Jurassic Park: 30 éve találkoztunk a T-Rexszel, ma is aktuális

Jurassic Park: 30 éve találkoztunk a T-Rexszel, ma is aktuális

Harminc éve mutatták be a filmet, ami után már nem tudunk ugyanúgy gondolni a dinókra: a Jurassic Park végleg összeforrt a rendező, Steven Spielberg nevével, holott eredetileg a sikerfilm alapja egy regény volt, ráadásul Michael Crichton legnépszerűbb könyve, ami a kezdet kezdetén még színdarabnak íródott. De miért vált ilyen népszerűvé és meglepő módon miért aktuális még ma is? Évfordulós cikkünkben ennek járunk utána.

Ruff Orsolya | 2023. június 22. |
Michael Crichton
Jurassic Park
Ford. Boris János, Kossuth, 2015, e-könyv
-

„Nem vagyok tudományellenes, habár kritikusan szemlélem a tudományt. Mármint abban az értelemben, hogy huszonöt éve olyan történeteket vetek papírra, amik arról szólnak, hogy mi van, ha a tudomány balul sül el” – mondta egy régi interjújában Michael Crichton. Leghíresebb regénye, a Jurassic Park klasszikus disztópia, felnőtteknek írt tanmese arról, mi történik, ha az ember a tudomány nevében Istent próbál játszani. A cselekmény minden rajongó előtt ismert, de talán nem árt röviden összefoglalni: a sztori szerint van egy sziget nem messze Costa Ricától, ahol egy John Hammond nevű multimilliomos soha nem látott szabadidőparkot hoz létre. A kikapcsolódásra vágyó látogatók Isla Nublar szigetén ugyanakkor nem a vattacukros meg a körhinta között dönthetnek, hanem életre keltett dinoszauruszokat csodálhatnak közvetlen közelről. De ami persze elromolhat, az el is romlik, és hamarosan elszabadul a pokol a szigeten.

-

A siker tudatában ma már nehéz elképzelni, de a Jurassic Park megírása annak idején nem volt épp egy fáklyásmenet: Crichton még 1983-ban kezdte el írni, de félretette a kéziratot. Ennek két oka volt:

  1. nem volt igazi sztorija, anélkül pedig nehéz bármit felépíteni;
  2. óriási dinómánia tombolt akkor Amerikában, és Crichton úgy döntött, nem fog felülni egy ilyen trendre.

A dinóimádat viszont csak nem akart lecsengeni, őt meg sokkal jobban izgatta a téma annál, minthogy végleg sutba vágja. Emiatt utóbb azt kommunikálta, hogy nyolc (más források szerint tíz) évig írta a regényt, ami aztán 1990-ben jelent meg. Óriási kritikai és közönségsiker lett, egyike Crichton legnépszerűbb műveinek, ami nagy szó, hiszen olyan könyvek fűződnek a nevéhez, mint Az Androméda-törzs, a Zaklatás, Kongó, A gömb, A nagy vonatrablás – ezek mindegyikéből film is készült, így aztán tényleg nem túlzás kijelenteni, hogy Michael Crichton neve évtizedekig egyet jelentett a kasszasikerrel (az író 2002-ben hunyt el rákban).

10 könyvadaptáció, ami népszerűbb, mint az irodalmi eredeti
10 könyvadaptáció, ami népszerűbb, mint az irodalmi eredeti

A könyv és a belőle készült filmet soha nem lehet összehasonlítani: az olvasmányélmény mindig teljesebb és összetettebb képet nyújt a történetről, hiszen mi, olvasók építjük fel a világot, a saját elképzelésünk szerint alakítjuk a szereplőket és a környezetet is, mint amit a film valaha képes lesz visszaadni. És ez így van jól! Vannak adaptációk, amelyek filmnyelvre átdolgozásuk olyan művészi módon történik, hogy abból teljesen új, az eredetitől elvonatkoztatható mű születik. Mert valaki lehetőséget kap leforgatni az olvasatát, értelmezését. A jó adaptáció sosem szolgai másolást jelent. Így vagy úgy, azzal mind egyetérthetünk: a jó film remek marketing a könyvhöz. 10 filmet szedtünk össze, ahol az irodalmi eredetit legalább népszerűségben túlnőtte a belőle készült adaptáció.

Tovább olvasok

A Jurassic Parkra hamar felfigyelt Hollywood is, és bár Steven Spielberg volt az, aki 1990-ben megvette az adaptációs jogokat, a rendező már 1989-ben tudomást szerzett a könyvről – akkor még egy másik projektről tárgyalt az íróval, amiből aztán később a Vészhelyzet lett. (Crichton vitán felül a hosszú érlelés mestere volt: a Vészhelyzet ugyanis eredetileg egy dokumentarista jellegű filmnek indult, amiben a szerző a medikusi, kórházi tapasztalatait írta meg. Időben ekkor nagyjából a hetvenes évek közepén járunk, a forgatókönyv elkészült, de filmet sosem forgattak belőle. Crichton így aztán félretette, igaz, néha-néha elővette és dolgozott rajta. Mindent összevetve tizenkilenc évig pihentette a kéziratot, mire végérvényesen lefújta róla a port – a többi sorozattörténelem.) A Jurassic Parkot 1993-ban mutatták be; olyan filmek fémjelezték azt az évet, mint az ugyancsak Spielberg rendezte Schindler listája, vagy a Phildelphia Tom Hanksszel és Denzel Washingtonnal, a Mrs. Doubtfire Robin Williamsszel. (1993 erős adaptációs év volt Hollywoodban, akkor mutatták be például a John Grisham-regényeket feldolgozó A cég, valamint A Pelikán ügyirat című filmeket, de nagyot ment a Tisztességtelen ajánlat című film is, ami Jack Engelhard regényét vette alapul. És akkor persze még ott van az előbb említett Schindler listája is, ami Thomas Keneally regényét vette alapul.)

-

A Jurassic Park adaptáció mindenesetre a regény egy szelídített verziója lett (ami sokkal borúsabb, erőszakosabb, mint a film). Spielbergnek itt alapvetően a szórakoztatás volt a célja és koncepciója. „Tudod, amikor az emberek elmennek erre a filmre, csak jól akarják érezni magukat, és el akarják hinni, hogy a dinoszauruszok valódiak” – fejtette ki egyszer Crichtonnak. 

A regénynek/filmnek természetesen van egy ilyen rétege is, és nyilván egy generációnak az élethű dinók miatt marad emlékezetes a Jurassic Park. Ugyanakkor a mélyben ott húzódik az örök etikai kérdés:

meddig mehetünk el a tudomány nevében?

„Az élet utat tör magának” – mondja a filmben Dr. Ian Malcolm (Jeff Goldblum), a filmbeli Jurassic Parkban viszont az élet klónozott dinoszauruszok formájában keletkezik, és ha egyszer létrehozták őket, akkor nem tűrik a kontrollt, kitörnek – és persze zúznak. De ki lesz a felelős mindezért? Hol van a határa a tudományos érdeknek, vagy épp az esetleges haszonszerzésnek? A Jurassic Park ebből a szempontból egy masszív visszaélés története is, hiszen a szabadidőparkot alapvetően azért hozták létre, hogy John Hammondnak profitot hozzon, de megálmodója és létrehozói egyúttal visszaéltek a tudományos eredményekkel is. A regény és a film idején a klónozás gyerekcipőben járt (Dolly, az első klónozott bárány 1996-ban született), de ha elrugaszkodunk a konkrét témától, akkor ezek a kérdések mindig is itt vannak és lesznek velünk – hogy ezt átérezzük, nem is kell messzire menni, elég csak a mesterséges intelligencia körül jelenleg is zajló vitákra, az ezzel kapcsolatos félelmekre vagy épp dilemmákra gondolni.

Valamiféle válasznak pedig egyszer csak kell lennie.

Forrás: SFF Gazette, Writers Write, michaelcrichton.com

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Posztumusz kötete jelenik meg a Jurassic Park írójának

...
Nagy

50 év kellett az Androméda-törzs evolúciójához – folytatást kapott Michael Crichton klasszikusa

Michael Crichton nagyhatású, zsáneralakító regénye nemcsak megreformálta a tudományos fantasztikumot, de egy egész zsáner jött létre a nyomán. Csak idő kérdése volt, hogy a saját regényei és filmjei után megjelenjenek olyan követői, akik Crichton méretes csizmáiban óhajtanak továbblépdelni.

...
Általános cikkek

Ismerd meg Michael Crichtont!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Hírek
...
Zöld

Karikó Katalin és Drew Weissman kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat!

...
Hírek

A pestis éjszakáitól Budapest történelmi titkaiig [Könyvesblokk]

...
Hírek

Murakami egy japán kísértettörténettel melegített a Nobel-bejelentésre

...
Gyerekirodalom

Könyv vagy Fortnite – kell-e egyáltalán a „vagy”?

...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie

...
Hírek

Steinbeck kutyarágta kézirata is kalapács alá kerül

...
Beleolvasó

És te mit tennél, ha éjszaka beállítana hozzád a bátyád egy zsák pénzzel és egy hullával?

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás szerint Roderik Six világa lágy, nedves, szürke purgatórium

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

A hét könyve
Kritika
A háborúból nincs visszatérés, ez az élet
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.