Nemes Nagy Ágnes, Fellini, osztrák képregény és a nők saját szobája [PROGRAMAJÁNLÓ]

Van-e már saját szobájuk a nőknek? - Írónők és érdekképviselet Magyarországon és Németországban

“Meggyőződésem, hogy ha még száz évig élünk (…), és meglesz az évi ötszáz fontunk meg a saját szobánk; ha szokásunkká válik a szabadság és a bátorság, hogy azt írjuk, amit gondolunk (…), akkor eljön az alkalom, hogy a halott költő, Shakespeare nővére újra felöltse testét, melyet már annyiszor le kellett vetnie” - írja Virginia Woolf a Saját szoba című esszéjében. A száz év lassan letelt, kérdés, mennyivel lettünk szabadabbak és bátrabbak? Van-e már saját szobájuk a nőknek? És elegendő-e mindez ahhoz, hogy láthatóvá és hallhatóvá váljanak a nők? Az est folyamán német és magyar írónők beszélgetnek arról, milyen önszerveződések, érdekképviseletek segíthetik a művészetben dolgozó nőket, és hogy milyen akadályok leküzdését teszi az összefogás lehetővé. A fellépő magyar írók és műfordítók közül többen élnek Németországban, illetve németként Magyarországon. A beszélgetés második felében az integrációval kapcsolatos tapasztalaikról is beszélnek majd. A beszélgetés résztvevői: Hidas Judit író, Sophia Matteikat műfordító, Lea Schneider költő, Toldi Eszter műfordító, Tóth Kinga költő, Yael Inokai író. Az est során a Hogyan szólnak a nők című projekt keretében, a fellépő szerzőktől lefordított szövegek, illetve Tóth Kinga zenés performansza hangzik majd el.
Mikor? március 8. 18:00 Hol? Goethe-Institut Budapest
Facebook-esemény erre>>>

Első Magyar Krimifesztivál

Február utolsó hétvégéjén rendezik meg Veszprémben az Első Magyar Krimifesztivált. A kétnapos rendezvényen szó lesz a magyar krimi történeti távlatairól és örökségéről, a Magyar Krimiszemléről, a történelmi krimiről, a női krimiírókról vagy épp a Kondor-jelenségről. Az érdeklődők olyan szerzőkkel találkozhatnak majd, mint Cserháti Éva, Varga Bálint, Szlavicsek Judit és Baráth Katalin.

Mikor? Február 25-26-án. Hol? Veszprémben

Részletek ITT és ITT.

Mindenek ellenére föld. Nemes Nagy Ágnes tájképei

Nemes Nagy Ágnesnél a vers forrásaként szolgáló „névtelen érzelem” nem a költőhöz tartozik, és nem is a külvilághoz, hanem e kettő viszonylatában jön létre, a látvány megnevezésének gyakorlatában. Verseinek beszélője a megismerés igényével fordul a táj és annak részletei felé, amelynek érzékelésében és értelmezésében a figyelem tudatos használata és a látott tárgy nyelvi megragadása önismereti belátásokkal is szolgál. Nemes Nagy elgondolása szerint a szemlélő és a szemlélt tárgy közötti kapcsolat „létfeszültség”. Ennek közvetítésére vállalkozik a költő, szöveggé formálva a világban, a környezetben és a tárgyakban lakozó ismeretlen „hírt”. Verseinek egy jelentős részében a szemlélet tárgya tájként tűnik fel, aminek látványát rendkívül pontos és érzékletes képek teremtik az olvasóban. A költő látásmódja, a környezetre irányuló fokozott koncentrációja nemcsak a huszadik század második felének irodalmára gyakorolt nagy hatást, hanem a kortárs magyar lírára is. A kiállítás az életmű mentén haladva foglalkozik ezzel a kivételes figyelemmel, megidézve a Nemes Nagy Ágnes verseiben megteremett, folyamatosan átalakuló tájképeket. Kurátor: Kenderesy Anna. Látványterv: Kemény Gyula. Grafikai arculat és tipográfia: Bogdándy Gábor.
Mikor? február 24-től október 1-ig Hol? Petőfi Irodalmi Múzeum

Fellini hét 

Retrospektív vetítéssorozattal tisztelegnek a filmművészet egyik legnagyobb hatású alkotója, a 30 éve elhunyt Federico Fellini előtt. Vetített filmek: Országúton, Az édes élet, 8 és ½, Casanova, A nők városa, Cabiria éjszakái, Különleges történetek.
Mikor? február 23-tól március 1-ig, minden este 8-kor Hol? Art+ Cinema
Facebook-esemény erre>>>

Nyolc hegy

A hindu mitológia szerint nyolc hegy határolja a világot, amelynek a közepén egy óriási kilencedik hegy áll. Akkor találunk rá a boldogságra, ha a középső hatalmas hegyen éljük le az életünket, vagy ha beutazzuk a többi nyolcat? A két tizenéves, Pietro és Bruno együtt töltik a nyarakat a Dolomitokban, ősszel Pietro hazamegy Torinóba, a zsúfolt nagyvárosba, Bruno viszont marad a hegyek között, a falujában. A két fiú között nagyon mély gyerekbarátság szövődik, ami viszont megszakad a tinédzser évek alatt. Pietro felnőttként keresi a helyét, bejárja a világot, míg Bruno szülőfalujában próbál boldogulni, ahol egy évszázados hagyományok alapján működő gazdaságot működtet. Csaknem húsz év után találkoznak újra, és most jobban egymásra vannak utalva, mint bármikor a korábbi életükben. Az Alabama és Monroe, valamint a Csodálatos fiú rendezője ezúttal lenyűgöző olasz tájakra kalauzol, hogy egy évtizedeken átívelő barátságot mutasson meg. A Nyolc hegy Paolo Cognetti hazánkban is kiadott, nagy sikerű regényéből készült filmadaptáció, amely a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri díját nyerte. A Nyolc hegy a hét könyve volt nálunk.
Mikor? március 6. 18:00 Hol? Bem Mozi

A kortárs bécsi képregénykultúra – Leopold Maurer

Leopold Maurer képregényrajzoló, illusztrátor, animációs- és rajzfilmkészítő. 1969-ben született Bécsben. A grafikusi és képzőművészeti tanulmányai mellett szociológiát is hallgatott a Bécsi Egyetemen, és ez az elem határozza meg a legerőteljesebben Maurer alkotásait. Társadalomkritikus illusztrációi, szatirikus képregényei pontos, okos és a végletekig ironikus látleletek a korról, amiben élünk. Karinthy híres mondata Maurerre is száz százalékig érvényes: humorban ő sem ismer tréfát. Főleg, ha fekete humorról van szó. Február 25-én a TEREMben az egész délutánt Leopold Maurer munkásságának szentelik. Három, körülbelül másfél órás blokkban ismerkedhetnek meg az érdeklődők a bécsi alkotó eddigi munkáival, az őt mozgató és őt inspiráló hatásokkal, a Csatorna című képregénnyel – amelyből Bayer Antalnak köszönhetően magyar fordítás is készült –, és végül a Maurer-féle animációs univerzummal. A délutánt Szép Eszter, a Magyar Képregény Szövetség ügyvivője moderálja. A beszélgetés angol nyelven zajlik majd. A program az Osztrák Kulturális Fórum Budapest támogatásával valósul meg.
Mikor? február 25. 14:00 Hol? Terem, Veszprém
Facebook-esemény erre>>>