A Kivándorlók megmutatja, hogy mikor válik otthon egy idegen országból

A Kivándorlók megmutatja, hogy mikor válik otthon egy idegen országból

Amíg az 1840-es évek végén bennünket, magyarokat a forradalmi hevület egységbe kovácsolt, addig a svédeket hazájuk elhagyására kényszerítette az éhínség. Tömegek vándoroltak ki a tengerentúlra egy jobb jövő reményében. Ennek a szép új világnak azonban vérrel, könnyel és a nemzeti identitással kellett megfizetni az árát. Vilhelm Moberg kultikus Kivándorlók-regényciklusa az orosz-ukrán háború fényében nem is lehetne aktuálisabb: akkor is, akárcsak most, tízezrével voltak kénytelenek maguk mögött hagyni az emberek a szülőföldjüket. A könyvsorozatból újabb nagyszabású svéd filmadaptáció készült.

Bányász Attila | 2022. március 29. |

A Kivándorlók egy földműves család életén keresztül mutatja be az emigráció nehézségeit a XIX. század közepén. Svédország ebben az időszakban soha nem látott éhínséggel küzd, és Karl-Oskar felelős családfőként képtelen elviselni szerettei nyomorúságát. Bízva a tengerentúli mesékben, amelyek szájról szájra járnak, legszívesebben azonnal felnyalábolná a pereputtyát, hogy akár a hátán is elvigye őket az „ígéret földjére”, Amerikába.

Könyvek, amik megmutatják mivel jár a kivándorlás
Könyvek, amik megmutatják mivel jár a kivándorlás

A friss kutatások szerint a magyarok kivándorlási kedve nem csökkent, jelenleg is 1,2 millióan tervezik, hogy a jövőben külföldön vállalnak munkát. Csak tavalyelőtt huszonkilencezren indultak útnak, a tavalyi évben pedig huszonötezren döntöttek úgy, hogy máshol folytatják az életüket. A szülőföldet elhagyni azonban sosem könnyű, az előnyök mellett sok áldozatot is meg kell hozni. Mutatunk öt könyvet, amik beszámolnak arról, milyen külföldön szerencsét próbálni.

Tovább olvasok

Amíg Karl-Oskar a jövőbe tekint, addig a felesége, Kristina a múltba. Az asszony egyszerűen képtelen kockáztatni a biztosat egy talánért, és nem érez hozzá elég erőt, hogy elszakadjon a gyökereitől. Nem könnyítik meg a helyzetet a bigottan vallásos szülei sem. 

Egy tragédia kell hozzá, hogy Kristina felismerje: amihez annyira ragaszkodik, az igazából nincs. De akkor miért olyan nehéz elengedni? És miért kísérti egy életen át?

Mintha csak az asszony lenne tisztában azzal, hogy a döntésük mennyire visszavonhatatlan: az emigráció egyirányú utca. De tulajdonképpen „mit nevezünk otthonnak? Amit mostohaságában magunk mögött hagytunk? Vagy ami enni ad a gyerekeinknek?”

-

A világ végére is követnélek - Karl-Oskar és Kristina (Gustaf Skarsgård és Lisa Carlehed) Fotó: Vertigo Média

Az új világba való viszontagságos átkelésük után béke és boldogság helyett nélkülözés és meg nem értettség vár rájuk. Az idegen közeg légüres vákuumában mintha nem is léteznének. Kristina még jóval azután is fuldoklik benne, hogy a mostoha körülményeket és a kulturális különbségeket legyűrték. Családjuk odüsszeiája mind inkább az asszony belső világába helyeződik át: a komfortérzetéért egyedül kell szembenéznie kétségeivel, szorongásaival, sztereotípiáival és hagyományaival. „Vajon mi költözünk egy országba, vagy az ország költözik belénk?”

A kivándorlás mint csapdahelyzet
A kivándorlás mint csapdahelyzet

Colm Tóibín 2009-es Brooklynja, mely a 2015-ös filmbemutatót követően tavaly végre magyarul is megjelent, könnyen beilleszthető lenne a kivándorlási, azon belül is az emigráció lélektanát feszegető narratívák közé. Van azonban egy fontos különbség: Tóibín hősét semmi nem hajtja.

Tovább olvasok

Kristina nem akarja, hogy bármilyen formában is megérintse ez az új világ. Viszont alkalmazkodnia kell a körülményekhez: megküzdeni a mindennapi betevőért, felvenni a harcot a vadakkal, gyereket szülni és nevelni, egyszóval túlélni. Amikor egy vallási közösség képében egy kis darabka „hazai” kerül a látókörébe, kiéhezve és boldogan veti alá magát szigorú dogmáinak. Szembesülnie kell azonban azzal, hogy az óceánon átmenekített társadalmi szokásaik az új körülmények között nem működőképesek. Vallási kereteit immár szűknek és rugalmatlannak találja. 

Az asszony ráébred: hiába küzd ellene, ez az új világ igenis hatással van rá. Formálja. És végérvényesen megváltoztatja.

A Kivándorlók megmutatja, hol van az a pont, amikor az idegen ország otthonná válik a szemünkben. Kristina, akárcsak a mama szimbolikus almafája, elkerülhetetlenül gyökeret ereszt. Ez a természet rendje.

-

Made in America - Kristina, Karl-Oskar és Amerika (Lisa Carlehed és Gustaf Skarsgård) Fotó: Vertigo Média

Vilhelm Moberg nagysikerű regényciklusa (A kivándorlók, Bevándorlók, Telepesek, Az utolsó levél Svédországba) nem először kerül adaptálásra: Jan Troell rendező két monumentális filmben – az első részt öt Oscar-díjra jelölték – dolgozta fel Liv Ullmann és Max von Sydow főszereplésével a ’70-es évek elején. Erik Poppe rendezőnek most sikerült egy filmbe sűrítenie a történetet.

A Kivándorlók, bár helyszíne a vadnyugat, szakít a klasszikus westernfilmes toposzokkal: hősei nem kézifegyvereiket puffogtató cowboyok, hanem a maguk mögött minden hidat felégető telepesek. Egyszerű, kétkezi földművesek, akik fogyatkozó reményeiknek keresnek táptalajt. 

A film női nézőpontja csak még hitelesebbé teszi a bemutatott történelmi korszakot.

Poppe előző filmjében, az Utoya, július 22 című drámában a norvég terrortámadást még vágás nélkül élhettük át, a Kivándorlókban már erre sincs szükség: John Christian Rosenlund operatőr kamerája gyakran ered bennfentesként a szereplők nyomába, azt az érzetet keltve, hogy nem puszta szemlélői, hanem magunk is részesei vagyunk az eseményeknek.

A férj, Karl-Oskar szerepében a népszerű történelmi tévésorozat, a Vikingek eszement Flokiját, Gustaf Skarsgårdot köszönthetjük. A figurája dilemmája, hogy gyötri a bűntudat vélt családfői kudarcáért, amiért nem tud az övéiről megfelelően gondoskodni. Ezzel ellentétben áll nyitott, kedves és gondolkodó énje.

-

Nézőpontok - Kristina és Ulrika (Lisa Carlehed és Tove Lo) Fotó: Vertigo Média

A Kivándorlók abszolút sztárjai azonban nem a férfiak, hanem a nők.

Lisa Carlehed visszafogott alakítása az őt kísérő kamerával együtt rabul ejt minket is. Egyetlen gesztusról, apró rezdülésről sem maradunk le. Nem is érdemes. Kristina karaktere széles jellemfejlődési utat jár be.

Akárcsak kis falujuk szajhája, Ulrika, akit a Svédországban óriási népszerűségnek örvendő énekesnő, Tove Lo előadásában láthatunk. Az öntörvényű, egyedülálló asszony magabiztos talpraesettsége vörös posztó a korabeli svéd társadalomban, ugyanakkor a túlélés kulcsát jelenti a tengerentúlon. A két nő kényszerű egymásrautaltságából előítéleteket levetkőző barátság alakul ki.

A Kivándorlók ajánlott mozi: nagyszerűen visszaadja, milyen nehéz elszakadni az otthontól, és valahol idegenben új életet kezdeni; milyen embert próbáló a körülményekhez való alkalmazkodás, mennyi lemondással jár. Ugyanakkor reményt keltő is, mert mindenkire vár valahol egy talpalatnyi hely, ahol szívesen látják, és amelyet - a lábát megvetve - előbb-utóbb újra az otthonának tekinthet.

Kapcsolódó cikkek
...
Általános cikkek

Könyvek, amik megmutatják mivel jár a kivándorlás

A friss kutatások szerint a magyarok kivándorlási kedve nem csökkent, jelenleg is 1,2 millióan tervezik, hogy a jövőben külföldön vállalnak munkát. Csak tavalyelőtt huszonkilencezren indultak útnak, a tavalyi évben pedig huszonötezren döntöttek úgy, hogy máshol folytatják az életüket. A szülőföldet elhagyni azonban sosem könnyű, az előnyök mellett sok áldozatot is meg kell hozni. Mutatunk öt könyvet, amik beszámolnak arról, milyen külföldön szerencsét próbálni.

...
Kritika

A kivándorlás mint csapdahelyzet

Colm Tóibín 2009-es Brooklynja, mely a 2015-ös filmbemutatót követően tavaly végre magyarul is megjelent, könnyen beilleszthető lenne a kivándorlási, azon belül is az emigráció lélektanát feszegető narratívák közé. Van azonban egy fontos különbség: Tóibín hősét semmi nem hajtja. Nem akar felejteni (tragédiát, szerelmet, óhazát), egzisztenciálisan nem küszködik, az ismeretlen nem csábítja. Lassú sodródásban telik az élete, döntéseit például jellemzően mások hozzák meg a feje fölött. A látszat ellenére fejlődésregénynek is csak nagy jóindulattal nevezhető, holott hősnője kétségtelenül nagy utat jár be, ám pont a regényvégi kulcsjelenet bizonyítja, hogy életében a külső kényszer továbbra is erősebb, mint a belső akarat. De ha nem emigrációs és nem fejlődésregény, akkor mégis micsoda?

...
Hírek

Női szemszögből írják újra Orwell 1984-ét

George Orwell hagyatékának kezelői hozzájárultak, hogy új változat szülessen az 1984-ből. A The Guardian arról számolt be, hogy Sandra Newman új könyve Julia szemszögéből fogja újramesélni a disztópiát.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

Hírek
...
Zöld

Jane Goodall Budapesten is bemutatja A remény könyvét

...
Panodyssey

Szepesi Kornél: Hope [Panodyssey]

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Hírek

Eredeti Kazinczy-kötet került elő egy online aukción

...
Hírek

Tavaly rekord számú könyv eltávolítását kérték az amerikai iskolákból és könyvtárakból

...
Nagy

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett A páciens!

...
Hírek

A világ legrégebbi héber Bibliáját állítják ki Tel-Avivban

...
Szórakozás

Tolkien, Trianon, Borbély Szilárd, Polcz Alaine [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Nagy

Melyik könyvvel érdemes belépni Sherlock Holmes fiktív univerzumába?

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...
Zöld

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

...
Zöld

A húsevés évezredes hagyományát ugyanúgy átírhatjuk, mint a nők szavazati jogait?