Vannak olyan egyedülálló helyzetek, amelyekbe lehetetlen belehelyezkedni - Összekötve Závada Pállal

Vannak olyan egyedülálló helyzetek, amelyekbe lehetetlen belehelyezkedni - Összekötve Závada Pállal

Egy család történetén keresztül az ország egy történelmi időszaka elevenedik meg Závada Pál Hajó a ködben című regényében. A Weiss család életét és megpróbáltatásait dolgozza fel a az idén Libri irodalmi díjra jelölt kötet. A főszereplő családról, a nácikkal kötött alku morális dilemmáiról, az történetírói felelősségről és saját családi kötődéséről is beszélgettünk Závada Pállal az Összekötve csütörtöki műsorában.

Fehér Adrienn | 2020. április 10. |

  • A Weiss család a két világháború között az ország legnagyobb vállalati konszernjének tulajdonosa volt. A Weiss Manfréd Acél- és Fémművekhez  tartozott többek között a Csepel Vas- és Fémművek, a Dunai Repülőgépgyár, de foglalkoztak lőszerek, fegyverek gyártásával is. 

A vállalat így nemcsak gazdasági, hanem politikai és hadi szempontból is kiemelkedő jelentőségű volt. 

  • A Weiss Művekhez egyébként személyes kötődések is fűzik a szerzőt. A Kulákprés című művéhez végzett kutatásai során derült ki, hogy nagymamája az akkor már Rákosi Művekként ismert csepeli gyárban dolgozott, ahova beszolgáltatási vétség miatt hat hónapra internálták. A Weiss Manfréd Művek továbbélésének ő is szemtanúja volt: nemcsak kutatásai során járta be az épületegyüttest, de az itteni hangstúdióban rögzítette Jadviga párnája című regényének hangoskönyv változatát is.
Závada Pál
Hajó a ködben
Magvető, 2019, 416 oldal
  • A Hajó a ködben szereplőinek egy teljesen egyedülálló morális dilemmával kellett szembenézniük. Jóllehet már generációkkal korábban katolizáltak, mégis zsidóként tartották számon őket. Ennek ellenére, az ország legnagyobb vállalataként a hitleri Németországnak is szállítottak harcászati eszközöket. Az SS magyarországi gazdasági főnöke, Kurt Becher egyedi alkut ajánlott: összes vagyonukért cserébe menekülőutat és útravalót biztosított nekik. A családtagok több szempontból is eltérően ítélték meg ezt a csapdahelyzetet, hiszen nemcsak egy morális dilemmával találták szemben magukat, hanem azt sem tudhatták biztosan, hitelt adhatnak-e a megszállók szavának.
  • A dinasztiaalapító, néhai Weiss Manfréd vejének, Chorin Ferencnek kiemelkedő szerepe volt az alkuban. Chorin a regény egyik legfontosabb figurája, nézőpontja megingathatatlan: ő a racionalitást képviselője. Ez nemcsak az alku kapcsán jellemezte, hanem egész karrierje során a pénzügyi, gazdasági élet egyik legmeghatározóbb szereplőjeként, az ésszerűség szószólójaként tartották számon. A németekkel a haditechnikai eszközök kereskedelméről kötött szerződését még a náci hatalomátvétel, a megszállás után is tiszteletben tartotta: számára ez volt a morális alapvetés.
    Az ő nézeteit ellensúlyozza Wiess Judit fiktív alakja, akit Weiss Edithről mintázott a szerző. Az ő lelkiismerete nem bírta el ennek a döntésnek, az alku következményeinek terhét, inkább a halált választotta.
  • Szerzőként nagyon figyelt rá, hogy a saját morális véleménye ne jelenjen meg nyíltan a műben. A mondatok lejtésében, az ironikusabb megjegyzésekben, az elérzékenyülésekben azonban személyes viszonyulása öntudatlanul is megmutatkozik.
  • A történettel először barátja, Rózsa János rendező kereste meg: a filmvásznon akarták feldolgozni a Weiss család életét. Bár erről a tervről azóta sem tettek le, a kutatások során a történet regénnyé érett a szerzőben. Dramaturgként közelítette meg a így megismert tényeket: Olyan elemeket, fordulópontokat keresett, amelyek ütközéseket, vitákat válthattak ki, és helyzeteket talált ki, amelyekben meg tudta mutatni a családtagok személyiségét, véleményét. Az események dramaturgi és a történészi feldolgozásának különbségeiről egyébként Gyáni Gáborral az Akadémia Történettudományi Intézetében is beszélgetett. Ennek során felmerült, hogy vajon nem vezeti-e félre az olvasót azzal, hogy a regényben dramaturgiai okokból vitákra alkalmat adó helyzeteket idézett elő. Regénytechnikai, dramaturgiai, poetikai szempontból azonban a kitalált alakokkal elmondatott érvek, ezek a feszültségek nemcsak kézenfekvőbbek, de előremutatóbbak is. Ez a hozzáállás irodalomtörténeti szempontból közel sem egyedülálló: Nézzük meg például az Egri csillagok valóságtartalmát.
  • “Ennek a családnak a története egy ország története.” - mondta egyszer Esterházy Péter a Harmonia Caelestis kapcsán. Visszatekintve ma is mindenki mást él meg sérelemként: van akinek Trianon, másoknak a zsidóüldözések traumája fáj, mintha nem mindannyian szenvedtük volna el ezeket a megrázkódtatásokat. Esterházy az apja alakjában egyesítette a magyar történelem eseményeit, alakjait, ezzel pedig egy csapásra megteremtette a nemzeti közösség érzését. A Weiss család története szintén túlmutat saját magán, az ország egy részének történetét ismerhetjük meg általa. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Závada Pál megírta a Weiss Manfréd Művek örököseinek történetét

...

Megvan a 2020-as Libri irodalmi díj 10-es listája!

A Libri irodalmi díj mindig az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit ismeri el: a 2019-ben megjelent, és a díj követelményeinek megfelelő 179 műből idén már 180 neves közéleti személyiség szavazata alapján alakult ki a 10-es lista, amelyre a zsűri és a közönség is szavazhat.

...

Nagy életművek nagyszerű kötetei versengenek a Libri irodalmi díjért

Kihirdették a Libri irodalmi díj 10-es rövidlistáját, amiről két zsűritaggal, Károlyi Csabával és Beck Zoltánnal beszélgettünk. Szóba került a zsűrizés folyamata, az irodalmi trendek hatása és a nagy életművek.

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

Kiemeltek
...

Krasznahorkai László: Az egész életem egy kísérlet a jóvátételre

Krasznahorkai a The New Yorkernek mesélt hosszú mondatokról, kudarcról, angyalokról és a modern világ problémáiról.

...

„Kicsit gusztustalan, kicsit szürreális és nagyon vicces” – Harag Anita mesél olvasmányairól

Miért volt nagy hatással Harag Anitára Bencsik Orsolya, Raymond Carver vagy éppen Mándy Iván?

...

Ők döntenek a 12. Margó-díjról: bemutatjuk a zsűrit!

Már csak egy hét maradt a nevezésből, ideje belehúzni! 

Polc

David Szalay szűkszavú hőse egy életen át sodródik – de mégis végig szurkolsz neki

...

Sötét mese a furcsa lányról, aki elégette az apját

...

A mágikus realizmus sosem volt még ennyire gondtalan és felszabadító

...

Mennyiért adja el az ember a lelkét az ördögnek? – Knausgård megírta eddigi legsötétebb könyvét

...