A trójai rinocérosz – Závada Péter laudációja Vajna Ádám Mastercard Alkotótárs-díjához

„Vajna Ádám tehetséges, erős köze az íráshoz vitathatatlan.” – írta Parti Nagy Lajos 2018-as A Litera bemutatja szövegében bevezetőként Vajna verseihez. Tényleg nem kérdés: Vajna Ádám verseit olvasva tehetsége már első blikkre is látszik, látszott. Csak, hogy én az „erős köze” helyett konzekvensen „erős kezet” olvasok. És rögtön eszembe jut, hogy

„Vajna Ádám kivezet bennünket a sivatagból, ahova szétszóródtunk, erős kézzel, kinyújtott karral és kiáradó haraggal.” (Ezékiel 20. Majdnem.)

Na jó, a harag nem valami találó. Vajna ugyanis, aki 1994-ben, Budapesten látta meg a napvilágot, és Hévízen cseperedett föl, igen békés teremtés. A harag nem kenyere, sőt nem az ő asztala, sőt nem az ő asztalának kenyere. Szelíd lázadóval van ugyanis dolgunk, akiről 2018-ban még nem lehetett sejteni, milyen fontos szerepe lesz majd a fiatal kortárs líra alakulástörténetében. Az lett neki.

„A kép változni fog, például aszerint, hogy ítélik meg majdan a könyvet olvasók és ítészek, de főleg attól, ő hogy ítéli meg e hajdanivá váló együttest később.” – folytatja bevezetőjét Parti Nagy. És látjuk, hogy az első kötet, az ironikus című Oda (Óda) fogadtatása több volt, mint szimplán pozitív: lelkendezve fogadták a fiatal költő indulását kritikusok és olvasók egyaránt. Nem véletlenül.

Vajna ugyanis, eltervezte-e vagy sem, tényleg kivezetett minket a rezignált önmagunkra záródás, az apatikus apolitikusság, az önmagát talán túlságosan is komolyan vevő versbeszéd sótlan sivatagából.

Nem véletlen az sem, hogy Parti Nagy mutatta be a Literán, hiszen Vajna azt a mélyen lírai, mégis vastagon ironikus és nem kevésbé politikus versbeszédet gondolja tovább, aminek Parti Nagy Lajos megkerülhetetlen mestere. És teszi mindezt a 2005-től 2009-ig fennálló, paradigmaváltó fontosságúnak bizonyuló Telep Csoport által meghonosított, és a fiatal lírában mindaddig egyeduralkodó „új komolysággal”, vagy az úgynevezett „Telep-hatással” dacolva.

Vajna Ádám 2018-as debütkötetében, amiért elnyerte a Makói Medáliák-díjat, valamint az Írók Boltja Könyvösztöndíját is, gyakorlatilag egy személyben tesz rá kísérletet, hogy visszahozza a fiatal költészetbe az iróniát.

Persze nem megfeledkezve az olyan fontos, az irónia eszközével szintén előszeretettel élő elődökről, mint Szőcs Géza, vagy az olyan kiváló kortársakról, mint Kemény István, Nemes Z. Márió, Szőcs Petra, vagy a szintén meghatározó előképnek számító Szálinger Balázs (utóbbitól a Hévíz folyóiratnál Vajna tényleg sokat tanult írásról, szerkesztésről, irodalomszervezésről). Hangjukat vállaltan és szervesen integrálja költészetébe.

Vajna Ádám: Rábukkantam egy 19. századi új-zélandi ornitológusra [Alkotótárs]
Vajna Ádám: Rábukkantam egy 19. századi új-zélandi ornitológusra [Alkotótárs]
Tovább olvasok

Ahogy Parti Nagy fogalmaz: „Olykor a hangütés (s a vándorlás mint téma) Kassák A ló meghal... versét idézi, s persze Tolnai Ottót – szövegszerűen a fantasztikus Dánia-verset –, de Vajna beszéde jóval kevésbé tömött, színes és szétágazó. Nem sodortatja el magát, rigorózusan visszafogott, iróniája igazán kedvemre való. Épp annyira emeli meg a szöveget, hogy a zárlat, már-már csattanó, váratlan legyen, váratlan, de ne szervetlen.” De mi is az irónia? Előbb-utóbb nem ússzuk meg, hogy újra föltegyük magunknak ezt a bonyolult és messzire vezető irodalomelméleti kérdést. Az irónia „a trópusok allegóriájának permanens parabázisa” – írja Paul de Man. De Vajnát mindez nem zavarja össze. (Minket se zavarjon.) Noha az ELTE-n skandinavisztika szakos doktorandusz, a Hévíz és az Észak folyóiratok szerkesztője, tehát olvasottsága nem kérdéses, mégis zsigerileg, ösztönösen érzi, hogy a fenti mondat mit jelent. Schlegel szerint: „Aki ezt nélkülözi (az iróniát), annak számára az irónia még a legrészletesebb vizsgálódás után is enigma marad.” [Paul De Man: Az irónia fogalma. = Paul de Man: Esztétikai ideológia. Ford. Katona Gábor. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. 176.] A parabázis nem más, mint mikor a görög komédia kara a dialógust megszakítva a nézők felé fordul, és kiszól nekik. Tehát a szövegben működő illúzió önreflexív megszakítása, felfüggesztése. Vajna verseire ez fokozottan jellemző, és egy sajátos és igen szerethető humort, könnyedséget kölcsönöz nekik. Versein, úgy az Oda szövegein, mint a frissen megjelent Egyébként is, mit akarhatott itt az őrgróf? poémáin átsugárzik a felhőtlen játékosság, a forma iránti vonzalom, de ugyanúgy a klasszikus és kortárs műveltség, mint a költészettel szembeni kompromisszum-mentes alázat.

Az ifjú költő talán nem sejtette, hogy már első kötetével ilyen komoly népszerűségre tesz majd szert: az ELTE Könyvtár Klub fölötti férfi wc-ben rinocéroszos matricák hirdetik csapatainak hősies győzelmét a kamasz közömbösség hordái felett. Noha elmondása szerint a matricát ő ragasztotta oda. Ravasz húzás. Trójai rinocérosz.

Vajna versei tehát úgy befogadhatóak és szerethetőek, hogy közben rendkívül ravaszak és kísérletezők, olykor titokzatosak, sőt, viccesek is. Nem fogom elárulni, hogy ki volt az, de a zsűri egyik tagja, aki bevallottan kevesebb kortárs költészetet olvas, azt mondta: „Megjött tőle a kedvem a versolvasáshoz.” És ez nagy szó. Én pedig itt nem csupán saját, de zsűritársaim véleményét is képviselem, az ő nevükben is beszélek. A zsűrinek nem volt könnyű dolga a líra szekcióban. Számos kiváló pályamunka érkezett Kerber Balázstól, Kállay Esztertől és Kali Ágnestől. Valójában mind a négyen díjat érdemelnek. Köteteiknek kérdés nélkül meg kell jelennie, mert mind Kerber áradó és öntörvényű folyamatversei, mind Kállay érzékeny anya- és nőtapasztalata, mind pedig Kali Ágnes misztikus, mágikus poétikája kiforrott, erős hangok.

Vajna viszont, úgy tűnik, az a költő, akihez valamilyen módon mindnyájan tudunk kapcsolódni. Miközben nem kínál tálcán, nem rág szájba semmilyen megoldást. Szórakoztat, és megdolgoztat.

(Ez úgy hangzik, mint egy szocialista munkaverseny szlogenje. Annyi baj legyen.) A Mastercard ösztöndíjat ugyanakkor nem a már megjelent, hanem a most készülő, még megírandó műveknek szavazott bizalom jegyében ítéljük oda. Vajna Ádám A Döglött kivi munkacímű verses regényben egy 19. századi új-zélandi ornitológus, Sir Walter Lawry Buller és egy 1990-es években született magyar költő életútját játszatja egymásra. A 19. és 21. század, ornitológia és költészet, Új-Zéland és Magyarország jelene és múltja szálazódik szét és gabalyodik össze ezekben a hol játékos, hol megrendítően lírai szövegekben. A zsűrit a szövegmutatvány és a munkaterv meggyőzte a vállalkozás jövőbeni sikeréről, így a bizalmat és a 2022-es Mastercard-ösztöndíjat Vajna Ádámnak ítéli. Szívből gratulálunk neki, és sok sikert kívánunk a további munkához!

Kapcsolódó cikkek
...
Alkotótárs

Vajna Ádám: Rábukkantam egy 19. századi új-zélandi ornitológusra [Alkotótárs]

Kiderült, hogy kik lettek az idén második alkalommal meghirdetett Mastercard Alkotótárs alkotói ösztöndíj döntősei. A zsűri hamarosan eldönti, hogy melyik két szerző kapja meg az ösztöndíjat, addig is interjúkban mutatjuk be a jelölteket. Ezúttal Vajna Ádám válaszolt. 

...
Alkotótárs

Vonnák Diána: Arról szeretnék gondolkodni, mit jelent a béke elvesztése [Alkotótárs]

A napokban kiderült, hogy kik lettek az idén második alkalommal meghirdetett Mastercard Alkotótárs alkotói ösztöndíj döntősei. A zsűri hamarosan eldönti, hogy melyik két szerző kapja meg az ösztöndíjat, addig is interjúkban mutatjuk be a jelölteket. Ezúttal Vonnák Diána válaszolt. 

...
Alkotótárs

Vonnák Diána és Vajna Ádám a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj győztesei

A második alkalommal átadott Mastercard - Alkotótárs ösztöndíjat és a vele járó 2-2 millió forintot Vonnák Diána és Vajna Ádám nyerte. 

A hét könyve
Kritika
Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük
...
Podcast

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

Záró epizódjához érkezett a Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk. Utolsó vendégünk Pető Andrea történész, a 20. századi társadalomtörténet és a társadalmi nemek történetének nemzetközileg ismert kutatója. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

A csapatunk pont annyira erős, mint a leggyengébb csapattagunk, hangsúlyozta a népszerű ismeretterjesztő író, Malcolm Gladwell, a Brain Bar sztárvendége. De mi köze van a sikernek a focihoz és a kosárlabdához? És mindennek az online oktatáshoz? Gladwell a változó világról és a Z generációról beszélt - meghallgattuk.

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

Tóth Krisztina nyitotta meg a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek díszvendége idén Szvetlana Alekszijevics. A Nobel-díjas belarusz író a pódiumbeszélgetésen a nők történeteiről, az emlékezés természetéről és a hátrahagyott kéziratairól mesélt, de azt is elárulta,  miért nem tud jelenleg kellő harciassággal írni.

...
Nagy

Mircea Cărtărescu: A diktatúra mindig rossz ötlet

Az évek óta Nobel-díj esélyesként emlegetett román íróval, Mircea Cartarescuval beszélgettünk szabadságról és diktátorokról, a naplójáról és az álmairól, fantasztikusról és valóságosról az irodalomban és az emberi léttapasztalatban. Interjú.

Hírek
...
Gyerekirodalom

Kiss Judit Ágnes meséjében egy mentett kutya és egy kóbor cica emelkedik felül az ellentéteken

...
Zöld

Alig mozognak a magyarok, pedig tovább szeretnének élni

...
Hírek

Benedek Elek születésnapjára Király kis Miklós is emlékérmére kerül

...
Beleolvasó

Az Arizona mulató bemutatására még Örkény sem találta a szavakat

...
Hírek

Ezeréves keresztény kéziratot kapott vissza Görögország Amerikától

...
Hírek

Hét csapás sújtja jelenleg a könyvszakmát

...
Hírek

Négynapos munkahetet vezet be a Libri-Bookline

...
Hírek

A könyvtárak adnak menedéket Angliában a megélhetési válsággal küszködőknek

...
Hírek

Sally Rooney idén is felkerült a TIME legbefolyásosabb embereit összegyűjtő listájára

...
Hírek

Judith Schalansky új könyvét csak száz év múlva lehet elolvasni

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

...
Hírek

Hogyan látja egy brit történész a Habsburgokat?