Gimesi Dóra hőse legszívesebben egy kis tengeri uborka lenne az akvárium fenekén

Gimesi Dóra hőse legszívesebben egy kis tengeri uborka lenne az akvárium fenekén

Greta Thunberg svéd aktivista élete ihlette Gimesi Dóra darabját, amely 2019-ben első díjat nyert a Kolibri Színház kortárs magyar szerzők számára hirdetett meghívásos drámapályázatán. Az elsősorban kisiskolásoknak szóló Emma csöndje fantasztikus elemekkel, csodálatos bábokkal egyszerre mesél a társas magányról, a környezetvédelemről, az ember és természet közötti harmóniáról. Az eSzínház Fesztivál programjaiból válogattunk.

Ruff Orsolya | 2021. szeptember 22. |

„Azt képzelem, hogy a világ egy nagy akvárium, és én egy kis tengeri uborka vagyok az akvárium fenekén” – mondja a darab elején a címszereplő Emma (Alexics Rita). Tengeri uborkának azért jó lenni, mert jóformán láthatatlan, nem háborgatják, nem szólnak hozzá, és neki sem kell szólnia senkihez. Emma nem szeret beszélgetni, és azt sem szereti, ha hozzá beszélnek. Már két hete, három napja és tíz perce jár iskolába, de egyáltalán nem találja a helyét a gyerekközösségben. Sokkal szívesebben van a szülei munkahelyén, a tengerbiológiai kutatóközpont állatkórházában, ahol a szülei pet-palackot és műanyag zsákokat operálnak ki az elfogott tengeri állatok gyomrából. A lány a pszichológussal sem beszél, viszont nagyon jól megérteti magát a kórház akváriumában úszó narvállal, polippal, cápával.

-

Az állatok közelében Emma kinyílik, egyszerre lesz kezdeményező és bátorító. Utóbbi rá is fér az állatokra, különösen a hajócsavartól sérült cápára, aki retteg visszamenni a nyílt vízbe („A tenger tele van iszonyattal.”), de az újonnan bekerült delfin is hamar Emma gyámolítottja lesz. Ő deríti ki azt is, hogy a delfin nem hall, ezért nem tud kommunikálni („a delfinek a hangokkal látnak”), ami viszont a természetes közegében végzetes lehet.

Párhuzamos valóságok nyílnak,

és kétféle Emma jelenik meg a színen. Egy visszahúzódó, csendes, autisztikus gyerek, aki nem szeret másokkal kapcsolatba lépni, és egy vagány, nyitott lány, aki a barátja érdekében átlép a saját árnyékán is, és még jelelni is megtanul a kedvéért.

Ez a fajta kettősség a darabban akkor válik eléggé nyilvánvalóvá, amikor hirtelen belép az anyja (Megyes Melinda), és a főhős meg az addig egymás szavába vágó állatok egyszeriben elhallgatnak és megdermednek. A nesztelenség szinte kézzelfoghatóvá válik, holott a színen szinte sosincs a címben is jelzett csönd. A zajok, a huhogás, az iskolatársak heccelődése, az alkalmi hordódobolás, a finom hegedűpengetés mind-mind folyamatosan körbeveszi, -öleli Emmát, aki saját kis védőburkába húzódik vissza. Ugyanakkor a víz mélye sem néma, hiszen a tengeri állatok folyamatos beszélgetése, civódása hangokkal, zajokkal tölti meg a darab szerint víz alatt játszódó jeleneteket.

-

A kékeszöldre hangolt színpadon a színészek kezében finoman mozognak a bábok. Az óriási polip, a cikázó cápa vagy épp a narvál figurája mind telitalálat, Michac Gábor látványvilága egyszerűen magával ragadó. A nagyjából egyórás előadás végére természetesen Emma is komoly lépést tesz meg, amikor magára talál, ezzel

lényegében megtalálja a saját hangját is,

és neki köszönhetően az állatok sorsa is rendeződik. Az Emma csöndje minimum két erős szálat sodor össze eggyé, ami nem taszítja egymást, a nagy kérdés viszont, hogy a gyereknézőknek ezek közül melyik lesz a fontosabb. A visszahúzódó lányé, aki ha magáért nem is, de a barátaiért felemeli a hangját? A tengerbiológusoké, akik sokszor kilátástalannak tűnő, mégis hősies küzdelmet folytatnak az élővilágot megbetegítő emberi szemét ellen? Vagy az egymással folyamatosan civakodó tengeri állatoké, akik végül egymással véd- és dacszövetséget alkotva valódi közösséggé formálódnak? Valószínűleg nézője válogatja majd.

Emma csöndje

SZEREPLŐK:

Emma: Alexics Rita
Mama: Megyes Melinda
Papa: Bodnár Zoltán
Vilma néni: Tisza Bea
Félix bácsi: Mult István
2 turista: Rácz Kriszta, Bósz Tamás (KIMI-Kolibri stúdiós)
3 orvos: Szívós Károly, Rácz Kriszta, Rácz Kármen
Robi: Nizsai Dániel
Kismarci: Erdei Juli
Andi + Eszti, széplányok: Rácz Kriszta, Dömötör Anna (KIMI-Kolibri stúdiós)
Nóra: Rácz Kármen
Samu: Bósz Tamás (KIMI-Kolibri stúdiós)
Olivér: Szívós Károly
Iván: Nizsai Dániel
Ingrid: Erdei Juli
Fülöp: Fehér Dani
Malvin: Tisza Bea
Rozi, a narvál: Rácz Kármen
Agy: Mult István
Pepe: Szívós Károly

ALKOTÓK, KÖZREMŰKÖDŐK:

Dramaturg: Horváth Péter
Tervező: Michac Gábor
Zeneszerző: Sáry Bánk
Zenei vezető: Kecskeméti Gábor
Zenész: Bornai Szilveszter
Koreográfus: Nemes Zsófia
A rendező munkatársa: Vajdai Veronika
Rendező: Kuthy Agnes
Külön köszönet Gyevi — Bíró Eszternek a jelnyelvi fordításért.

Hol? Az eSzínház oldalán

Mikor? Szeptember 17-26. között

Ár: 2990 Ft

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Háy Jánosnál egyáltalán nem fontos, mire gondolt a költő

A Katona József Színház Háy János szövegeiből készítette el Kocsis Gergely főszereplésével, Tárnoki Márk rendezésében a Szavalóverseny című műsorát, ami klasszikus értelemben nem előadás, de apránként adagolva vicces és okos is.

...
Szórakozás

Tatabányán dolgozták fel Pintér Bélát: a népiességet simán leváltja a focihimnusz

Pintér Béla darabjaihoz hozzányúlni egyrészről tuti siker, másrészről viszont kifejezetten vékony jég. A tatabányai Szutyok viszont egy jó példa arra, hogyan kell elkerülni az utánzást.

...
Szórakozás

A Verában a felnőttek világa bonyolult, a gyerekeké pedig titkokkal teli

Monodrámában dolgozta fel Göttinger Pál és Grisnik Petra Grecsó Krisztián Libri-közönségdíjas regényét, a Verát. A Kőszegi Várszínház előadásában érzékenyen, minimál díszletek között villan fel a nyolcvanas évekbeli Szeged, a felnőttek játszmája és egy örökbefogadott kislány traumája.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Hírek
...
Hírek

Bereményi Vadnai Bébijének látszólag egy nő a főszereplője, valójában a város [Budapesti nők]

...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

...
Hírek

Sophie Kinsella a rák egyik legagresszívabb formájával küzd

...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

...
Nagy

5 dolog, amit nem tudtál a Száz év magányról

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Borbély András: Rafi Lajos verse lyukat üt a világon [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Borbély András költő, szerkesztő Rafi Lajos egyik versét választotta.

...
Nagy

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A pszichológiát és a sötét rejtélyt kiválóan ötvöző krimi, A doboz után a héten került a boltokba A szekta, Läckberg és Fexeus közös regénytrilógiájának második része. Ez alkalomból beszélgettünk a szerzőpárossal.

...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

...
Nagy

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Orsós Julianna Mariella Mehr regényét választotta.

A hét könyve
Kritika
A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról
...
Nagy

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

George Byron mindent megvalósított, amit egy romantikus költő ismérvének gondolunk. Halálának 200. évfordulóján tíz érdekességet gyűjtöttünk össze a lírájáról és a botrányairól.