A végzet nem a hegyekben, hanem az emberekben lakik

A végzet nem a hegyekben, hanem az emberekben lakik

Januárban mutatták be a Nyolc hegy című filmdrámát, mely a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a zsűri díját. Az olasz-belga-francia koprodukcióban készült film Paolo Cognetti olasz író első, 2016-os regényének adaptációja. Az Alpok egyik hegycsoportjában, a Dolomitok magas csúcsai között játszódó történet egy coming of age sztori, a gyermekkor idilljéből a felnőttkor kudarcai és kétségei felé tartó átmenet, melyben a hegyek, azon túl, hogy helyet adnak a történéseknek, erős szimbolikus tartalmat is hordoznak. A szöveg legfontosabb kérdése, hogy menni vagy maradni a jobb; bejárni a nyolc hegyet, vagy kitartani a középsőn - vajon melyik a boldog élet titka? Mindez a hét könyvében.

Kolozsi Orsolya | 2023. február 13. |
paolo cognetti
Nyolc hegy
Ford. Nádor Zsófia, Jelenkor, 2022, 252 oldal
Paolo Cognetti: Nyolc hegy könyv

A milánói szerző korábban főként ifjúsági regényeket és novellákat írt, és ez a Nyolc hegy című regényén is egyértelműen nyomot hagyott. A felnőtté válás ugyanis a legfontosabb téma ebben a gyönyörű tájleírásokban bővelkedő, kontemplatív, ugyanakkor mégis tempós, gyönyörűen szerkesztett szövegben. A főhős-elbeszélő, Pietro negyvenes évei elején, érett férfiként tekint vissza, és ebből a nézőpontból beszéli el addigi élete történetét, melynek legmeghatározóbb elemei a hegyek. Már fogantatása előtt fontos szerep jut ezeknek a fenséges domborzati formáknak, hiszen szülei mindketten a hegyek szerelmesei, ám életük úgy alakul, hogy kénytelenek beköltözni a hangos, zajos nagyvárosba, Milánóba. De sohasem felejtik el szülőföldjük tájait, és az anya unszolására kibérelnek egy házat, hogy minden nyarat egy kis eldugott, alig pár lelket számláló hegyvidéki faluban, Granában tölthessenek.

A főhős az első ilyen nyaraláson még kisfiú, mindössze tizenegy éves, és mivel egyke, gyakran van egyedül. A településen végigfutó patakot és a környék mezőit felfedezve ismerkedik meg a vele egyidős Brunóval, aki az apró faluban nevelkedik viszonylag nehéz körülmények között. A két fiú barátsága innentől kezdve megbonthatatlan, és bár a közöttük lévő kötelék hol meglazul, hol szorosabbra fonódik (van, hogy évekig nem találkoznak, nem is beszélnek, és van, hogy heteken át együtt laknak), mégis megmaradnak egymásnak. Az elbeszélő, Pietro huszonéves korában rengeteget utazik, felfedezi például Nepált (valójában itt is csak gyermekkora helyszínét keresi), és beutazza Olaszországot, Brunó pedig nem mozdul imádott hegyei közül, sőt, az idő múlásával egyre magasabbra költözik, és lassan már a faluba lejönni sem hajlandó. A két fiú két életformát képvisel, egyikük a világot beutazva keresi a boldogságot, a másik mindvégig szülőföldjén marad. Pietro a Himalája csúcsait járva egy idős, csirkehordó férfiba botlik, aki felismeri, hogy a fiú a nyolc hegy útját járja. El is meséli neki a rövid tanmesét, mely egyben a regény címének is szimbolikus értelmet ad: „Mi azt mondjuk, hogy a világ közepén egy óriási hegy áll, a Szumeru. A Szumeru körül nyolc hegy és nyolc tenger van. Ez a mi világunk. (…) És azt kérdezzük:

ki tanult többet, aki bejárta a nyolc hegyet, vagy aki feljutott a Szumeru csúcsára?

A példázatos történet a szöveg egyik legfontosabb kérdését tömöríti: menni jobb vagy maradni? Melyik életforma vezethet el a boldogsághoz? Vajon ki tesz meg nagyobb utat: aki több százezer kilométert bejár, vagy aki ugyanazt a fát és naplementét nézi napokon, heteken és évtizedeken át újra és újra? A kérdés természetesen nyitva marad, de sem Bruno, sem Pietro élettörténete nem azt illusztrálja, hogy létezik biztos recept a boldogságra.

A szoros, ám ellentmondásos barátság részletes ábrázolása mellett az apa-fiú kapcsolat bemutatása is nagy hangsúlyt kap. Pietrót apja gyerekkorától kezdve gyakran viszi fel a hegyekbe, és ezeken a gleccserekhez vezető, kimerítő túrákon igyekszik közel kerülni a fiához. Mintha az érzelmeit nehezen kommunikáló apa ezeken a közös utakon akarná átadni a tudását fiának, aki viszonylag fiatalon ráébred arra, hogy az apáknak és fiaiknak nem kell feltétlenül hasonlítaniuk egymásra. Sőt, az is lehet, hogy egy apához közelebb áll egy olyan fiú (jelen esetben Brunó), akihez egyáltalán nem fűzi vérségi kapcsolat. Az embereket és bonyolult kapcsolataikat ebben a regényben mindig az őket körülvevő vidéken keresztül értjük meg. A történetbe gyönyörű tájleírások ékelődnek, de ezeknek szinte mindig az a funkciójuk, hogy az emberekről „beszéljenek”.

A regény hegyei mindent meghatároznak és mindent leképeznek, még azt is meg tudják mutatni, mennyiben különbözik az emberek személyisége: „Talán igaz, ahogy anyám állította, hogy mindenkinek van legkedvesebb magassága a hegyekben, olyan táj, ami hasonlít rá, ahol jól érzi magát. Az övé minden bizonnyal az 1500 méteren található erdő volt, jegenyefenyőkkel, vörösfenyőkkel, melyek árnyékában áfonya, boróka és rododendron nő, és őzek bújnak meg. Engem jobban vonzott az ezután következő hegy: alpesi mező, patakok, tőzeg, magashegyi növények, legelésző állatok. Még feljebb eltűnik a növényzet, hó borít mindent a nyár elejéig, és a szikla szürkéje uralkodik, melyet kvarc erez és zuzmók sárgája tarkít. Itt kezdődött apám világa.”

A táj és az ember összefonódásának több aspektusa is van, egyrészt a kedvelt táj árulkodik az emberek egyéniségéről, másrészt a környezet része is a személyiségnek. A gyermekkor hegye például mindig kitüntetett hely marad, ami egybenő az ember életével és történetével. Amikor Pietro visszatér a Grana határában fekvő hegyek közé, akkor saját magához, személyiségének forrásához, gyökereihez tér vissza („Minden alkalommal, amikor visszatértem, úgy éreztem, mintha önmagamhoz térnék vissza: oda, ahol önmagam lehettem és jól voltam.”),

a hegy önmagára emlékezteti, mert őrzi a történetét.

De nemcsak az ő, hanem mások történetét is őrzi, ezért lehet az emlékezés szimbolikus tere is. A felnőtt Pietro immár halott apját úgy gyászolja el, hogy bejárja az egykori útjaikat, újra megmássza az apja által meghódított csúcsokat. Mindeközben úgy érzi, hogy az emlékezés útjait járva jobban megismerte és megértette az édesapját, mint amíg gyermekként, kamaszként vele élt.

A hegyek a történetnek helyet adó térként és szimbolikusan is uralják a teljes regényt, melyeknek talán nem véletlenül szinte kizárólag férfi hősei vannak (bár azért Pietro anyja is szerepet kap, a történetben ő a melegség és a soha el nem fogyó szeretet forrása, aki némileg ellensúlyozza a hallgatag, magányos, önmagukkal és másokkal is nehezen kapcsolatot teremtő férfihősöket). A hegyeket régóta hatalmas tisztelet övezi, hiszen veszélyes helyek, ahol a leomló havak, az erős szelek uralják a mindennapokat. A hegyekben élni és megélni nem könnyű dolog, Pietro apja szerint azok élnek itt, akiknek nincs keresnivalójuk a lenti világban, ezért menekülnek fel a hegyek magányába. A három főhős mindegyikére igaz ez, olyan emberek ők, akik keveset bíznak a szavakra, vagy azért, mert nem tudnak velük bánni, vagy azért, mert nem igazán hisznek bennük.

Az ő igazi nyelvük a táj, és amikor nem képesek megszólalni, a hegyek mesélnek róluk.

A Nyolc hegy elgondolkodtató, bölcs könyv, mely megmutatja, hogy az élet épp olyan kiszámíthatatlanul kanyarog, mint egy elhagyatott erdei ösvény, és a traumák (legyen az az apa vagy a legjobb barát elvesztése) olyan váratlanul szakadnak ránk, mint a hólavinák: nem tudunk kitérni előlük.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Mit él át egy hegymászó felesége, ha a férje nem tér vissza az expedícióról? - Megnéztük Erőss Zsolt életéről szóló filmet

Múlt héten debütált Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amiben egészen új perspektívából közelítette meg Erőss Zsolt eltűnését és halálát, mivel az eseményeket a hegymászó felesége, Sterczer Hilda szemszögéből látjuk. A filmet A Hópárduc felesége című interjúkötet inspirálta. 

...
Beleolvasó

A felnőtté válás jeges ökölcsapásokkal érkezik, és nem kegyelmez

Fliegauf Gergely első könyvének főhőse egy felnőtté válás küszöbén álló fiú, aki a börtönőri munkája és a szerelmi csalódások elől a fantáziába menekül. Olvass bele!

...
Podcast

Kun Árpád: A Takarító férfi egy szemérmes férfibarátság története, amiben a felek nem merik kiadni magukat egymásnak

Kun Árpád Takarító férfi című regényének bemutatója a 2022-es nyári Margón volt. Most a teljes beszélgetést meghallgathatod.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ne a borító alapján ítéld meg a könyvet! Podcastunkban mi megtesszük!

Ha már akadtál ki könyvborítón, ha csomagoltad már újságba a regényedet, akkor hallgasd meg ezt a podcastot, amiben bemutatjuk, mennyi szempontot kell figyelembe venni a tervezéskor. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

90 éve született Csurka István. Ebből az alkalomból olyan színészekkel és rendezőkkel beszélgettünk, akik szerepeltek a színdarabjaiban és/vagy rendeztek tőle valamit. Andrási Attila, Koncz Gábor és Szilágyi Tibor válaszai.

...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

#BookTok: Megmentheti a TikTok az olvasást?

A TikTokon létrejött könyves közösségek világszerte határozzák meg a fiatalok olvasási szokásait. A #BookTok címkével ellátott videókban elsősorban lányok és fiatal nők osztják meg olvasmányélményeiket, és mostanra már a könyvpiacra is kimutatható hatással vannak.

Szerzőink

...
Valuska László

Ne a borító alapján ítéld meg a könyvet! Podcastunkban mi megtesszük!

...
Vass Norbert

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz