Scentless Apprentice – Nirvana, 1993
A Nirvana dala a híres 1993-as In Utero című albumon jelent meg, olyan nagy slágerekkel együtt, mint a Heart-Shaped Box vagy az All Apologies. A dal Patrick Süskind 1985-ös A parfüm című regényén alapul. A Nirvana frontembere, Kurt Cobain kedvenc könyvének tartotta a művet, és ihletet kapott egy dal megírására a történet alapján. A parfüm egy fiatal férfi, Jean-Baptiste történetét meséli el, aki mindenféle illat és szag nélkül született. Ennek ellenére rendkívüli szaglóérzéke van, és parfümkészítővé válik. Ez végül arra készteti, hogy sorozatgyilkossá váljon, miközben fiatal nőket gyilkol meg, hogy megalkothassa a tökéletes illatot.
1984 – David Bowie, 1974
David Bowie Diamond Dogs című albuma 1974-ben jelent meg, és az egyik kevésbé sikeres kísérlete. Egy szám azonban kiemelkedik: a funk-rock dal, az 1984, amely George Orwell azonos című könyvén alapul. Bowie már régóta rajongott a szövegért, és éppen ezért egy egész rockzenei adaptációt írt hozzá. Orwell özvegye azonban megtagadta az engedélyt a feldolgozáshoz, így a projekt kifulladt. Csak néhány szám maradt belőle, amelyeket Bowie a következő albumán jelentetett meg. Az 1984-et gyöngyszemnek tartották egy olyan albumon, amely vegyes visszhangot kapott a kritikusoktól. A dal számos közvetlen utalást tesz a regényre, beleértve a kormányzat általi megfigyelést és az agymosást.
Sympathy For The Devil – The Rolling Stones, 1968
Mick Jagger két forrásból merített ihletet a Rolling Stones Sympathy For The Devil című számához. Az egyik Baudelaire francia költő volt, a másik Mihail Bulgakov A Mester és Margarita című könyve. A Sympathy For The Devil különféle történelmi eseményeket tekint át az ördög szemszögéből, beleértve az orosz forradalmat, Jézus Krisztus keresztre feszítését és a Kennedy-gyilkosságokat. A dal botrányt kavart, sokak szerint az ördögöt védte, sőt, azt bizonyította, hogy a Rolling Stones tagjai sátánisták voltak. A banda tagjai ezeket a vádakat elutasították, mondván, hogy a dalban az emberiség gonosztetteit kívánták bírálni.
White Rabbit – Jefferson Airplane, 1967
Lewis Carroll Alice Csodaországban című könyvét és annak folytatását, az Alice Tükörországban című szöveget is sokan egyfajta „tripként” értelmezik. A pszichedelikus rockegyüttes, a Jefferson Airplane által az 1960-as évek ellenkultúrájának csúcspontján írt dal Carroll könyveinek képanyagát használja az 1960-as évek társadalmi problémáival való összehasonlításhoz, beleértve a hippikultúrát, a vietnami háborút és a polgárjogi mozgalmat. Slick a számmal rámutatott azokra a szülőkre, akik olyan könyveket olvastak gyermekeiknek, mint az Alice Csodaországban, hogy ösztönözzék a képzeletüket és a kíváncsiságukat, majd azon töprengett, hogy ez sokszor miért nyilvánult meg kábítószerhasználatban. A dal olyan témákat is kiemel, mint az intellektuális felfedezés és a feminizmus.
Wuthering Heights — Kate Bush, 1978
Kate Bush angol art rock énekesnő, debütáló kislemezével (Wuthering Heights) nemcsak a slágerlisták élére került, hanem történelmet is írt. Ez a szám volt az első, mellyel egy énekesnő a saját maga által írt dallal az Egyesült Királyságban a hallgatottsági és eladási listák élére került. Bush kísérteties énekhangja úgy szól, mintha a halott karakter, Cathy beszélne, aki a lápokat kísérti, és könyörög szeretőjének, Heathcliffnek, hogy engedje be. A jelenet Emily Brontë 1847-es regényének, az Üvöltő szeleknek a prológusából származik. A fejezetben a narrátor, Mr. Lockwood meglátogatja Szelesdombot, és ott is éjszakázik. Rémálma van egy Cathy nevű halott nőről, aki könyörög, hogy engedjék be az ablakon.
Forrás: American Songwriter
