- Már kiskorában, a Csodálatos állatvilág lapozgatásakor eldöntötte: biológus lesz. Gyerekkora is ennek a jegyében telt, erdei táborokba járt, madarászattal foglalkozott. Végül mégis az egyetemen vált egyértelművé számára, hogy az erdőkkel akar foglalkozni.
- Nagyon fontosnak tartja, hogy a tudományos eredményeket közérthető formában közvetítsük a tömegek felé. Különösen jó példa erre Peter Wohlleben sikerkönyve, A fák titkos élete. A szerző a fákat antropogén módon, emberi jellemzőkkel felruházva írja le, de mindezt tudományos tények, kutatási eredmények alapján teszi. Az erdő a fák élő kapcsolathálója, a föld alatt folyamatosan kommunikálnak egymással.
- Egyetlen fa vagy erdő történetén keresztül egy egész ökoszisztéma leírható. Az égő Amazonas esete például nagyon szimbolikus, pusztítását politikai érdekek motiválták. Többek között azért is nagyon fontos, hogyan bánunk fáinkkal, erdeinkkel, mert jelentőségük a klímaváltozás szempontjából is kiemelkedő. Az általuk megtermelt szén csak töredéke annak a mennyiségnek, amelyet folyamatosan raktároznak, így kiirtásukkal saját készleteinket pusztítjuk el. Az Amazonas felégetésével a biodiverzitásban is hatalmas károk keletkeztek. Ennek kapcsán pedig felmerül a kérdés,
vajon egy brazil őserdőre nemzeti vagy globális értékként kell-e tekintenünk, ha ahhoz az egész emberiség jóléte kötődik.
- A biológiai sokféleség kérdése több nézőpontból is megközelíthető.
Az ENSZ biodiverzitásért felelős vezetője, Elizabeth Maruma Mrema a vadállat piacok betiltását sürgeti: az emberi betegségek több mint 70%-áért a vadon élő állatok elfogyasztása felelős. Az emberszabásúak vírusai pedig különösen nagy veszélyt jelentenek, például az ebola a trópusi erdőkből származó csimpánzhúsból indult pusztító útjára. - A ökoszisztéma egy összetett hálózat: egy pontjának megmozgatásával az egész rendszerre hatunk. Bár saját bőrünkön nem feltétlenül érzékeljük azonnal a változásokat, lépéseink távlati következményei azonban drámaiak. Hálátlanul bánunk például a talajt előállító hangyákkal, ízeltlábúakkal, a szúnyogirtások során pedig a beporzó rovarok populációját is megtizedeljük. Ezekkel a tetteinkkel hosszú távon saját magunknak is ártunk: életterünket, földjeinket, táplálékforrásainkat pusztítjuk el.
- Ferenc pápa kijelentette, hogy a koronavírus lehet a természet válasza a klímaválságra. Szavaival nem a tudományos kapcsolatra utalt, hanem arra, hogy a járvánnyal a természet figyelmeztet minket, tetteinknek következményei vannak. Nagyon fontos és példa nélküli lépés, hogy ezeket a gondolatokat egy ilyen jelentős egyházi vezető fogalmazta meg, aki szavaival hatalmas tömegeket ér el.
- A napokban a Római Klub is nyílt levelet intézett a világ vezetőihez. Ebben felhívták a figyelmet a planetáris egészség fogalmára: a gazdasági nehézségek, az egészségügyi kihívások, a biodiverzitás veszteségei és a klímaváltozás mind összefüggenek. Figyelmeztettek, hogy csak akkor érhetünk el hosszú távú eredményeket,
ha a természettel való harmonikusabb együttélés kialakításával az egész bolygó egészségét tartjuk szem előtt.
- Ezt a járványt a globalizáció hozta létre. Most pedig egy hatalmas feladat előtt állunk: el kell kezdenünk lokálisan újraszervezni életünket. Ez csak akkor lehet sikeres, ha alulról és felülről egyaránt ebbe az irányba építkezünk: az egyéni szintű életmódváltás mellett, politikailag is ösztönözni kell a változásokat, például a nagy gazdaságok helyett a kistermelők támogatásával. Pozitív példaként az USA-beli Vermont államot említhetjük, ahol a politikai lépések nyomán ma már a farmok, helyi közösségek határozzák meg a gazdaságot.