Nemcsak a disztópia műfaja válik divatosabbá általa (és születik meg Ray Bradbury Fahrenheit 451 című regénye vagy a lengyel Stanislaw Lem Éden című műve néhány évvel később), de az irodalmon kívül is nagyon fontos forrása lesz a művészetnek, a magas és a populáris regiszterben egyaránt.
Ahogy az várható volt, a regényből már megjelenése után hét évvel film készült 1984 címen Michael Anderson rendezésében, majd három évtizeddel később, éppen 1984-ben Michael Radford adaptálta a szöveget, a nagy sikerű filmhez pedig az Eurythmics zenekar készített zenét.
A regényből 1984 után is készültek filmfeldolgozások, valamint televíziós és rádiós adaptációk, színházi előadások, sőt, 2005-ben még balettelőadás is. Képregényekhez, számítógépes játékokhoz adott ihletet Orwell szörnyű jóslata, és nagyon sok popzenész is merített a kultikus regényből. David Bowie Diamond Dogs című albumán öt dalt is szentelt a témának, a legegyértelműbb utalás ezek közül az 1984 című szám:
A Radiohead zenekart is megihlette a kötet, világhírű daluk, a Karma Police is utalás lehet a Gondolatrendőrségre (Thought Police), a 2+2=5 című számuk pedig Orwell regényének egyik híres idézetére épít: „A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő négy. Ha ezt megtehetjük, minden egyéb magától következik.”
Nemcsak külföldön, Magyarországon is több feldolgozása akadt, a régóta szólókarriert folytató Kovács Ákos egykori zenekara, a kilencvenes évek elején népszerű Bonanza Banzai 1984 és 101-es szoba című számai is ennek egyértelmű bizonyítékai, de az URH Nagy testvér című dalának szövegét sem lehet félreérteni.
Valaki zavarja a távoli adókat
Valaki kattan a telefonban
Valaki megfoszt a rossz hírektôl
Valaki néz a TV-bôl
De jó, hogy beteg lettél
Meggyógyít a Nagy Testvér!
De jó, hogy beteg lettél
Meggyógyít a Nagy Testvér!
A regényt legalább 65 nyelvre fordították le, és a legtöbb országban több kiadást is megért, ennek is köszönhető, hogy szinte minden országban, minden művészeti ágban születtek vele kapcsolatos, rá vonatkozó alkotások, könyvek, dalok, grafikák. Hazánkban eddig több, mint 40 alkalommal adták ki, legelőször Antal György, majd a legáltalánosabban elterjedt Szíjgyártó László fordításában, de lefordította Stier Ágnes és tavaly Lukács Laura is. Nemcsak nálunk, hanem szerte a világon különböző, jobbnál jobb borítókkal látott napvilágot ez a legendás kötet.
Orwell hatása az utcai művészetben is megjelent, ha nyitott szemmel járunk a világban, rengeteg olyan graffitivel találkozhatunk, melyek az 1984-re utalnak, annak egy-egy jelenségét próbálják meg hangsúlyozni, vizuális jellé alakítani.
A művészetek mellett a politikai életben is gyakran megjelennek a regény közismert helyzetei, mondatai, bár legtöbbször üres lózungok formájában, leegyszerűsítve, eredeti kontextusából kiemelve, esetleg félreértelmezve. Már csak azért is érdemes újraolvasni a könyvet, hogy mi magunk elkerülhessük ezeket a félreértéseket, illetve azért is, hogy felismerhetővé váljon azt a rengeteg kulturális utalás, melyet ez az ikonikus szöveg hívott életre.
