A Kivándorlók megmutatja, hogy mikor válik otthon egy idegen országból

A Kivándorlók megmutatja, hogy mikor válik otthon egy idegen országból

Amíg az 1840-es évek végén bennünket, magyarokat a forradalmi hevület egységbe kovácsolt, addig a svédeket hazájuk elhagyására kényszerítette az éhínség. Tömegek vándoroltak ki a tengerentúlra egy jobb jövő reményében. Ennek a szép új világnak azonban vérrel, könnyel és a nemzeti identitással kellett megfizetni az árát. Vilhelm Moberg kultikus Kivándorlók-regényciklusa az orosz-ukrán háború fényében nem is lehetne aktuálisabb: akkor is, akárcsak most, tízezrével voltak kénytelenek maguk mögött hagyni az emberek a szülőföldjüket. A könyvsorozatból újabb nagyszabású svéd filmadaptáció készült.

Bányász Attila | 2022. március 29. |

A Kivándorlók egy földműves család életén keresztül mutatja be az emigráció nehézségeit a XIX. század közepén. Svédország ebben az időszakban soha nem látott éhínséggel küzd, és Karl-Oskar felelős családfőként képtelen elviselni szerettei nyomorúságát. Bízva a tengerentúli mesékben, amelyek szájról szájra járnak, legszívesebben azonnal felnyalábolná a pereputtyát, hogy akár a hátán is elvigye őket az „ígéret földjére”, Amerikába.

Könyvek, amik megmutatják mivel jár a kivándorlás
Könyvek, amik megmutatják mivel jár a kivándorlás

A friss kutatások szerint a magyarok kivándorlási kedve nem csökkent, jelenleg is 1,2 millióan tervezik, hogy a jövőben külföldön vállalnak munkát. Csak tavalyelőtt huszonkilencezren indultak útnak, a tavalyi évben pedig huszonötezren döntöttek úgy, hogy máshol folytatják az életüket. A szülőföldet elhagyni azonban sosem könnyű, az előnyök mellett sok áldozatot is meg kell hozni. Mutatunk öt könyvet, amik beszámolnak arról, milyen külföldön szerencsét próbálni.

Tovább olvasok

Amíg Karl-Oskar a jövőbe tekint, addig a felesége, Kristina a múltba. Az asszony egyszerűen képtelen kockáztatni a biztosat egy talánért, és nem érez hozzá elég erőt, hogy elszakadjon a gyökereitől. Nem könnyítik meg a helyzetet a bigottan vallásos szülei sem. 

Egy tragédia kell hozzá, hogy Kristina felismerje: amihez annyira ragaszkodik, az igazából nincs. De akkor miért olyan nehéz elengedni? És miért kísérti egy életen át?

Mintha csak az asszony lenne tisztában azzal, hogy a döntésük mennyire visszavonhatatlan: az emigráció egyirányú utca. De tulajdonképpen „mit nevezünk otthonnak? Amit mostohaságában magunk mögött hagytunk? Vagy ami enni ad a gyerekeinknek?”

-

A világ végére is követnélek - Karl-Oskar és Kristina (Gustaf Skarsgård és Lisa Carlehed) Fotó: Vertigo Média

Az új világba való viszontagságos átkelésük után béke és boldogság helyett nélkülözés és meg nem értettség vár rájuk. Az idegen közeg légüres vákuumában mintha nem is léteznének. Kristina még jóval azután is fuldoklik benne, hogy a mostoha körülményeket és a kulturális különbségeket legyűrték. Családjuk odüsszeiája mind inkább az asszony belső világába helyeződik át: a komfortérzetéért egyedül kell szembenéznie kétségeivel, szorongásaival, sztereotípiáival és hagyományaival. „Vajon mi költözünk egy országba, vagy az ország költözik belénk?”

A kivándorlás mint csapdahelyzet
A kivándorlás mint csapdahelyzet

Colm Tóibín 2009-es Brooklynja, mely a 2015-ös filmbemutatót követően tavaly végre magyarul is megjelent, könnyen beilleszthető lenne a kivándorlási, azon belül is az emigráció lélektanát feszegető narratívák közé. Van azonban egy fontos különbség: Tóibín hősét semmi nem hajtja.

Tovább olvasok

Kristina nem akarja, hogy bármilyen formában is megérintse ez az új világ. Viszont alkalmazkodnia kell a körülményekhez: megküzdeni a mindennapi betevőért, felvenni a harcot a vadakkal, gyereket szülni és nevelni, egyszóval túlélni. Amikor egy vallási közösség képében egy kis darabka „hazai” kerül a látókörébe, kiéhezve és boldogan veti alá magát szigorú dogmáinak. Szembesülnie kell azonban azzal, hogy az óceánon átmenekített társadalmi szokásaik az új körülmények között nem működőképesek. Vallási kereteit immár szűknek és rugalmatlannak találja. 

Az asszony ráébred: hiába küzd ellene, ez az új világ igenis hatással van rá. Formálja. És végérvényesen megváltoztatja.

A Kivándorlók megmutatja, hol van az a pont, amikor az idegen ország otthonná válik a szemünkben. Kristina, akárcsak a mama szimbolikus almafája, elkerülhetetlenül gyökeret ereszt. Ez a természet rendje.

-

Made in America - Kristina, Karl-Oskar és Amerika (Lisa Carlehed és Gustaf Skarsgård) Fotó: Vertigo Média

Vilhelm Moberg nagysikerű regényciklusa (A kivándorlók, Bevándorlók, Telepesek, Az utolsó levél Svédországba) nem először kerül adaptálásra: Jan Troell rendező két monumentális filmben – az első részt öt Oscar-díjra jelölték – dolgozta fel Liv Ullmann és Max von Sydow főszereplésével a ’70-es évek elején. Erik Poppe rendezőnek most sikerült egy filmbe sűrítenie a történetet.

A Kivándorlók, bár helyszíne a vadnyugat, szakít a klasszikus westernfilmes toposzokkal: hősei nem kézifegyvereiket puffogtató cowboyok, hanem a maguk mögött minden hidat felégető telepesek. Egyszerű, kétkezi földművesek, akik fogyatkozó reményeiknek keresnek táptalajt. 

A film női nézőpontja csak még hitelesebbé teszi a bemutatott történelmi korszakot.

Poppe előző filmjében, az Utoya, július 22 című drámában a norvég terrortámadást még vágás nélkül élhettük át, a Kivándorlókban már erre sincs szükség: John Christian Rosenlund operatőr kamerája gyakran ered bennfentesként a szereplők nyomába, azt az érzetet keltve, hogy nem puszta szemlélői, hanem magunk is részesei vagyunk az eseményeknek.

A férj, Karl-Oskar szerepében a népszerű történelmi tévésorozat, a Vikingek eszement Flokiját, Gustaf Skarsgårdot köszönthetjük. A figurája dilemmája, hogy gyötri a bűntudat vélt családfői kudarcáért, amiért nem tud az övéiről megfelelően gondoskodni. Ezzel ellentétben áll nyitott, kedves és gondolkodó énje.

-

Nézőpontok - Kristina és Ulrika (Lisa Carlehed és Tove Lo) Fotó: Vertigo Média

A Kivándorlók abszolút sztárjai azonban nem a férfiak, hanem a nők.

Lisa Carlehed visszafogott alakítása az őt kísérő kamerával együtt rabul ejt minket is. Egyetlen gesztusról, apró rezdülésről sem maradunk le. Nem is érdemes. Kristina karaktere széles jellemfejlődési utat jár be.

Akárcsak kis falujuk szajhája, Ulrika, akit a Svédországban óriási népszerűségnek örvendő énekesnő, Tove Lo előadásában láthatunk. Az öntörvényű, egyedülálló asszony magabiztos talpraesettsége vörös posztó a korabeli svéd társadalomban, ugyanakkor a túlélés kulcsát jelenti a tengerentúlon. A két nő kényszerű egymásrautaltságából előítéleteket levetkőző barátság alakul ki.

A Kivándorlók ajánlott mozi: nagyszerűen visszaadja, milyen nehéz elszakadni az otthontól, és valahol idegenben új életet kezdeni; milyen embert próbáló a körülményekhez való alkalmazkodás, mennyi lemondással jár. Ugyanakkor reményt keltő is, mert mindenkire vár valahol egy talpalatnyi hely, ahol szívesen látják, és amelyet - a lábát megvetve - előbb-utóbb újra az otthonának tekinthet.

Kapcsolódó cikkek
...
Általános cikkek

Könyvek, amik megmutatják mivel jár a kivándorlás

A friss kutatások szerint a magyarok kivándorlási kedve nem csökkent, jelenleg is 1,2 millióan tervezik, hogy a jövőben külföldön vállalnak munkát. Csak tavalyelőtt huszonkilencezren indultak útnak, a tavalyi évben pedig huszonötezren döntöttek úgy, hogy máshol folytatják az életüket. A szülőföldet elhagyni azonban sosem könnyű, az előnyök mellett sok áldozatot is meg kell hozni. Mutatunk öt könyvet, amik beszámolnak arról, milyen külföldön szerencsét próbálni.

...
Kritika

A kivándorlás mint csapdahelyzet

Colm Tóibín 2009-es Brooklynja, mely a 2015-ös filmbemutatót követően tavaly végre magyarul is megjelent, könnyen beilleszthető lenne a kivándorlási, azon belül is az emigráció lélektanát feszegető narratívák közé. Van azonban egy fontos különbség: Tóibín hősét semmi nem hajtja. Nem akar felejteni (tragédiát, szerelmet, óhazát), egzisztenciálisan nem küszködik, az ismeretlen nem csábítja. Lassú sodródásban telik az élete, döntéseit például jellemzően mások hozzák meg a feje fölött. A látszat ellenére fejlődésregénynek is csak nagy jóindulattal nevezhető, holott hősnője kétségtelenül nagy utat jár be, ám pont a regényvégi kulcsjelenet bizonyítja, hogy életében a külső kényszer továbbra is erősebb, mint a belső akarat. De ha nem emigrációs és nem fejlődésregény, akkor mégis micsoda?

...
Hírek

Női szemszögből írják újra Orwell 1984-ét

George Orwell hagyatékának kezelői hozzájárultak, hogy új változat szülessen az 1984-ből. A The Guardian arról számolt be, hogy Sandra Newman új könyve Julia szemszögéből fogja újramesélni a disztópiát.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Dragomán-lexikon ‒ 50 szócikk Annától a zakuszkáig

Ez a félszáz mozaikdarab segít tájékozódni az életmű útvesztőjébe tévedőknek, és megmutatja a jellegzetes prózavilág ízeit és számos tónusát. Dragománológiai szószedettel köszöntjük ötvenedik születésnapján Dragomán Györgyöt.

Hírek
...
Nagy

A vágyak és a félelmek műfajában érzem magam otthon

...
Hírek

Bödőcs Tibor és Parti Nagy Lajos is az őszi Margó vendégei között

...
Hírek

Szeptember 28-án nyitja kapuit a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

...
Hírek

Az Anne Frank képregény miatt rúgtak ki egy texasi tanárt

...
Hírek

Különös nyomozás hét költő és hét illusztrátor munkái között

...
Hírek

Családi krízisek, identitásproblémák az idei Booker-díj rövidlistás köteteiben

...
Hírek

A „3 könyv”-szabállyal küzd az Amazon az MI generálta könyvek ellen

...
Szórakozás

Pestext, Shaxpeare, Rembrandt és Könyvfesztivál [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Antik szakácskönyvek, enciklopédiák kerülnek kalapács alá