A trójai rinocérosz – Závada Péter laudációja Vajna Ádám Mastercard Alkotótárs-díjához

„Vajna Ádám tehetséges, erős köze az íráshoz vitathatatlan.” – írta Parti Nagy Lajos 2018-as A Litera bemutatja szövegében bevezetőként Vajna verseihez. Tényleg nem kérdés: Vajna Ádám verseit olvasva tehetsége már első blikkre is látszik, látszott. Csak, hogy én az „erős köze” helyett konzekvensen „erős kezet” olvasok. És rögtön eszembe jut, hogy

„Vajna Ádám kivezet bennünket a sivatagból, ahova szétszóródtunk, erős kézzel, kinyújtott karral és kiáradó haraggal.” (Ezékiel 20. Majdnem.)

Na jó, a harag nem valami találó. Vajna ugyanis, aki 1994-ben, Budapesten látta meg a napvilágot, és Hévízen cseperedett föl, igen békés teremtés. A harag nem kenyere, sőt nem az ő asztala, sőt nem az ő asztalának kenyere. Szelíd lázadóval van ugyanis dolgunk, akiről 2018-ban még nem lehetett sejteni, milyen fontos szerepe lesz majd a fiatal kortárs líra alakulástörténetében. Az lett neki.

„A kép változni fog, például aszerint, hogy ítélik meg majdan a könyvet olvasók és ítészek, de főleg attól, ő hogy ítéli meg e hajdanivá váló együttest később.” – folytatja bevezetőjét Parti Nagy. És látjuk, hogy az első kötet, az ironikus című Oda (Óda) fogadtatása több volt, mint szimplán pozitív: lelkendezve fogadták a fiatal költő indulását kritikusok és olvasók egyaránt. Nem véletlenül.

Vajna ugyanis, eltervezte-e vagy sem, tényleg kivezetett minket a rezignált önmagunkra záródás, az apatikus apolitikusság, az önmagát talán túlságosan is komolyan vevő versbeszéd sótlan sivatagából.

Nem véletlen az sem, hogy Parti Nagy mutatta be a Literán, hiszen Vajna azt a mélyen lírai, mégis vastagon ironikus és nem kevésbé politikus versbeszédet gondolja tovább, aminek Parti Nagy Lajos megkerülhetetlen mestere. És teszi mindezt a 2005-től 2009-ig fennálló, paradigmaváltó fontosságúnak bizonyuló Telep Csoport által meghonosított, és a fiatal lírában mindaddig egyeduralkodó „új komolysággal”, vagy az úgynevezett „Telep-hatással” dacolva.

Vajna Ádám 2018-as debütkötetében, amiért elnyerte a Makói Medáliák-díjat, valamint az Írók Boltja Könyvösztöndíját is, gyakorlatilag egy személyben tesz rá kísérletet, hogy visszahozza a fiatal költészetbe az iróniát.

Persze nem megfeledkezve az olyan fontos, az irónia eszközével szintén előszeretettel élő elődökről, mint Szőcs Géza, vagy az olyan kiváló kortársakról, mint Kemény István, Nemes Z. Márió, Szőcs Petra, vagy a szintén meghatározó előképnek számító Szálinger Balázs (utóbbitól a Hévíz folyóiratnál Vajna tényleg sokat tanult írásról, szerkesztésről, irodalomszervezésről). Hangjukat vállaltan és szervesen integrálja költészetébe.

Vajna Ádám: Rábukkantam egy 19. századi új-zélandi ornitológusra [Alkotótárs]
Vajna Ádám: Rábukkantam egy 19. századi új-zélandi ornitológusra [Alkotótárs]
Tovább olvasok

Ahogy Parti Nagy fogalmaz: „Olykor a hangütés (s a vándorlás mint téma) Kassák A ló meghal... versét idézi, s persze Tolnai Ottót – szövegszerűen a fantasztikus Dánia-verset –, de Vajna beszéde jóval kevésbé tömött, színes és szétágazó. Nem sodortatja el magát, rigorózusan visszafogott, iróniája igazán kedvemre való. Épp annyira emeli meg a szöveget, hogy a zárlat, már-már csattanó, váratlan legyen, váratlan, de ne szervetlen.” De mi is az irónia? Előbb-utóbb nem ússzuk meg, hogy újra föltegyük magunknak ezt a bonyolult és messzire vezető irodalomelméleti kérdést. Az irónia „a trópusok allegóriájának permanens parabázisa” – írja Paul de Man. De Vajnát mindez nem zavarja össze. (Minket se zavarjon.) Noha az ELTE-n skandinavisztika szakos doktorandusz, a Hévíz és az Észak folyóiratok szerkesztője, tehát olvasottsága nem kérdéses, mégis zsigerileg, ösztönösen érzi, hogy a fenti mondat mit jelent. Schlegel szerint: „Aki ezt nélkülözi (az iróniát), annak számára az irónia még a legrészletesebb vizsgálódás után is enigma marad.” [Paul De Man: Az irónia fogalma. = Paul de Man: Esztétikai ideológia. Ford. Katona Gábor. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. 176.] A parabázis nem más, mint mikor a görög komédia kara a dialógust megszakítva a nézők felé fordul, és kiszól nekik. Tehát a szövegben működő illúzió önreflexív megszakítása, felfüggesztése. Vajna verseire ez fokozottan jellemző, és egy sajátos és igen szerethető humort, könnyedséget kölcsönöz nekik. Versein, úgy az Oda szövegein, mint a frissen megjelent Egyébként is, mit akarhatott itt az őrgróf? poémáin átsugárzik a felhőtlen játékosság, a forma iránti vonzalom, de ugyanúgy a klasszikus és kortárs műveltség, mint a költészettel szembeni kompromisszum-mentes alázat.

Az ifjú költő talán nem sejtette, hogy már első kötetével ilyen komoly népszerűségre tesz majd szert: az ELTE Könyvtár Klub fölötti férfi wc-ben rinocéroszos matricák hirdetik csapatainak hősies győzelmét a kamasz közömbösség hordái felett. Noha elmondása szerint a matricát ő ragasztotta oda. Ravasz húzás. Trójai rinocérosz.

Vajna versei tehát úgy befogadhatóak és szerethetőek, hogy közben rendkívül ravaszak és kísérletezők, olykor titokzatosak, sőt, viccesek is. Nem fogom elárulni, hogy ki volt az, de a zsűri egyik tagja, aki bevallottan kevesebb kortárs költészetet olvas, azt mondta: „Megjött tőle a kedvem a versolvasáshoz.” És ez nagy szó. Én pedig itt nem csupán saját, de zsűritársaim véleményét is képviselem, az ő nevükben is beszélek. A zsűrinek nem volt könnyű dolga a líra szekcióban. Számos kiváló pályamunka érkezett Kerber Balázstól, Kállay Esztertől és Kali Ágnestől. Valójában mind a négyen díjat érdemelnek. Köteteiknek kérdés nélkül meg kell jelennie, mert mind Kerber áradó és öntörvényű folyamatversei, mind Kállay érzékeny anya- és nőtapasztalata, mind pedig Kali Ágnes misztikus, mágikus poétikája kiforrott, erős hangok.

Vajna viszont, úgy tűnik, az a költő, akihez valamilyen módon mindnyájan tudunk kapcsolódni. Miközben nem kínál tálcán, nem rág szájba semmilyen megoldást. Szórakoztat, és megdolgoztat.

(Ez úgy hangzik, mint egy szocialista munkaverseny szlogenje. Annyi baj legyen.) A Mastercard ösztöndíjat ugyanakkor nem a már megjelent, hanem a most készülő, még megírandó műveknek szavazott bizalom jegyében ítéljük oda. Vajna Ádám A Döglött kivi munkacímű verses regényben egy 19. századi új-zélandi ornitológus, Sir Walter Lawry Buller és egy 1990-es években született magyar költő életútját játszatja egymásra. A 19. és 21. század, ornitológia és költészet, Új-Zéland és Magyarország jelene és múltja szálazódik szét és gabalyodik össze ezekben a hol játékos, hol megrendítően lírai szövegekben. A zsűrit a szövegmutatvány és a munkaterv meggyőzte a vállalkozás jövőbeni sikeréről, így a bizalmat és a 2022-es Mastercard-ösztöndíjat Vajna Ádámnak ítéli. Szívből gratulálunk neki, és sok sikert kívánunk a további munkához!

Kapcsolódó cikkek
...
Alkotótárs

Vajna Ádám: Rábukkantam egy 19. századi új-zélandi ornitológusra [Alkotótárs]

Kiderült, hogy kik lettek az idén második alkalommal meghirdetett Mastercard Alkotótárs alkotói ösztöndíj döntősei. A zsűri hamarosan eldönti, hogy melyik két szerző kapja meg az ösztöndíjat, addig is interjúkban mutatjuk be a jelölteket. Ezúttal Vajna Ádám válaszolt. 

...
Alkotótárs

Vonnák Diána: Arról szeretnék gondolkodni, mit jelent a béke elvesztése [Alkotótárs]

A napokban kiderült, hogy kik lettek az idén második alkalommal meghirdetett Mastercard Alkotótárs alkotói ösztöndíj döntősei. A zsűri hamarosan eldönti, hogy melyik két szerző kapja meg az ösztöndíjat, addig is interjúkban mutatjuk be a jelölteket. Ezúttal Vonnák Diána válaszolt. 

...
Alkotótárs

Vonnák Diána és Vajna Ádám a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj győztesei

A második alkalommal átadott Mastercard - Alkotótárs ösztöndíjat és a vele járó 2-2 millió forintot Vonnák Diána és Vajna Ádám nyerte. 

A hét könyve
Kritika
A korlátlan hatalom torzít és legyalulja a lelkeket
...
Nagy

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

Maria Ressa, Nobel-békedíjas újságíró azokhoz szól, akik többé-kevésbé diktatórikus rendszerekben élnek. A demokráciáért való küzdelem erkölcsi kötelessége mindenkinek, a szerző pedig saját élettörténetével példázza, hogy ezt a lehető legkomolyabban gondolja. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

...
Nagy

Hogyan dolgozik három férfi író, hogy női szerzővé váljon?

A Carmen Mola írói álnév mögött rejtőző három spanyol szerző mesélt extrém gyilkossági ötletekről, a közös alkotási folyamat előnyeiről és kihívásairól, valamint a jövőbeli terveikről is.

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

Hírek
...
Hírek

Ukrajna 19 millió orosz könyvet von ki a könyvtáraiból

...
Hírek

Kemény Zsófi: Muszáj meghalni a píárért? [Petőfi200]

...
Szórakozás

Olivia Colman dermesztő lesz az új Dickens-sorozatban

...
Zöld

30 évesen fejezte be az állatenciklopédiát, amit 9 évesen kezdett rajzolni

...
Beleolvasó

Grecsó Krisztián mit vinne magával, ha egy háborúban menekülne az oroszok elől?

...
Gyerekirodalom

Julie Andrews újabb mesekönyvön dolgozik a lányával

...
Hírek

Rushdie első interjújában kolosszális erejű támadásról beszélt

...
Hírek

Kicserélték a nevetségessé vált Kölcsey-képet az irodalmi munkafüzeten

...
Podcast

Spáh Dávid: Nélkülünk is menne tovább a világ, ez vezet a kiégéshez