Kíváncsiak az életre – HIÚZ: Ez ennyi volt

Kíváncsiak az életre – HIÚZ: Ez ennyi volt

A HIÚZ dalai nem megfejtésre valók. Inkább elmerülni jó bennük és utazni velük. Bólogatni rájuk és hagyni, hogy feltöltsenek. Hallgathatjuk őket a napsütötte Rómain, egy borús téleste a borospohár mögül, vagy ahogy az együttes egyik fele javasolja, a suhanó tájat figyelve a becsillanó ablaküvegen át, egy hosszú buszút alatt.
Az a.dal.szöveg rovatban írtunk korábban a 30y, a Punnany Massif, a Beton.Hofi , a Lázár Tesók és Mmamt daláról is.
Vass Norbert | 2023. február 21. |

A HIÚZ 2022 későnyarán megjelent Félig szabad című bemutatkozó lemeze harmincnégy perc belenyugvás és derű. Hangos és sztoikus ‒ egyszerre Japandroids és Marcus Aurelius. Tíz dalnyi felhővonulás és tiszta energia. Pózok nélküli poézis és popzene. István Gergely (zene, szöveg, ének, gitár, basszusgitár, szintik) és Hegyi Olivér (ének, dobok) duójának impresszionista útonlevés-dalaiban béke honol. „Minden jó, ahogy van…”; „semmiért nem kár…”, „egy pillanatig minden egy irányba visz / a bal kezem egy delfin / és a menetszél a víz, / és az egész jó…” ‒ halljuk például a címadó számban. Az Érzés klipjében a kempingbicaj csomagtartójára kötött akusztikus gitár, a félig teli gólyafészek vagy a két játékos kölyökkutya pedig a szavaknál is pontosabban írják le a HIÚZ-album közvetítette önazonos örömöt („mikor hazaérsz és / nem vágysz máshova”). A fent már hivatkozott, a Recordernek adott interjúból kiderül, hogy a zenekar tagjai 2009-ben barátkoztak össze. A Félig szabad mintha az azóta eltelt közös kirándulásaikon lőtt Polaroidok közül villantana föl pár elmosódottat, de lényegeset.

Az Ez ennyi volt ebből a szempontból kulcsdal is lehet, hiszen a melankolikus szintetizátorhangokkal aládúcolt, egyszerűségében tökéletes refrén – „Elteltek a tízes évek” – mintha épp a magu(n)k mögött hagyott hosszú évtizednek adná a summázatát. (Sokáig úgy értettem, azt éneklik itt, hogy „Elteltek a tüzes évek”. Ez ugyan ebben az esetben termékeny félrehallás, de azt javaslom a HIÚZ munkásságával ismerkedő olvasónak, hogy a lyric-videókon kövesse fél szemmel a szöveget, mert számos egyéb helyen sem egyszerű elsőre kihallani a magas vokálokból a nem ritkán költői megfejtéseket.)

A nosztalgikus-megkönnyezős refrén eltalált tehát, viszont ennél is izgalmasabb az utolsó strófa fordulata, ami indie-siratóból pikk-pakk posztspleen-himnusszá varázsolja a dalt.

A csattanó nagy csodáján túl a verzék szelíd költészetében kisebb csodákra is lelhetünk. A képekben gazdag, lüktető sorok közül a következő négy mindenképpen a kedvenceim közé tartozik: „Nem értem, hogy mitől, / de még mindig felemel, / ahogy a lehugyozott padkán / várjuk, hogy múljon az idő”.

Becketti, csehovi és örkényi. Sűrű.

Ha az első sort kitakarom, pár szótag híján egy Közép-Európát hibátlanul leíró haikut kapok. (És, hát mennyire közép-európai az is, hogy nem stimmelnek a szótagok…)

Szerencsésebb ugyan, ha mindenki maga fedezi fel a dalszöveg apró kincseit, és ugyancsak maga bogozza ki a zabolátlan elbeszélőkedvvel áradó passzusok történéseit (ehhez több hallgatásra lesz szükség alighanem, a dallam viszont már elsőre tapadni fog), de mutatok azért pár példát egyikből is, másikból is.

Ugorjunk előbb a harmadik versszakhoz, ami úgy kezdődik, hogy „Habár fain, / hajnali fényekben látni / megint a barátaim”. Nem túlzás szerintem, hogy a „habár fain” – „barátaim” négyszótagos asszonáncára Kosztolányi Dezső is elismerően csettintene. Hasonlóan szellemes a „vad szelek” – „viccelek” összecsengés is, főleg, hogy egy lételméleti fejtegetés kellős közepén, szinte csak mellékesen jön szembe velünk.

A záró strófa élénk gondolatritmusa nemcsak a mára jórészt megkopott Lovasi-féle soráthajlás-iskola helyett mutat izgalmas enjambement-lehetőségeket, hanem életerős alternatívát kínál a keserű múltba révedés életstratégiájával szemben is. István Gergely és Hegyi Olivér elvégre kíváncsiak az életre. Ahelyett, hogy Godot-ra várnának, a Holt költők társasága Mr. Keatingjének legjobb tanítványaiként a nap megragadására hívják a hallgatót. Tudják ugyanis, hogy „több kell neki, mint hogy csak megtörtént”.

 

 

A teljes szöveg itt olvasható:

Ez ennyi volt

Csak, ami magától jön hozzám
Lehet teljesen az enyém
Csak akkor kelek fel,
Ha a párnám is túl kemény
Egyszerre izgatott vagyok
és közömbös a lemondástól
Ha itt sem kapok belőle,
De mindent amit máshol
Hiába vártam eltűntet,
és többé nem lesz meg
Ez a város egy ünnep
Amit értem rendeztek

Szétfeszít az erő
Tárcsázok és nézem
Melyik cipőm vegyem elő
Nem értem, hogy mitől
De még mindig felemel
Ahogy a lehugyozott padkán
Várjuk, hogy múljon az idő

Habár fain,
Hajnali fényekben látni
Megint a barátaim
és túl lenni magamon
Ha ez a szabadság mű
Tagadom ami van
Annak hiszek, amit érzek
Olyan igazinak tűnt

Elteltek a tízes évek

Most meg igazolást várok
Vagy, hogy helyettem kimondják
„a zavaros vizeken bontottam vitorlát
és dagasztják a vad szelek”
Jó most viccelek
De van egy másik felem
Akit időnként váltok,
és ez komolyan veszi
Egy menthetetlen látnok
Mert több kell neki, mint hogy csak megtörtént

Pedig, ez ennyi volt
Mint egy szar megnyitón
A képek a falon
Azt üzenik: semmi új, de már megszoktuk
és a végéig ez épp elég
Lenne, ha nem az lennék
Aki, ha ezt megérzi
Pohárért nyúl és csendben lelép

Fuss Records, 2022.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

“Engem békében neveltek fel” - Lázár Tesók: Jó éjszakát

A Lázár Tesók létének egyik lényege, hogy nem hagyják elveszni azokat az alkotói energiákat, melyeket már nem képesek az Esti Kornél világába injektálni.

...

“Irigylik a semmit, meg a papírkoronát” - Beton.Hofi - BAGIRA

Beton.Hofi rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert, és Playbania című lemeze egy új folytonosságot indított el a magyar könnyűzenében. Léte ugyanúgy posztmodern, mint a szcénájának többi előadója. Az egyetlen hagyomány, amit tetten érhetünk nála, az a nyilvánossággal járó viszontagságok feldolgozásának nehézsége. Elsőre, felületileg talán még nem is ismerhető fel, de a BAGIRA című dal egy ilyen olvasatot váj az egyes ember lelkébe.

...

Balla Gergely: Ezen a nyelven tudok a legmélyebben kapcsolódni önmagamhoz/ a.dal.szöveg

Weöres Sándorról, archaikus képekről, református családi hagyományról és az írásról mint módosult tudatállapotról beszélgettünk Balla Gergővel. Ez az új podcastsorozatunk zenéről, írásról és textusról, a.dal.szöveg

MARGÓ
...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Hírek
...

A Péterfy házaspárt nem ereszti a lüktető Nápoly

...

Zadie Smith szembenéz az öregedéssel és a szorongással

...

Jim Morrison sikeresen lesíelt az Everest legnehezebb útvonalán

...

Kiszámolták, mi a leggyakoribb halálnem a Shakespeare-drámákban

...

Miért nem tud felnőni a harmincas generáció?

...

Ismeretlen tengeri krokodilfajt találtak Egyiptomban

SZÓRAKOZÁS
...

Dua Lipát és vőlegényét egy Pulitzer-díjas regény hozta össze

Az énekesnőnek már nem csak rajongókat és megbecsülést hoznak a könyvek!

...

A depresszió bárkit magával ránthat – megnéztük a Bruce Springsteen-filmet

A Szabadíts meg az ismeretlentől életrajzi film nem karaokeparti, hanem megrázó vallomás az összeomlásról.

...

A hét királyság lovagja pótol egy fontos hiányosságot, ami a Trónok Harcából kimaradt

Az író kihívás elé állította ezzel a sorozat készítőit.

Olvass!
...

A rasszizmus még a szellemek között is utoléri a gyerekeket – Olvass bele A javítóintézet című díjazott regénybe!

Az 1950-es években egyetlen rossz mozdulatba került, hogy egy színesbőrű gyerek a javítóintézetbe kerüljön. Olvass bele!

...

A gyötrő emlékek elől egy gondtalan szigetvilág sem nyújthat menedéket – Olvass bele Barnás Ferenc regényébe!

Te képes lennél magad mögött tudni a múltat, ha elutaznál Magyarországról? Olvass bele Barnás Ferenc kötetébe.

...

Ezt a cozy fantasy-t imádja a BookTok-közösség: Olvass bele Sarah Beth Durst regényébe!

Mutatunk egy részletet egy BookTok-kedvencből.