„Ez már hosszabb, mint egy házasság” – Megnéztük az 55 éves Kalákáról szóló filmet

„Ez már hosszabb, mint egy házasság” – Megnéztük az 55 éves Kalákáról szóló filmet

Idén 55 éves a Kaláka, a zenekarról Pigniczky Réka forgatott egészestés dokumentumfilmet. A Kaláka: a Kárpátoktól a Karib-tengerig 96 percben nem egyszerűen a zenekar történetét meséli el, hanem egy kontinenseken átívelő út krónikája is – egy váratlan fordulattal kiteljesedő küldetésé, amivel még Kányádi Sándor bízta meg a Kaláka tagjait.

Nyitókép: 56films/Pigniczky Réka

Sándor Anna | 2024. május 29. |

„Jó lenne, ha visszavinnétek dalban oda, ahol született” – ajánlotta a Kaláka figyelmébe Románc című versét Kányádi Sándor, a feldolgozás pedig azóta a zenekar legnépszerűbb számai közé tartozik:

A kolumbiai Cartagena városához szóló bódult szerelmes költemény 1983-ban született egy személyes látogatás hatására (hasonlóképpen, mint a Dél keresztje alatt), a Kaláka pedig a szenvedélyes lüktetést és a karibi hangzást is megidézte 1999-es feldolgozásában. 

Két évtizeddel később az összmagyarsággal és 1956 témájával foglalkozó amerikai-magyar rendező, Pigniczky Réka és Gryllus Dániel, a Kaláka vezetője egy lehetséges dokumentumfilmről egyeztetett. Gryllus nem volt benne biztos, hogy kell a film, hiszen annyi felvétel készült már róluk, a pályafutásuk a kezdetektől alaposan dokumentált. Felmerült viszont, hogy a világ több tucat országában fellépő zenekar még nem járt Kolumbiában, és vele az ötlet:

mi lenne, ha tényleg visszavinnék a Románcot Cartagenába?

A furulya, a citera és Mikó István nagy ötlete

„A Kaláka visszafele megy abba az időbe, amikor a zene és a vers még egyáltalán nem vált külön egymástól”, mondja Lackfi János (a zenekar barátja és a kapolcsi Kaláka Versudvar visszatérő házigazdája) a filmben. A megzenésített vers műfaja mára elválaszthatatlanul összeforrt a Kaláka nevével. A dokumentumfilm pedig a dél-amerikai út jeleneteivel párhuzamosan ennek az összeforrásnak is elmondja a történetét.

„Szeretjük a zenét és szeretjük az irodalmat” – mondja Gryllus Dániel egy hetvenes évek elejéről származó archív felvételen. Akkor már javában zenéltek, az indulásuk pedig egybeesik a korszakkal, amikor itthon a fiatalok vagy beat, vagy népzenei formációt alapítottak. Gryllus Dániel az utóbbit szerette volna, amikor barátja, a zenekar társalapítója, Mikó István felvetette: miért nem nyúlnak inkább a versekhez? Szinte kiapadhatatlan, csodálatos tárháza lenne a dalszövegeknek.

-Kaláka még Mikó Istvánnal, 1972-ben. Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

Kaláka 1972 - Fortepan/Szalay Zoltán

Mikó végül nem maradhatott a zenekarban, mert a korabeli szabályok alapján színművészetis diákként nem léphetett fel máshol, érkezett viszont Dániel testvére, Vilmos; Mikó osztálytársa, Radványi Balázs; a gyerekkori barát és iskolatárs Huzella Péter; az egyetlen végzett zenész a csapatban, Becze Gábor; valamint a betlehemezős fellépéseken Vilmost helyettesítő Major Gábor. Mind megszólalnak a filmben, ami a különböző évtizedekből származó archív felvételeket vegyíti a mai interjúkkal – szerencsére elég kreatívan. 

A játék – és ez most nem Kosztolányié

A dokumentumfilmek egyik kortárs kihívása, hogyan legyenek többek unalmassá váló beszélő fejes felvételek soránál. Pigniczky Réka jó érzékkel és ritmussal nyúlt a rendelkezésére álló anyaghoz.

Nagy erénye a filmnek, hogy nemcsak bemutatni képes a Kaláka-jelenség egyik meghatározó vonását, a játékosságot, hanem a saját szervezőerejévé is emeli.

Aki meghallgatott már kettőnél több Kaláka-számot (és itt nem csak a gyerekdalokra gondolok), tudja, hogy úgy a dallamépítés, mint a hangszerelés és az előadásmód egyik markáns jellemzője az örömteli játék, az egyszerre finom és furfangos megoldások.

A film erre a saját eszköztárával válaszol, például akkor, amikor a Magyar népmesék (aminek zenéjét és minden kis zörejét is a Kalákának köszönhetjük) rajzaival és stílusában mesél a zenekar kezdeteiről: egyszer volt, hol nem volt, volt két építészhallgató Gryllus-fivér.

A film technikai és zenei csúcspontjai közé tartoznak aztán azok a jelenetek, amikor egy-egy Kaláka-szám úgy hangzik el, hogy különböző darabokból illesztették össze a vágószobában: azaz egy-egy sora, részlete a különböző évtizedekből származó felvételekből való. Pigniczky Réka a vetítést követő beszélgetésen elmesélte, hogy amikor a vágó Hargittai László először meghallotta az ötletet, nem hitt benne, hiszen az évtizedek alatt annyit változhat, hogyan ad elő egy zenekar egy számot – ez pedig olyan technikai kihívásokat jelenthet a filmeseknek, amiket nem biztos, hogy megéri vállalni, ha egyáltalán kivitelezhetők. Amikor viszont a különböző Kaláka-felvételeket egymás mellé tették, tökéletesen illeszkedtek. 

-

Pigniczky Réka ©56films 

Erdélytől a Karib-tengerig

Hogyan és miért írta át a Kaláka kedvéért Weöres Sándor az egyik verssorát? Milyen kalandokat élt át a zenekar, amikor egy rövid ideig együtt léptek fel Latinovits Zoltánnal? Melyik legendás színházi rendező ajánlott nekik többször is feldolgozásra verseket? Hogyan vélekedik Huzella Péter a saját távozásáról a zenekarból? És egyáltalán, hogyan lehet együtt dolgozni 55 évig? „Ez már hosszabb, mint egy házasság, mi sem gondoltuk volna, hogy ennyi ideig tart” – mondja Becze Gábor a film egy pontján, aztán hozzáteszi, hogy azért a feleségeknek nehezebb, hiszen nagyon sokat vannak távol tőlük.

Ez a távolság persze rengeteg ember számára a közelséget is jelenti. 

A közelséget az irodalomhoz, a zenéhez, a magyar nyelvhez, sőt, identitáshoz.

A film ennek a közelségnek sokféle rétegét hűen visszaadja. Például abban, ahogy egy kislány a szája elé kapja a kezét meglepett örömében, amikor a Kaláka váratlanul besétál az órájára Csíkszeredában. Vagy ahogy egy argentin magyar tanár félig spanyolul mutatja be a zenekart a közösségi ház(?) udvarán összegyűlt másod-harmadgenerációs magyaroknak, mielőtt beindul a közös játék és zenélés a dél-amerikai országba immár visszatérő Kalákával.

Meg persze Cartagena – a kolumbiai város, amit a zenekar addig a pillanatig csupán Kányádi vágyakozó sorain keresztül ismert. És a vágyakozás gyakran idealizál is. Megható a kissé megilletődött Gryllus Dánielt figyelni, ahogy arról beszél, hogy a karibi város más, mint amilyennek elképzelte.

Cartagenában nincs emigráns magyar közönség, de a zene univerzális, és elő is adják a városról szóló dalt a helyieknek – és velük zenélnek az ottani ütőhangszeres fiatalok is.

„A zene érzékenyíti a lelket és empatikusabbá tesz, erre ma nagy szükség van”

– mondja Gryllus Vilmos a filmben, és nem vitatkozom, csak eszembe jut az is, hány verset tudok azért fejből, mert annyit hallgattam tőlük. Elmondani nem is tudnám őket, csak énekelni.

Hol és mikor láthatod a filmet?
A Kaláka: a Kárpátoktól a Karib-tengerig nyilvános premierje a veszprémi Magyar Mozgókép Fesztiválon lesz június 14-én. Vetítik még az egri Kaláka Fesztiválon is. Nyáron láthatod a Balaton körüli kertmozikban (például Fövenyesen, Balatonakaliban és Zamárdiban). Ősszel bemutatják egy rövidebb verzióját a Dunán, valamint a teljes filmet műsorra tűzik az artmozik is.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Közös ünnepi albumot készített Lackfi János és Gryllus Dániel

Itt járt a Földön címmel különleges kiadványt jelentetett meg a Kaláka vezetője és a József Attila-díjas költő. Egy teljes dalciklust írtak bibliai gondolatokra épülő művekből.

...

Így búcsúztak az írók Kányádi Sándortól

...

Kányádi vidámságára hatalmas szükség van a "búvalbélelt világban"

A hét könyve
Kritika
"Istenről és Édesanyáról vagy jót vagy semmit" – Ongjerth Hanna: Fecskefészek
200 éve sokkal több női író volt, aztán jöttek a férfiak

200 éve sokkal több női író volt, aztán jöttek a férfiak

Igen nagy változások történtek az angolszász irodalomban, és talán sose lesz ugyanolyan, mint az 1800-as években.

Spiró György: Hungária és Magyarország nem azonos

Spiró György: Hungária és Magyarország nem azonos

Hallgassátok meg az íróval készített podcastünket!

Szerzőink

chk
chk

Így dolgozott kémregényein John le Carré, aki maga is kém volt

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

200 éve sokkal több női író volt, aztán jöttek a férfiak

Podcastok
...

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

...

Litkai Gergely: A szemetesünk a legjobb tükör, hogy lássuk, min kell változtatnunk // Dobd ki a szemetest!

...

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

...

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust

...

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...

Litkai Gergely: Tízmillió faj segít túlélnünk, ha megtanulunk együttműködni velük / Az élet szövete 

...

Litkai Gergely: Mennyire vagyunk felelőtlenek a nukleáris anyagokkal? / A katasztrófa küszöbén

...

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

...

Litkai Gergely: Miért kell elképzelnünk a jövőt?