Háborús jelenidőben háborúról írni furcsa vállalkozás [Alkotótárs]

A nyári Margón hirdették ki, hogy Vonnák Diána és Vajna Ádám nyerte a második alkalommal átadott Mastercard - Alkotótárs ösztöndíjat és a vele járó 2-2 millió forintot. A nyertesekkel ezentúl egy podcastsorozat keretében beszélgetünk arról, hol tartanak a munkában, hogy élik meg a folyamatot. Az első részben Ott Anna kérdezte őket az alkotásról, ötletekről, szabadságról és nyomásokról. A cikkünkben a beszélgetés során elhangzott fontos és érdekes részleteket emeltük ki.

• Egyikük sem számított rá, hogy megnyeri az ösztöndíjat, Vajna Ádám ugyanakkor felidézte, hogy a díjátadón Vonnák Diánával beültek előre, és még mosolyogtak is egymásra, milyen bátrak. Vonnák úgy gondolta, hogy az ötlete műfajilag nehezen behatárolható, így nem volt benne biztos, hogy működni fog a pályázaton. 

A trójai rinocérosz – Závada Péter laudációja Vajna Ádám Mastercard Alkotótárs-díjához

Vonnák Diána és Vajna Ádám nyerte a második alkalommal átadott Mastercard - Alkotótárs ösztöndíjat és a vele járó 2-2 millió forintot. Závada Péter Vajna Ádám díjához írt laudációját olvashatod.

Tovább olvasok

• Vonnák elmondta, hogy furcsa háborús jelenidőben háborúról írni, de most igyekszik mindent megtenni, hogy hónapokon belül neki tudjon állni a munkának. Onnan indult, hogy 2014-ben Ukrajnában volt, majd a következő évektől sok időt töltött ott, és felgyűlt benne rengeteg élmény, emellett interjú, napló és jegyzet. Ő ugyan Ukrajna nyugati részén élt, ám a dombaszi háborús hírek és valóság oda is beszivárgott, sokan jöttek vissza a frontról, akikkel beszélt, és elment a Dombaszba is. 2021-2022 telén Kijevben volt, ahol nagyon feszült volt a légkör, mert lehetett látni, hogy eszkalálódni fog a háború. Ezekben a téli hónapokban kezdett el azzal foglalkozni, hogy áttekintse az elmúlt évtizedet, és az kezdte el foglalkoztatni, hogy mit jelent, ha elveszítjük a békét, és hogy néz ez ki, ha nem a lövészárokból vagy a katonák szemszögéből írjuk le.

• Vonnák szerint formailag ma már annyi mindent lehet regénynek hívni, hogy így akár regény is lehet, amit majd ír. A valóság és fikció viszonyának kezelésében még sok dilemma van benne. A nagy kérdése, hogy sokak valós élete keveredik ebbe a szövegbe, és ő ezt vajon ellophatja-e egy fikcióba.
• Vajna esetében a munkái kicsit egymásra torlódtak, hiszen idén jelent meg az egyébként is, mit akarhatott itt az őrgróf? című kötete, és máris leadta az új témát az ösztöndíjra. Szerencsére az ösztöndíj kihirdetése óta szinte folyamatosan tud dolgozni az új kéziraton. 
• Vajna nyertes terve egy verses regény, az ötlet pedig részben abból táplálkozik, hogy ő mindig is vonzódott ahhoz, ami távol esik a saját valóságától, miközben soha sem mert írni saját magáról - most ezt a kettőt próbálja összeilleszteni. A verses regény egy 19. századi, új-zélandi ornitológusról és Vajna saját életéről szól, és három évszázadot ölel fel.
• A korábbi kötetek kapcsán Vonnák elmesélte, hogy neki meglepő volt, mennyi munka van a könyvvel a megjelenés után (interjúk, könyvbemutatók), és emiatt, hiába engedte el, hozzá van erősen kötve az előző könyvéhez. A megjelenés után fél évvel pedig elindult az orosz invázió, emiatt szétzilálódtak a rutinjai, a munkája, és most kezdi el újra feszíteni, hogy hogyan tovább íróként.

Vajna Ádám: Rábukkantam egy 19. századi új-zélandi ornitológusra [Alkotótárs]

Tovább olvasok

• Vajna az első kötet után már tervezte megírni a verses regény ötletét, de akkor ez nem ment neki. Nagyon félt, hogy nehogy azt csinálja, amit az első kötetében, ezért valami radikálisan mást akart. Amikor végre újra megtalálta a hangját, felszabadultak a kreatív energiái is.
• Vonnák számára az írói szabadság kapcsán elgondolkodtató, mennyire nehéz nem arra figyelni, hogy mit mondanak, várnak mások és azt magára vonatkoztatni. A másik fontos szempont számára a tétlenség, mert ő nehezen veszi rá magát arra, hogy ne csináljon semmit. Viszont sokszor azt érzi, hogy a pörgős életmódja az akadálya, hogy létrejöjjön az az állapot, amiben elindul a fantáziája.

Vonnák Diána: Arról szeretnék gondolkodni, mit jelent a béke elvesztése [Alkotótárs]

Tovább olvasok

• Vajna nehezen jön ki abból a gondolkodási sémából, hogy nem reggel 9-től délután 5-ig tartó munkája van, és ha van egy hete írni, akkor ennek nem kell “munkaidőben” történnie. Segít neki az is, ha úgy gondolkodik az életéről, hogy bármi tekinthető anyaggyűjtésnek. Tisztában van a saját privilegizált helyzetével is, hiszen megengedheti magának, hogy írjon, és lehetnek tétlen időszakai, ami fontos az íráshoz.
• Vonnák elárulta, hogy benne néha felbukkan az a babonaszerű érzés, hogy nem szabad a dolgokról beszélni addig, míg el nem nyerik a végső formájukat. Emiatt pedig van súlya és terhe az ösztöndíj nyilvánosságának. Ő most tanulja azt, hogy ez hogyan ne blokkolja őt le.
• Vajna számára az ösztöndíj a lehető legjobb értelemben lett teher, mert mindig sok kétsége volt ezzel a projektjével kapcsolatban. Az ösztöndíj pedig nagy lökést adott neki, hiszen rákényszeríti, hogy megcsinálja.

A podcastet megtalálod Spotifyon és PodBeanen is.