Vannak olyan egyedülálló helyzetek, amelyekbe lehetetlen belehelyezkedni - Összekötve Závada Pállal

Vannak olyan egyedülálló helyzetek, amelyekbe lehetetlen belehelyezkedni - Összekötve Závada Pállal

Egy család történetén keresztül az ország egy történelmi időszaka elevenedik meg Závada Pál Hajó a ködben című regényében. A Weiss család életét és megpróbáltatásait dolgozza fel a az idén Libri irodalmi díjra jelölt kötet. A főszereplő családról, a nácikkal kötött alku morális dilemmáiról, az történetírói felelősségről és saját családi kötődéséről is beszélgettünk Závada Pállal az Összekötve csütörtöki műsorában.

Fehér Adrienn | 2020. április 10. |

  • A Weiss család a két világháború között az ország legnagyobb vállalati konszernjének tulajdonosa volt. A Weiss Manfréd Acél- és Fémművekhez  tartozott többek között a Csepel Vas- és Fémművek, a Dunai Repülőgépgyár, de foglalkoztak lőszerek, fegyverek gyártásával is. 

A vállalat így nemcsak gazdasági, hanem politikai és hadi szempontból is kiemelkedő jelentőségű volt. 

  • A Weiss Művekhez egyébként személyes kötődések is fűzik a szerzőt. A Kulákprés című művéhez végzett kutatásai során derült ki, hogy nagymamája az akkor már Rákosi Művekként ismert csepeli gyárban dolgozott, ahova beszolgáltatási vétség miatt hat hónapra internálták. A Weiss Manfréd Művek továbbélésének ő is szemtanúja volt: nemcsak kutatásai során járta be az épületegyüttest, de az itteni hangstúdióban rögzítette Jadviga párnája című regényének hangoskönyv változatát is.
Závada Pál
Hajó a ködben
Magvető, 2019, 416 oldal
  • A Hajó a ködben szereplőinek egy teljesen egyedülálló morális dilemmával kellett szembenézniük. Jóllehet már generációkkal korábban katolizáltak, mégis zsidóként tartották számon őket. Ennek ellenére, az ország legnagyobb vállalataként a hitleri Németországnak is szállítottak harcászati eszközöket. Az SS magyarországi gazdasági főnöke, Kurt Becher egyedi alkut ajánlott: összes vagyonukért cserébe menekülőutat és útravalót biztosított nekik. A családtagok több szempontból is eltérően ítélték meg ezt a csapdahelyzetet, hiszen nemcsak egy morális dilemmával találták szemben magukat, hanem azt sem tudhatták biztosan, hitelt adhatnak-e a megszállók szavának.
  • A dinasztiaalapító, néhai Weiss Manfréd vejének, Chorin Ferencnek kiemelkedő szerepe volt az alkuban. Chorin a regény egyik legfontosabb figurája, nézőpontja megingathatatlan: ő a racionalitást képviselője. Ez nemcsak az alku kapcsán jellemezte, hanem egész karrierje során a pénzügyi, gazdasági élet egyik legmeghatározóbb szereplőjeként, az ésszerűség szószólójaként tartották számon. A németekkel a haditechnikai eszközök kereskedelméről kötött szerződését még a náci hatalomátvétel, a megszállás után is tiszteletben tartotta: számára ez volt a morális alapvetés.
    Az ő nézeteit ellensúlyozza Wiess Judit fiktív alakja, akit Weiss Edithről mintázott a szerző. Az ő lelkiismerete nem bírta el ennek a döntésnek, az alku következményeinek terhét, inkább a halált választotta.
  • Szerzőként nagyon figyelt rá, hogy a saját morális véleménye ne jelenjen meg nyíltan a műben. A mondatok lejtésében, az ironikusabb megjegyzésekben, az elérzékenyülésekben azonban személyes viszonyulása öntudatlanul is megmutatkozik.
  • A történettel először barátja, Rózsa János rendező kereste meg: a filmvásznon akarták feldolgozni a Weiss család életét. Bár erről a tervről azóta sem tettek le, a kutatások során a történet regénnyé érett a szerzőben. Dramaturgként közelítette meg a így megismert tényeket: Olyan elemeket, fordulópontokat keresett, amelyek ütközéseket, vitákat válthattak ki, és helyzeteket talált ki, amelyekben meg tudta mutatni a családtagok személyiségét, véleményét. Az események dramaturgi és a történészi feldolgozásának különbségeiről egyébként Gyáni Gáborral az Akadémia Történettudományi Intézetében is beszélgetett. Ennek során felmerült, hogy vajon nem vezeti-e félre az olvasót azzal, hogy a regényben dramaturgiai okokból vitákra alkalmat adó helyzeteket idézett elő. Regénytechnikai, dramaturgiai, poetikai szempontból azonban a kitalált alakokkal elmondatott érvek, ezek a feszültségek nemcsak kézenfekvőbbek, de előremutatóbbak is. Ez a hozzáállás irodalomtörténeti szempontból közel sem egyedülálló: Nézzük meg például az Egri csillagok valóságtartalmát.
  • “Ennek a családnak a története egy ország története.” - mondta egyszer Esterházy Péter a Harmonia Caelestis kapcsán. Visszatekintve ma is mindenki mást él meg sérelemként: van akinek Trianon, másoknak a zsidóüldözések traumája fáj, mintha nem mindannyian szenvedtük volna el ezeket a megrázkódtatásokat. Esterházy az apja alakjában egyesítette a magyar történelem eseményeit, alakjait, ezzel pedig egy csapásra megteremtette a nemzeti közösség érzését. A Weiss család története szintén túlmutat saját magán, az ország egy részének történetét ismerhetjük meg általa. 
Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Závada Pál megírta a Weiss Manfréd Művek örököseinek történetét

...
Hírek

Megvan a 2020-as Libri irodalmi díj 10-es listája!

A Libri irodalmi díj mindig az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit ismeri el: a 2019-ben megjelent, és a díj követelményeinek megfelelő 179 műből idén már 180 neves közéleti személyiség szavazata alapján alakult ki a 10-es lista, amelyre a zsűri és a közönség is szavazhat.

...
Összekötve

Nagy életművek nagyszerű kötetei versengenek a Libri irodalmi díjért

Kihirdették a Libri irodalmi díj 10-es rövidlistáját, amiről két zsűritaggal, Károlyi Csabával és Beck Zoltánnal beszélgettünk. Szóba került a zsűrizés folyamata, az irodalmi trendek hatása és a nagy életművek.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

James Patterson és J.D. Barker első közös krimijükben rögtön bevágják az olvasót a mélyvízbe

A madártollas gyilkosságokban a nyomok minduntalan egyfelé mutatnak, és a mocskos kis titkok szép lassan mind napvilágra kerülnek.

...
Nagy

Királynak lenni sosem volt életbiztosítás

Király! – A magyar uralkodók véresen komoly históriája címmel írt könyvet a magyar királyokról Benedek Szabolcs. Interjúnkban szóba került az uralkodással járó kockázat, a nők szerepe és a Trónok harca, és kiderült az is, vajon melyik királyunkat mellőzi az utókor emlékezete.

...
Nagy

A pandémia alatt csak a pandémiáról lehet írni?

Milyen lesz az életünk, ha egyszer vége lesz a pandémiának? Mennyire lesz hangsúlyos a vírus és a karantén témája az irodalomban később? Ezeket a kérdéseket járták körbe a Dekameron-projekt című novelláskötet bemutatóján. 

...
Kritika

Jü Hua regénye megmutatja, milyen volt az élet fél évszázada Kínában

Kína egyik legismertebb kortárs írójának könyve egy kínai parasztember tragédiákkal teli életének bemutatása. Az Élni az elmúlt idő, a vissza nem térő ifjúság, az elherdált lehetőségek, az elveszített családtagok, a keserves tapasztalatok derűs, belenyugvó, mégis torokszorító összegzése.

...
Nagy

Simon Stålenhag: A technológia a túlélés eszköze lehet, de meg is ölhet minket

Kérdeztük a műveiben fellelhető gyerekkori emlékekről, arról, hogy lehet valami egyszerre retro és futurisztikus, hogyan kapcsolódik könyve az E.T-hez és azt is megtudhatjuk, szerinte mi kell ahhoz, hogy megbirkózzunk a klímaváltozással. Interjú.

...
Nagy

Sorsválasztás az irodalomban – Könyves válaszok Popper gondolataira

Az életünk determináltságát, az irányításban nekünk jutó részt vizsgálta Popper Péter Hogyan választunk magunknak sorsot? című könyve, a témában ugyanakkor rengeteg szépirodalmi mű is íródott, ezek közül mutatunk meg most párat!

Polc

Egy könyv azokról, akik a náci Németországban "úsztak az árral"

...

Jü Hua regénye megmutatja, milyen volt az élet fél évszázada Kínában

...

Lydia Davis a hétköznapi sodródásban is meglátja a rendet

...

A rinocérosz szédítően idegen, viszont szórakoztató

...