Gimesi Dóra hőse legszívesebben egy kis tengeri uborka lenne az akvárium fenekén

Gimesi Dóra hőse legszívesebben egy kis tengeri uborka lenne az akvárium fenekén

Greta Thunberg svéd aktivista élete ihlette Gimesi Dóra darabját, amely 2019-ben első díjat nyert a Kolibri Színház kortárs magyar szerzők számára hirdetett meghívásos drámapályázatán. Az elsősorban kisiskolásoknak szóló Emma csöndje fantasztikus elemekkel, csodálatos bábokkal egyszerre mesél a társas magányról, a környezetvédelemről, az ember és természet közötti harmóniáról. Az eSzínház Fesztivál programjaiból válogattunk.

Ruff Orsolya |

„Azt képzelem, hogy a világ egy nagy akvárium, és én egy kis tengeri uborka vagyok az akvárium fenekén” – mondja a darab elején a címszereplő Emma (Alexics Rita). Tengeri uborkának azért jó lenni, mert jóformán láthatatlan, nem háborgatják, nem szólnak hozzá, és neki sem kell szólnia senkihez. Emma nem szeret beszélgetni, és azt sem szereti, ha hozzá beszélnek. Már két hete, három napja és tíz perce jár iskolába, de egyáltalán nem találja a helyét a gyerekközösségben. Sokkal szívesebben van a szülei munkahelyén, a tengerbiológiai kutatóközpont állatkórházában, ahol a szülei pet-palackot és műanyag zsákokat operálnak ki az elfogott tengeri állatok gyomrából. A lány a pszichológussal sem beszél, viszont nagyon jól megérteti magát a kórház akváriumában úszó narvállal, polippal, cápával.

-

Az állatok közelében Emma kinyílik, egyszerre lesz kezdeményező és bátorító. Utóbbi rá is fér az állatokra, különösen a hajócsavartól sérült cápára, aki retteg visszamenni a nyílt vízbe („A tenger tele van iszonyattal.”), de az újonnan bekerült delfin is hamar Emma gyámolítottja lesz. Ő deríti ki azt is, hogy a delfin nem hall, ezért nem tud kommunikálni („a delfinek a hangokkal látnak”), ami viszont a természetes közegében végzetes lehet.

Párhuzamos valóságok nyílnak,

és kétféle Emma jelenik meg a színen. Egy visszahúzódó, csendes, autisztikus gyerek, aki nem szeret másokkal kapcsolatba lépni, és egy vagány, nyitott lány, aki a barátja érdekében átlép a saját árnyékán is, és még jelelni is megtanul a kedvéért.

Ez a fajta kettősség a darabban akkor válik eléggé nyilvánvalóvá, amikor hirtelen belép az anyja (Megyes Melinda), és a főhős meg az addig egymás szavába vágó állatok egyszeriben elhallgatnak és megdermednek. A nesztelenség szinte kézzelfoghatóvá válik, holott a színen szinte sosincs a címben is jelzett csönd. A zajok, a huhogás, az iskolatársak heccelődése, az alkalmi hordódobolás, a finom hegedűpengetés mind-mind folyamatosan körbeveszi, -öleli Emmát, aki saját kis védőburkába húzódik vissza. Ugyanakkor a víz mélye sem néma, hiszen a tengeri állatok folyamatos beszélgetése, civódása hangokkal, zajokkal tölti meg a darab szerint víz alatt játszódó jeleneteket.

-

A kékeszöldre hangolt színpadon a színészek kezében finoman mozognak a bábok. Az óriási polip, a cikázó cápa vagy épp a narvál figurája mind telitalálat, Michac Gábor látványvilága egyszerűen magával ragadó. A nagyjából egyórás előadás végére természetesen Emma is komoly lépést tesz meg, amikor magára talál, ezzel

lényegében megtalálja a saját hangját is,

és neki köszönhetően az állatok sorsa is rendeződik. Az Emma csöndje minimum két erős szálat sodor össze eggyé, ami nem taszítja egymást, a nagy kérdés viszont, hogy a gyereknézőknek ezek közül melyik lesz a fontosabb. A visszahúzódó lányé, aki ha magáért nem is, de a barátaiért felemeli a hangját? A tengerbiológusoké, akik sokszor kilátástalannak tűnő, mégis hősies küzdelmet folytatnak az élővilágot megbetegítő emberi szemét ellen? Vagy az egymással folyamatosan civakodó tengeri állatoké, akik végül egymással véd- és dacszövetséget alkotva valódi közösséggé formálódnak? Valószínűleg nézője válogatja majd.

Emma csöndje

SZEREPLŐK:

Emma: Alexics Rita
Mama: Megyes Melinda
Papa: Bodnár Zoltán
Vilma néni: Tisza Bea
Félix bácsi: Mult István
2 turista: Rácz Kriszta, Bósz Tamás (KIMI-Kolibri stúdiós)
3 orvos: Szívós Károly, Rácz Kriszta, Rácz Kármen
Robi: Nizsai Dániel
Kismarci: Erdei Juli
Andi + Eszti, széplányok: Rácz Kriszta, Dömötör Anna (KIMI-Kolibri stúdiós)
Nóra: Rácz Kármen
Samu: Bósz Tamás (KIMI-Kolibri stúdiós)
Olivér: Szívós Károly
Iván: Nizsai Dániel
Ingrid: Erdei Juli
Fülöp: Fehér Dani
Malvin: Tisza Bea
Rozi, a narvál: Rácz Kármen
Agy: Mult István
Pepe: Szívós Károly

ALKOTÓK, KÖZREMŰKÖDŐK:

Dramaturg: Horváth Péter
Tervező: Michac Gábor
Zeneszerző: Sáry Bánk
Zenei vezető: Kecskeméti Gábor
Zenész: Bornai Szilveszter
Koreográfus: Nemes Zsófia
A rendező munkatársa: Vajdai Veronika
Rendező: Kuthy Agnes
Külön köszönet Gyevi — Bíró Eszternek a jelnyelvi fordításért.

Hol? Az eSzínház oldalán

Mikor? Szeptember 17-26. között

Ár: 2990 Ft

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Háy Jánosnál egyáltalán nem fontos, mire gondolt a költő

A Katona József Színház Háy János szövegeiből készítette el Kocsis Gergely főszereplésével, Tárnoki Márk rendezésében a Szavalóverseny című műsorát, ami klasszikus értelemben nem előadás, de apránként adagolva vicces és okos is.

...
Szórakozás

Tatabányán dolgozták fel Pintér Bélát: a népiességet simán leváltja a focihimnusz

Pintér Béla darabjaihoz hozzányúlni egyrészről tuti siker, másrészről viszont kifejezetten vékony jég. A tatabányai Szutyok viszont egy jó példa arra, hogyan kell elkerülni az utánzást.

...
Szórakozás

A Verában a felnőttek világa bonyolult, a gyerekeké pedig titkokkal teli

Monodrámában dolgozta fel Göttinger Pál és Grisnik Petra Grecsó Krisztián Libri-közönségdíjas regényét, a Verát. A Kőszegi Várszínház előadásában érzékenyen, minimál díszletek között villan fel a nyolcvanas évekbeli Szeged, a felnőttek játszmája és egy örökbefogadott kislány traumája.

Hírek
...
Hírek

Franciaország törvénnyel védené a könyvesboltokat az Amazonnal szemben

...
Nagy

Versterápia: „barát? / igen / de/ nem ér rá”

...
Szórakozás

Nézz körül Adele könyvespolcán!

...
Gyerekirodalom

Elveszett városok és ősi folyamistenek – A világ öt folyó tükrében

...
Hírek

Még lehet jelentkezni a Szépírók workshopjaira

...
Hírek

Egy brit könyves magazin nem ír a mega-bestsellerekről

...
Hírek

4 nap irodalom, 70 program, 7000 látogató az őszi Margón

...
Hírek

Dezső Andrást akarta beszervezni a titkosszolgálat

...
Hírek

Egyre kevesebb magyar olvas rendszeresen könyvet

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Lily Ebert: A holokauszt nem tettekkel kezdődött, hanem a gyűlölet szavaival

A 97 éves, magyar származású Lily Ebert az egyik utolsó holokauszt-túlélő, akinek a történetét még személyesen tőle hallgathatjuk meg. A dédunokájával, Dov Formannal közösen írt Lily fogadalma nemcsak Auschwitz borzalmairól, hanem az újrakezdésről is szól. Lily Eberttel, Dov Formannal és Lily lányával, a pszichoterapeuta Bilhával beszélgettünk. 

...
Nagy

Csíkszentmihályi Mihály hitt abban, hogy a flow eredendően bennünk van

Csíkszentmihályi Mihály egész életében kutatta a flow-élményt. Hitt abban, hogy  a flow-t nem kell tanulni és minden ember képes rá. Ahogy abban is, hogy a boldogság olyan állapot, amelyet mindenkinek magának kell ápolnia és óvnia. 

...
Nagy

Tizenegyes - Mit olvas az író? Szécsi Noémi

Az író is elsősorban olvasó. A Könyves Magazin sorozatában írókat kérdezünk olvasási szokásokról, az éjjeli szekrényen heverő könyvekről, és arról, milyen regény határozta meg az életüket. Tizenegy kérdés az olvasásról. Ezúttal Szécsi Noémi válaszolt.

...
Nagy

Mi van a férfiak álarca mögött?

Jakobovits Kitti Bethany Webster Anyaseb című könyve után az ausztrál Steve Biddulph Férfilét című könyvét tanulmányozta.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Irene Solà balladisztikus szépségű Énekelek, s táncot jár a hegy című regényében megszólalnak a hegyek, az ott élő emberek, állatok, de a szellemek, vízitündérek és a viharfelhők is. A szerzőt a sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról is kérdeztük. Interjú.

A hét könyve
Kritika
A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre
...
Kritika

Sosem szabadul a háborútól, aki valaha részt vett benne

Adam Foulds A farkas szájában című kötete háborús regény és részben maffiaregény, amelyben két katona történetét követhetjük nyomon.