Art deco plakátok, bútorok és alkotások árasztották el a Nemzeti Galériát

Art deco plakátok, bútorok és alkotások árasztották el a Nemzeti Galériát

Mintegy 250 plakáton, bútoron, öltözéken, iparművészeti alkotáson és más műtárgyon keresztül idézi meg az 1920-as, 1930-as évek Budapestjének vizuális kultúráját a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Art Deco Budapest - Plakátok, tárgyak, terek (1925-1938) címmel mától látható kiállítása – írta az MTI. Könyvek hírek mellé. 

fk |

Az MNG legfrissebb tárlata nem egy művészi életművet vagy egy alkotói iskolát állít középpontba, hanem egy életstílust, egy ízlésvilágot: a húszas-harmincas évek Budapestjére oly jellemző art decót. A bemutatott anyag alapját az MNG gazdag gyűjteménye adta. Az intézmény grafikai gyűjteményének art deco plakátkollekciójából magában is izgalmas kiállítást lehetett volna rendezni, de számos különleges műtárgy érkezett az Országos Széchényi Könyvtárból (OSZK) és az Iparművészeti Múzeumból is.

-

A tárlat megrendezését hétéves kutatómunka előzte meg, melynek során számos, eddig még soha be nem mutatott kincsre találtak rá. Régen adott otthont az MNG hasonló kiállításnak, ahol ennyiféle tárgy kap helyet a gyíkbőr táskától a kerámia teáskészletig, a fametszetes könyvtől a ruhákig, a kiállítás hangsúlya ennek ellenére a plakátművészeten maradt.

Az art deco kifejezést valójában csak a hatvanas években alkották meg, azzal a céllal, hogy leírják ezt a sajátos stílust, amely felhasználta az avantgárd és a Bauhaus eredményeit, de lényegi eleme maradt a dekorativitás, a könnyedség és az elegancia. Ez a sok forrásból táplálkozó ízlésvilág elsősorban a nagyvárosi középosztály révén terjedt el, de - például a moziplakátok révén - minden társadalmi rétegre hatott.

A húszas évek elejére radikálisan átalakult a női divat. Eltűntek a fűzők, rövidebbek lettek a ruhák, így minden addiginál fontosabbá vált a sport, a diéta, a szépségápolás, de sminket sem csak a "félvilági" nők használtak már; mindez pedig jól nyomon követhető a korszak plakátjain is.

Az art deco betört a polgári otthonokba is, a Bauhausnál lágyabb vonalú bútoraival vagy olyan emblematikus tárgyakkal, mint a kiállításon látható Orion rádió. A nagyvárosi élet szimbolikus helyszínei mégis a nagyáruházak voltak, amelyek szintén nagy gondot fordítottak plakátjaik, csomagolóanyagaik, papírzacskóik tervezésére is.

Ekkoriban élte aranykorát Hollywood, minden társadalmi réteg számára elérhető szórakozást nyújtva. A húszas évekre már kialakultak a filmművészet zsánerei és megvoltak ezek sztárjai - például a romantikus hős Valentino vagy a naiva Bánky Vilma -, érdekesség azonban, hogy minden külföldi film is helyi tervezésű plakátot kapott Magyarországon.

A moziplakátok egyik kiemelkedő darabja Bottlik József Fritz Lang Metropolis című filmjéhez tervezett remeke. Ezt az alkotást ma is gyakran reprodukálják a nemzetközi művészettörténetben, de eredetiben csupán egy példány maradt a plakátból: az OSZK által őrzött nyomattal a látogatók is találkozhatnak.

Budapest mulatói és revüi Európa-szerte ismertek voltak ebben a korszakban, olyan legendás intézményekkel, mint a Nagymező utcai Arizona. Ezt a gazdag éjszakai életet jelmeztervek, plakátok és egyéb műtárgyak idézik meg az augusztus 28-ig látható kiállításban. Az Art Deco Budapest című tárlat áll az MNG április 20-i Múzeum+ estjének középpontjában is, ekkor tárlatvezetések, beszélgetések vezetik be az érdeklődőket a húszas, harmincas évek világába.

Akit részletesebben is érdekel az art deco, annak Bolla Zoltán kétkötetes albumát ajánljuk. A könyv az eddig országos szinten és részletesen nem kutatott magyar art deco építészetet először mutatja be 1000 fotóval, 400 épülettel és kivehető térképmelléklettel.

Bolla Zoltán
A magyar art deco építészet I.-II.
Ariton, 2018, 272 oldal
Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet I. rész könyv

Az art deco lakáskiltúrára gyakorolt hatását az Iparművészeti Múzeum egyik régebbi kiadványából lehet bővebben megismerni:

Art deco és modernizmus
Lakásművészet Magyarországon 1920-1940
Iparművészeti Múzeum, 2012
Art deco és modernizmus - Lakásművészet Magyarországon 1920-1940 antikvár

(MTI/ Fotó: Koszticsák Szilárd

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ai Weiwei munkásságát nagyszabású kiállítás összegzi Bécsben

Az emberiesség keresése címmel nyílt kiállítása Ai Weiweinek a bécsi Albertina Modernben. A kurátorok szerint ez az eddig legátfogóbb visszatekintés a világhírű kínai konceptuális művész és aktivista munkásságáról.

...
Hírek

Mr. Darcy fehér ingét most egy Jane Austen-kiállításon láthatod

Colin Firth egyébként részben unta a szerepet.

...
Hírek

Szabadtéri kiállítás nyílt Nemes Nagy Ágnesről a Várkert Bazárban

Az idén száz éve született Nemes Nagy Ágnes életművét mutatja a Várkert Bazár új szabadtéri kiállítása. A Nemes Nagy Ágnes 100 - Lélegzetnyi végtelen című tárlatot a déli panoráma teraszon lehet megnézni április 8-ig.

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Kritika

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. A Semmelweis ma is pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.

...

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

...

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás

...

A háború új jelentésréteggel ruházta fel Ruff Orsolya gyerekregényét