Vannak olyan egyedülálló helyzetek, amelyekbe lehetetlen belehelyezkedni - Összekötve Závada Pállal

Vannak olyan egyedülálló helyzetek, amelyekbe lehetetlen belehelyezkedni - Összekötve Závada Pállal

Egy család történetén keresztül az ország egy történelmi időszaka elevenedik meg Závada Pál Hajó a ködben című regényében. A Weiss család életét és megpróbáltatásait dolgozza fel a az idén Libri irodalmi díjra jelölt kötet. A főszereplő családról, a nácikkal kötött alku morális dilemmáiról, az történetírói felelősségről és saját családi kötődéséről is beszélgettünk Závada Pállal az Összekötve csütörtöki műsorában.

Fehér Adrienn | 2020. április 10. |

  • A Weiss család a két világháború között az ország legnagyobb vállalati konszernjének tulajdonosa volt. A Weiss Manfréd Acél- és Fémművekhez  tartozott többek között a Csepel Vas- és Fémművek, a Dunai Repülőgépgyár, de foglalkoztak lőszerek, fegyverek gyártásával is. 

A vállalat így nemcsak gazdasági, hanem politikai és hadi szempontból is kiemelkedő jelentőségű volt. 

  • A Weiss Művekhez egyébként személyes kötődések is fűzik a szerzőt. A Kulákprés című művéhez végzett kutatásai során derült ki, hogy nagymamája az akkor már Rákosi Művekként ismert csepeli gyárban dolgozott, ahova beszolgáltatási vétség miatt hat hónapra internálták. A Weiss Manfréd Művek továbbélésének ő is szemtanúja volt: nemcsak kutatásai során járta be az épületegyüttest, de az itteni hangstúdióban rögzítette Jadviga párnája című regényének hangoskönyv változatát is.
Závada Pál
Hajó a ködben
Magvető, 2019, 416 oldal
  • A Hajó a ködben szereplőinek egy teljesen egyedülálló morális dilemmával kellett szembenézniük. Jóllehet már generációkkal korábban katolizáltak, mégis zsidóként tartották számon őket. Ennek ellenére, az ország legnagyobb vállalataként a hitleri Németországnak is szállítottak harcászati eszközöket. Az SS magyarországi gazdasági főnöke, Kurt Becher egyedi alkut ajánlott: összes vagyonukért cserébe menekülőutat és útravalót biztosított nekik. A családtagok több szempontból is eltérően ítélték meg ezt a csapdahelyzetet, hiszen nemcsak egy morális dilemmával találták szemben magukat, hanem azt sem tudhatták biztosan, hitelt adhatnak-e a megszállók szavának.
  • A dinasztiaalapító, néhai Weiss Manfréd vejének, Chorin Ferencnek kiemelkedő szerepe volt az alkuban. Chorin a regény egyik legfontosabb figurája, nézőpontja megingathatatlan: ő a racionalitást képviselője. Ez nemcsak az alku kapcsán jellemezte, hanem egész karrierje során a pénzügyi, gazdasági élet egyik legmeghatározóbb szereplőjeként, az ésszerűség szószólójaként tartották számon. A németekkel a haditechnikai eszközök kereskedelméről kötött szerződését még a náci hatalomátvétel, a megszállás után is tiszteletben tartotta: számára ez volt a morális alapvetés.
    Az ő nézeteit ellensúlyozza Wiess Judit fiktív alakja, akit Weiss Edithről mintázott a szerző. Az ő lelkiismerete nem bírta el ennek a döntésnek, az alku következményeinek terhét, inkább a halált választotta.
  • Szerzőként nagyon figyelt rá, hogy a saját morális véleménye ne jelenjen meg nyíltan a műben. A mondatok lejtésében, az ironikusabb megjegyzésekben, az elérzékenyülésekben azonban személyes viszonyulása öntudatlanul is megmutatkozik.
  • A történettel először barátja, Rózsa János rendező kereste meg: a filmvásznon akarták feldolgozni a Weiss család életét. Bár erről a tervről azóta sem tettek le, a kutatások során a történet regénnyé érett a szerzőben. Dramaturgként közelítette meg a így megismert tényeket: Olyan elemeket, fordulópontokat keresett, amelyek ütközéseket, vitákat válthattak ki, és helyzeteket talált ki, amelyekben meg tudta mutatni a családtagok személyiségét, véleményét. Az események dramaturgi és a történészi feldolgozásának különbségeiről egyébként Gyáni Gáborral az Akadémia Történettudományi Intézetében is beszélgetett. Ennek során felmerült, hogy vajon nem vezeti-e félre az olvasót azzal, hogy a regényben dramaturgiai okokból vitákra alkalmat adó helyzeteket idézett elő. Regénytechnikai, dramaturgiai, poetikai szempontból azonban a kitalált alakokkal elmondatott érvek, ezek a feszültségek nemcsak kézenfekvőbbek, de előremutatóbbak is. Ez a hozzáállás irodalomtörténeti szempontból közel sem egyedülálló: Nézzük meg például az Egri csillagok valóságtartalmát.
  • “Ennek a családnak a története egy ország története.” - mondta egyszer Esterházy Péter a Harmonia Caelestis kapcsán. Visszatekintve ma is mindenki mást él meg sérelemként: van akinek Trianon, másoknak a zsidóüldözések traumája fáj, mintha nem mindannyian szenvedtük volna el ezeket a megrázkódtatásokat. Esterházy az apja alakjában egyesítette a magyar történelem eseményeit, alakjait, ezzel pedig egy csapásra megteremtette a nemzeti közösség érzését. A Weiss család története szintén túlmutat saját magán, az ország egy részének történetét ismerhetjük meg általa. 
Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Závada Pál megírta a Weiss Manfréd Művek örököseinek történetét

...
Hírek

Megvan a 2020-as Libri irodalmi díj 10-es listája!

A Libri irodalmi díj mindig az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit ismeri el: a 2019-ben megjelent, és a díj követelményeinek megfelelő 179 műből idén már 180 neves közéleti személyiség szavazata alapján alakult ki a 10-es lista, amelyre a zsűri és a közönség is szavazhat.

...
Összekötve

Nagy életművek nagyszerű kötetei versengenek a Libri irodalmi díjért

Kihirdették a Libri irodalmi díj 10-es rövidlistáját, amiről két zsűritaggal, Károlyi Csabával és Beck Zoltánnal beszélgettünk. Szóba került a zsűrizés folyamata, az irodalmi trendek hatása és a nagy életművek.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

Polc

A fiatalság nem elég a boldogsághoz, a szégyennel és a dühvel meg kell küzdeni

...

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

...

Marina Abramović átment a falon, mi pedig beleshetünk a fal mögé

...

Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

...