“Ki maradt itt, akinek szólhat balladám?” - Punnany Massif: Elnézést kívánok

“Ki maradt itt, akinek szólhat balladám?” - Punnany Massif: Elnézést kívánok

A magyar társadalom érzületi klímájáról, valamilyen vágyott szabadságról, a nemzettörténet viszontagságairól készített dalt és klipet a Punnany Massif. Egy egysnittes jelenet a kocsmában ivókról, kik sörük mellett Wolfie és Felcser Máté szövegelését is elfogyasztják háttérzajként.

Új sorozatunkban, a.dal.szövegben magyar dalokat mutatunk be a szövegeiken keresztül (például a 30y dalát).

Karádi Gergő | 2022. október 31. |

A két frontembert a kép jobb sarkában elhelyezett tévén látjuk, úgy mint a médiumban önmagát kinyilatkoztatott állam, és ebből a szerepből, maguk veszik fel a kritikai pozíciót. Már a dal címe is problémákat vet fel: az Elnézést kívánok - mint köznapi értelemben vett, elhíresült poénként használt nyelvi kötőszövet - úgy kerül a szöveg elé filterként, mintha a politikai kiállást megelőzendő, a szerzők megkövetnék önmagukat, előre elnézést kérnek. Az érzet akkor is ez, ha a szóösszetétel önmagában a társadalom egy adott rétegének értelmi inkoherenciáját jelöli. Persze ennek a benyomásnak a kiindulópontjaként egyértelműen fel kell vetnünk a kérdést: 

nem késett el ez a szöveg egy kicsit?

Az elmúlt években egyre inkább erősödött a magyar rapszcénának az a rétege, amely nyíltan, de különösebb zászlóra tűzött cél nélkül kezdett ki hatalmi pozíciókat. Elég csak Krúbira, vagy Dé:Neshre gondolnunk, akik posztmodern módon bár, de mégis csak úgy jártak el, ahogy a Punnany Massif jóval később.

Ennek az “elkésett” szövegnek az abszolút értelemben vett képviseleti jellegét gyengítik a figyelemfelkeltés gyanánt elhelyezett szóviccek, úgy mint:  “gyors az Anti-lop” vagy úgy mint, “Ideje korán..bocsi, nem KORÁN / Azt nem szabad kimondani”. Ezek a megszólalások a problémakör felületét érintik csupán, és egy kiüresedett ma már kevésbé revelatív álláspontot mutatnak fel. Megértéssel kell fogadnunk ezeket a sorokat, ha azt nézzük, hogy a zenekar által eddig létrehozott dalokban ugyanígy megjelentek a szójátékok. Az Elnézést kívánok esetében annyiban más a helyzet, hogy most egy társadalomkritikai megnyilatkozásnak vagyunk tanúi, amely valószínűleg egy másfajta nyelvet is igényel. Milyen nyelvre van szükség?

Esterházy Péter szavai jutnak eszembe, ahogy arról beszél, hogy ebben a kettéosztott társadalom politikai diskurzusában már nem lehet egyszerűen részt venni. 

A mindennap embere által is jól ismert két valóság közül az egyikben a Punnany Massif- szöveg vállaltan benne áll.

A textus köré fonódó kérdés nem az, hogy “mit kellett volna mondani” vagy “érvényes-e, amit állít a szöveg”, hanem hogyan teszi azt, képes-e megtalálni azt a pontos nyelvet, azokat a hiányt nem ismerő fogalmakat, amik által olyan hatalom elleni kiállás születik, aminek semmi köze nincs semmilyen ideológiához. 

A teljes szöveg itt olvasható:

Ha Brüsszel a pokol és Budapest a mennyek,

Hazám, mutyi mid van, maradjak vagy menjek? 

Gyűlölet a tégla amiből épül a fal, 

A baj, hogy a magyar kifele él, befele hal...

Szabad választások szabad nudi nubiles

Demokrácia mondd, teveled mi lesz? 

A GDP-t elnyomja a helikopter hangja, 

Amíg szorgos a hangya, gyors az Anti-lop. 

Hetero büszkén keresztény teremtményei az Úrnak

A béklyók csavarai nem igazán lazulnak. 

Szeretetről papolsz de félelemben tartasz, 

A nemzeti öntudat belenyugodott, hogy balfasz. 

A migránst utálni, de nem járni a falun túl se,

A tv-ben külföldiek általi a szúrt seb. 

Parasztvakításból világi a kvalitás, 

Egy valamit tanultunk (mit?): mindig más a hibás.

Magyarország, rajtad egy osztrák szeme

64 vármegye kopott álmennyezete.

Ha nem voltál itt előbb, akkor most ne gyere,

Mert rád íjaz a magyar, lováról hátrafele.

Akinek egyik szeme csík, másik nevet magán,

De a felelősség súlya, hogyha kell, lepereg faszán.

Rabok legyünk vagy szaladok? túl Anglián, Kanadán,

Ki maradt itt, akinek szólhat a balladám?

Közben az ország jobban teljesít... Uhh, ez faszság,

Ha saját céged van itthon, az a legnagyobb rabság.

Amit akar a propaganda injektálja tebeléd,

Csak az sír, akinek van, de ott sosem elég.

Addiktívan éhes, nyíltan lop, minek is álcázza?

Őskeresztény, ki nem járt Isten házába!

De mi szavazzunk rájuk, azért van itt némi humor,

Inkább lennék egy nyugdíjas bálon a viagrás cukor.

Míg a koala kihal, oxigén bár: mi jön még? 

Tetteinktől múlik végleg el a dicsőség.

És hazám: te fekszel mindezek alá,

Ezt elbasztuk itt ideje korán.

Hazám, te mégis fekszel ezek alá,

Ezt elbasztuk itt ideje korán,

Ideje korán.. bocsi, nem KORÁN,

Azt nem szabad kimondani.

A sorozat az NKA Hangfoglaló támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

"Az éhezőknek nem hallom a hangját" - 30y: éhezők jóllakottak

A hatalomról, a megalkuvó alkotókról, empátiahiányos társadalomról, a fogyasztás által felszámolt szabadságról írt dalt a 30y.

...
Hírek

Meghalt Bradányi Iván, az egyik legtermékenyebb magyar dalszövegíró

Az eMeRTon-díjas, Magyar Rádió- és Artisjus-életműdíjas alkotó, számos sláger szerzője 92 évesen hunyt el vasárnap a Szent Imre Kórházban.

...
Hírek

Menyhárt Jenő: A dalszövegírásra nincs recept [Magó Extra]

Menyhárt Jenő és az Európa Kiadó zenéje negyven éve a hazai zenei élet megkerülhetetlen szereplője, dalszövegei generációknak adtak kapaszkodót. A Margó Extrában Ott Anna kérdezte őt kedvenc könyveiről, a dalszövegek születéséről és arról, hogy használ-e ebookot. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

...

Ezt senki nem mondta – Nádasdy Ádám: Lássa az a gyerek, hogy én is ember vagyok

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A legújabb Bűn és bűnhődés egyelőre nehezen találja az irányt

Dosztojevszkij nagy klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Gáspár Ildikó adaptálta színpadra az Örkényben. Vannak erős pillanatai, mégis hiányérzetünk maradt.

...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.