A Sátántangó és a Sorstalanság is a franciák tíz kedvenc magyar filmje között

A jövő kedden kezdődő, 76. Cannes-i Filmfesztivál miatt a mozgókép rajongóinak zöme már most Franciaországra figyel. Ez adta az ötletet a Magyar Filmadatbázisnak, hogy összeállítsa, melyek jelenleg a legjobbnak tartott magyar ‒ illetve magyar rendező által készített ‒ filmek a franciák szerint. Az Allocine online filmadatbázis adatai alapján készült lista tanúsága szerint a franciák kedvence egyértelműen Tarr Béla, akitől négy alkotás is TOP10-es lett. Hajdu Szabolcs, Schwechtje Mihály és Till Attila játékfilmjei mellett helyet kapott a listán Kertész Imre Nobel-díjas regényének, a Sorstalanságnak a filmváltozata is.

A lista élén álló Sátántangó című, Krasznahorkai László azonos című regénye alapján 1994-ben bemutatott Tarr Béla-alkotás egyértelműen az életmű csúcspontja. A hétórás, ugyanazokat a történéseket más-más szemszögből láttató mozi kultfilmmé vált szerte a világon. Susan Sontag szerint „ellenállhatatlan és elbűvölő a hét óra minden egyes perce”.

Tarr Béla 2000-ben készült, Werckmeister harmóniák című drámája a második a listán, amely szintén Krasznahorkai-adaptáció. Tarr itt egy világállapotot filmez le, Szilágyi Ákos esztéta szavaival: „a reménytelenség taposómalmát, amelyben a katasztrófa nem az, ami bekövetkezett vagy bekövetkezhet, hanem az, ami egyfolytában tart”.

Az 1986-ban, szintén Krasznahorkai alapján készült Kárhozat című alkotásban a történet helyett inkább az idő ragadható meg, de az sem múlásában, hanem körkörösségében. Itt hangzik el a főszereplő szájából az a mondat, ami Tarr Béla teljes pályaívét összefoglalja: „A történetek mindig a leépülés történetei”.

A listán szerepel egy negyedik Tarr Béla-film is, az 1981-es Szabadgyalog, amelyet saját forgatókönyve alapján készített a rendező. Ha a könyves vonatkozású filmeket nézzük, és eltekintünk Szabó István Redl ezredes című, Cannes-ban díjazott alkotásától, amelyet John Osborne A Patriot for Me című színműve inspirált, a lista kilencedik helyéig kell ugranunk.

Ott találjuk a 2005-ben bemutatott, magyar–német–brit koprodukcióban készült Sorstalanság című drámát, amelyet Kertész Imre regényéből, illetve forgatókönyvéből Koltai Lajos rendezett. A megközelítőleg 2,5 milliárd forintos büdzsével készült mozi akkoriban a legnagyobb költségvetésű magyar filmnek számított. A Pados Gyula fényképezte adaptációhoz Ennio Morricone írt zenét, a Sorstalanságért Pados Berlinben és Koppenhágában is díjat kapott, Morriconét pedig Európai Filmdíjra jelölték filmzene kategóriában, itthon pedig félmilliónál is többen váltottak a filmre jegyet, a kritikusoktól azonban hideget és meleget egyaránt kapott a mozi.

A Nagy Marcell által megformált Köves Gyuri pokoljárását a Sorstalanság nem hagyományos történetként, hanem epizódok füzéreként, mozaikokból kirajzolódó tablóként ragadja meg. „Koltai Lajos hűen követi a regény cselekményét. Az egymás mellé helyezett epizódok látványvilágát tudatosan elemeli a valóságtól. Az aprólékosan kidolgozott képeket a főhős szándékoltan monoton belső monológjai ellenpontozzák” ‒ írja a filmarchiv.hu.

Kertész 2002-ben kapott irodalmi Nobel-díjat az első regényéért. Az 1960 és 1973 között készült, a Magvető által visszautasított, majd 1975-ben a Szépirodalmi Könyvkiadó által megjelentetett kötet kezdetben külföldön aratott sikert. Itthon a rendszerváltozás környékén figyeltek fel rá, de csak a Nobel-díj után vált szélesebb körben is ismertté. A regény megfilmesítése azonban – írja a filmarchiv ‒ már korábban tervben volt.

A mafab.hu francia „testvéroldala”, az allocine.fr filmadatbázis adatai alapján a Franciaországban legkedveltebb magyar filmek TOP10-es listája a következő: