnának, halomra gyilkolnák a tisztes polgárokat, a kommunisták eltulajdonítanák a földbirtokosok területeit, a tehetős családok gyermekeit pedig Oroszországba küldenék rabszolgának. Amikor ilyesmik hangzottak el, Martita mindig egy bizonyos úriember válaszára várt. Efrén García Ardiles doktornak hívták, és ő is rendszeresen részt vett a hétvégi rocambor-partikon, valamint a politizálásban. Jóképű, tiszta tekintetű, hosszú hajú férfi volt, aki mindig nevetett, és paranoiás vaskalaposnak nevezte a többi meghívottat, megítélése szerint ugyanis Arévalo professzor az antikommunista nézeteket tekintve mindannyiukat felülmúlta; a „spirituális szocializmus” pedig mindössze egy jelképes kifejezés arra, hogy modern, demokratikus országot akar faragni Guatemalából, emellett le akar számolni a szegénységgel és a primitív feudalizmussal, amelyben addig éltek. Martita emlékezett a kirobbanó vitákra: az úriemberek azzal hozták zavarba García Ardiles doktort, hogy vörösnek, anarchistának és kommunistának bélyegezték. Amikor Martita megkérdezte az apukájától, hogy miért vitatkozik állandóan ez a férfi, ezt a választ kapta:

– Efrén remek orvos és kiváló barát. Kár, hogy olyan bolond és baloldali!

Martitában felébredt a kíváncsiság, és úgy döntött, egy nap majd megkéri a doktort, hogy fejtse ki neki: mi az a baloldal és a kommunizmus.

Akkoriban már a Guatemalai Belga Iskolába járt, amelyet flamand apácák irányítottak (a Helmeti Szent Család Kongregáció volt a fenntartó); az összes jómódú guatemalai kislányt ide íratták be. Martita sorra nyerte a díjakat, és ragyogó értékeléseket kapott a vizsgáin. Mindez nem került sok erőfeszítésébe: csak összpontosítania kellett veleszületett, kimagasló intelligenciáját, és motiválta a tudat, hogy a kitűnő bizonyítvány nagy örömet szerez majd az édesapjának.

Micsoda boldogság fogta el Borrero Lamas professzort az évzáró napján, amikor a lánya fellépett a színpadra, és átvehette az oklevelet, amely a kiváló tanulmányi eredményért és a példás magatartásért járt!

Micsoda tapsviharral köszöntötték a kislányt az apácák és a közönség!

Boldog volt-e Martita gyermekkora? A lány a későbbi években gyakran tette fel magának ezt a kérdést, és igennel válaszolt – amennyiben a boldog gyermekkor nyugodt, rendezett, biztonságos életet jelent, egy olyan kislány életét, akit óvott és kényeztetett az apja, akit szolgák vettek körül. De mindig elszomorította a gondolat, hogy sohasem lehetett része anyai gyengédségben. Naponta egyszer látogatta meg az örökösen ágyban fekvő asszonyt (ez jelentette számára a nap legnehezebb részét), aki hiába volt az anyja, ügyet sem vetett rá. Mindig Símula vezette be hozzá a lefekvés előtti jóéjtpuszira. Martita nem szerette ezeket a látogatásokat, ugyanis az asszony inkább tűnt holtnak, mint élőnek, közönyös tekintettel bámult rá, eltűrte a csókot, de nem viszonozta a kedves gesztust, és időnként ásítozott. Martitát a barátnői sem szórakoztatták, nem élvezte a szülinapi ünnepségeket, amelyekre Símula kísérte el, és az első báljait sem. Akkor már középiskolába járt, ahol a fiúk egyre gyakrabban tették a szépet a lányoknak, leveleket írtak nekik, szerelmespárok formálódtak. Martitát sokkal jobban érdekelték a hétvégi hosszú összejövetelek és a rocambort játszó úriemberek – mindenekelőtt pedig az Efrén García Ardiles doktorral folytatott beszélgetések; valósággal bombázta a férfit a politikára vonatkozó kérdésekkel. Az pedig kifejtette neki, hogy bármennyit panaszkodik is a többi úriember, Juan José Arévalo jól végzi a dolgát, és azon munkálkodik, hogy végre igazságot szolgáltassanak az országban – elsősorban az indiánoknak, akik a hárommilliós guatemalai népesség nagy részét alkották. Arévalo elnöknek hála – emelte ki a doktor – Guatemala végre elindult a demokratizálódás útján.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Könyvesblokk: Vargas Llosa, Collins, Riggs

A Könyvesblokkban ezen a héten Mario Vargas Llosa lebilincselő regényét, Bridget Collins varázslatos bestsellerét, és Ransom Riggs Vándorsólyom kisasszony gyermekei sorozatának utolsó részét ajánljuk. 

...
Nagy

Mario Vargas Llosa: A szabadság pedig nem szétválasztható

...
Hírek

Mario Vargas Llosa kiakadt Dylan Nobel-díján

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Zöld

Orvos-Tóth Noémi könyvével van tele egy horvát könyvesbolt kirakata

...
Gyerekirodalom

Kormos Istvánnak avatnak emléktáblát az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárnál

...
Zöld

Az ír nomádok meséiben a pitypang napként ragyog

...
Hírek

Puskás Panni regényét jelölték az Európai Unió Irodalmi Díjára

...
Szórakozás

A Bábel megfilmesítéséről nyilatkozott Kuang

...
Hírek

Sally Rooney új regénye ősszel érkezik

...
Szórakozás

Még két hét, és felkelnek a márciusi ifjak

...
Beleolvasó

Képtelen nyomozás indul egy felszívódott kolléga és egy rejtélyes, könyvolvasó lány után

...
Hírek

Benedek Ágota Állva maszturbálok című könyve miatt kapott büntetést a Libri

Olvass!
...
Beleolvasó

Képtelen nyomozás indul egy felszívódott kolléga és egy rejtélyes, könyvolvasó lány után

Mintha Salvador Dalí írt volna forgatókönyvet egy Hitchcock-filmhez. A bestselleríró és humorista Bob Mortimer briliánsan vicces első regénye garantáltan egy új kedvenc A csütörtöki nyomozóklub rajongóinak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A felejtéssel küzdő anyának is szüksége van a regények élményére

Szűcs Teri új kötete újraírja a demenciával élő édesanyja emlékeit, és megkísérli egy közös emlékezet megteremtését. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Orwell világhírű utópiája női nézőpontból talán még kegyetlenebb

Hetvenöt évvel azután, hogy Orwell megírta ikonikus regényét, Sandra Newman megalkotta a Nagy Testvér világának női főhősét, és az ő nézőpontjából meséli újra a történetet. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Virginia Woolf impresszionista ecsettel festi meg Mrs. Dalloway világát

Újraolvasó rovatunkban ezúttal Virginia Woolf legismertebb regényét, a Mrs. Dallowayt poroltuk le, természetesen Tandori Dezső fordításában.

...
Zöld

Árnyékmunka, dühös emberek, no meg a hírek – a legjobb pszicho könyvek 2024 tavaszán

Ki az a 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát? Hogyan bánjunk a dühös emberekkel? Miért leszünk boldogabbak, ha nem olvasunk híreket? És miként hatnak az életünkre a titkok? 

...
Nagy

Rushdie, Gagarin, Pamela és Kobe – a legjobban várt életrajzi újdonságok 2024 tavaszán

Színész- és sportlegendák, az első űrhajós és az egyetlen, Kínából megszökött ujgur író, világhírű művészek gondolatai életről, halálról, alkotásról. A legizgalmasabb (ön)életrajzi megjelenéseket szemléztük.

...
Kritika

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

Alan Moore korszakalkotó képregényes legenda, ami nem gátolta meg abban, hogy páros lábbal szálljon bele az alkotókat kizsákmányoló iparba és az infantilis rajongókba. A Megvilágosodások a hét könyve.

...
Nagy

Putyin háborúja, viking nők és európai gőg Mexikóban – történelmi non-fiction 2024 tavaszán

Milyen birodalmi hagyományt folytat Putyin a nők elleni erőszakkal? Milyen színes történeteket rejtenek az Andrássy út házai? Milyen események vezettek a ma háborúihoz Izraelben és Ukrajnában? Hogyan fulladt vérbe az európai gőg Mexikóban?

...
Kritika

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

Rácz Zsuzsa visszatért, hogy szórakoztatóan beszámoljon arról a rohadt nehéz útról, amin egy nőnek végig kell mennie: a Kovácsné kivan című regényben elmeséli az anyává válásának történetét. Ez a hét könyve.

...

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

...

Kerber Balázs és Nemes Z. Márió: Mit kaphatnak a közösségtől a magányos odúlakók?

...

A sikert csak tisztességtelen úton lehet elérni?

...

Az endometriózis poétikus betegség, mintha erdő nőne a hasunkban

...

Kerber Balázs: A versnél érzem, hogy a szöveg akar valamit és nem én