A lista élén álló Sátántangó című, Krasznahorkai László azonos című regénye alapján 1994-ben bemutatott Tarr Béla-alkotás egyértelműen az életmű csúcspontja. A hétórás, ugyanazokat a történéseket más-más szemszögből láttató mozi kultfilmmé vált szerte a világon. Susan Sontag szerint „ellenállhatatlan és elbűvölő a hét óra minden egyes perce”.
Tarr Béla 2000-ben készült, Werckmeister harmóniák című drámája a második a listán, amely szintén Krasznahorkai-adaptáció. Tarr itt egy világállapotot filmez le, Szilágyi Ákos esztéta szavaival: „a reménytelenség taposómalmát, amelyben a katasztrófa nem az, ami bekövetkezett vagy bekövetkezhet, hanem az, ami egyfolytában tart”.
Az 1986-ban, szintén Krasznahorkai alapján készült Kárhozat című alkotásban a történet helyett inkább az idő ragadható meg, de az sem múlásában, hanem körkörösségében. Itt hangzik el a főszereplő szájából az a mondat, ami Tarr Béla teljes pályaívét összefoglalja: „A történetek mindig a leépülés történetei”.
A listán szerepel egy negyedik Tarr Béla-film is, az 1981-es Szabadgyalog, amelyet saját forgatókönyve alapján készített a rendező. Ha a könyves vonatkozású filmeket nézzük, és eltekintünk Szabó István Redl ezredes című, Cannes-ban díjazott alkotásától, amelyet John Osborne A Patriot for Me című színműve inspirált, a lista kilencedik helyéig kell ugranunk.
Ott találjuk a 2005-ben bemutatott, magyar–német–brit koprodukcióban készült Sorstalanság című drámát, amelyet Kertész Imre regényéből, illetve forgatókönyvéből Koltai Lajos rendezett. A megközelítőleg 2,5 milliárd forintos büdzsével készült mozi akkoriban a legnagyobb költségvetésű magyar filmnek számított. A Pados Gyula fényképezte adaptációhoz Ennio Morricone írt zenét, a Sorstalanságért Pados Berlinben és Koppenhágában is díjat kapott, Morriconét pedig Európai Filmdíjra jelölték filmzene kategóriában, itthon pedig félmilliónál is többen váltottak a filmre jegyet, a kritikusoktól azonban hideget és meleget egyaránt kapott a mozi.
A Nagy Marcell által megformált Köves Gyuri pokoljárását a Sorstalanság nem hagyományos történetként, hanem epizódok füzéreként, mozaikokból kirajzolódó tablóként ragadja meg. „Koltai Lajos hűen követi a regény cselekményét. Az egymás mellé helyezett epizódok látványvilágát tudatosan elemeli a valóságtól. Az aprólékosan kidolgozott képeket a főhős szándékoltan monoton belső monológjai ellenpontozzák” ‒ írja a filmarchiv.hu.
Kertész 2002-ben kapott irodalmi Nobel-díjat az első regényéért. Az 1960 és 1973 között készült, a Magvető által visszautasított, majd 1975-ben a Szépirodalmi Könyvkiadó által megjelentetett kötet kezdetben külföldön aratott sikert. Itthon a rendszerváltozás környékén figyeltek fel rá, de csak a Nobel-díj után vált szélesebb körben is ismertté. A regény megfilmesítése azonban – írja a filmarchiv ‒ már korábban tervben volt.
A mafab.hu francia „testvéroldala”, az allocine.fr filmadatbázis adatai alapján a Franciaországban legkedveltebb magyar filmek TOP10-es listája a következő:
- Tarr Béla: Sátántangó
- Tarr Béla: Werckmeister harmóniák
- Tarr Béla: Kárhozat
- Hajdu Szabolcs: Fehér tenyér
- Szabó István: Redl ezredes
- Mundruczó Kornél: Pieces of a Woman
- Till Attila: Tiszta szívvel
- Schwechtje Mihály: Remélem legközelebb sikerül meghalnod:)
- Koltai Lajos: Sorstalanság
- Tarr Béla: Szabadgyalog
![Hamnet – Egy gyerek elvesztése után hogyan lehet belakni egy életet? [A nő hétszer]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/4/44186/fe_580_320_4238_d045_00238_r.jpg)
