Meghalt Bradányi Iván, az egyik legtermékenyebb magyar dalszövegíró

Az eMeRTon-díjas, Magyar Rádió- és Artisjus-életműdíjas alkotó, számos sláger szerzője 92 évesen hunyt el vasárnap a Szent Imre Kórházban - informálta Bradányi Iván gyámja, Munkácsy Sándor hétfőn az MTI-t.

sa | 2022. május 02. |

Bradányi Iván 1930-ban született Budapesten. A Magyar Rádió Zenei Osztályán tizenkilenc évesen kezdett el dolgozni, ő volt az első, aki dalszövegíróként került ide. 1949-ben jelentek meg első dalai. A hatvanas években Londonban, majd Barcelonában élt, 1972-ben tért vissza Magyarországra és a Magyar Rádió külső munkatársa lett.

Olyan zeneszerzőkkel dolgozott együtt, mint Buday Dénes, Fényes Szabolcs, Bágya András, Martiny Lajos, Hajdu Júlia, Vincze Ottó. Dalszöveget írt mások mellett Kovács Katinak (Egy nyáron át; Hogyha elhagysz; Indián nyár), Záray Mártának (Egyszer te, egyszer én; Mindenki jó barát; Olyan voltam én), Vámosi Jánosnak (Amíg itt vagyok; Felhőket hajt a szél; Vigyázz, ha jön a boldogság), Korda Györgynek (Amíg csak élek; Engedd meg, hogy szeresselek téged; Jó, hogy rád találtam), Cserháti Zsuzsának (Ábrándozás; Maradj még; Senki nem vigyáz rám), Máté Péternek (Ez majdnem szerelem volt; Ki tudja, miért?; Ma ősz van Velencében). Színészeknek is írt dalszövegeket, többek között Tolnay Klárinak, Márkus Lászlónak, Latinovits Zoltánnak sanzonokat. A rendszerváltásig mintegy kétezer dala került hangszalagra.

A hetvenes évek közepétől 1990-ig a Rádió könnyűzenei műsorértékelője volt, később dolgozott a Reader's Digest és a Szekigráf Kiadónál. Mintegy háromszáz Disney-film magyar fordítása fűződik a nevéhez, ő készítette a West Side Story és a Hair magyar szövegét is. Számos színházi darabot jegyzett íróként, köztük volt az Esti pesti műsor (1975), az Őfelsége, a nő (1975), a Fiatalabbak is elkezdhetik... (1976), az Együtt, ameddig bírjuk (1983), a Vidám válás (1990), a Cyrano (2001, 2004), a Kék angyal (2010). Fordítóként a nevéhez fűződik az Ének az esőben (1985), az Edith és Marlene (1986), a Musical Musical (1986), a Mennyből a telefon (1987), a Me and My Girl (1988), Zorba (1988, 2005), a Mayflower (1993), a Párizs ege alatt (1999), a Kabaré (2002), a Sajnálom, Mr. Tegnap! (Pikáns négyes) (2003), a Slágerkoktél (2005), a Marlene (2009).

2008-től a Magyar Katolikus Rádió munkatársaként heti rendszerességgel készítette a Sztárok és történetek című műsorát. Munkásságát számos díjjal ismerték el, eMeRTon-díjat 1988-ban és 1989-ben, Huszka Jenő-díjat 2000-ben, a Magyar Rádió Életműdíját 2005-ben, az Artisjus-életműdíjat 2011-ben vehette át, 2015-ben Újbuda díszpolgára lett.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Tudtad, hogy van Magyarországon egy könyvklub, ahol koktélt is adnak a kötet mellé?

Tudtad, hogy van Magyarországon egy könyvklub, ahol koktélt is adnak a kötet mellé?

A könyvklubban belefér a szakmai eszmecsere és a kötetlen networkingnek is.

Szerzőink

Chilembu Krisztina
Chilembu Krisztina

Sötét mese a furcsa lányról, aki elégette az apját

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

A mágikus realizmus sosem volt még ennyire gondtalan és felszabadító

...

Így ír történelmi regényt a Z generáció – Kibeszéltük a Lázár című bestsellert!

...

„A sorsszerűségről beszél” – Biró Zsombor Aurél kedvenc regényéről mesél az Alkotótárs podcastben

...

Életre szóló szerelem és igazságos világ csak a mesékben létezhet – Török Ábel a TBR podcastben

Kiemeltek
...

Rebecca: modern nő vagy önző manipulátor?

A Manderley-ház új asszonyának élete maga a megvalósult tündérmese, mégsem lehet boldognak nevezni. 

...

P. Szathmáry István: Szakdolgozat

P. Szathmáry István Bevezetés az auradizájnba című tárcasorozatának harmadik része.

...

A mágikus realizmus sosem volt még ennyire gondtalan és felszabadító

Obaba egy képzeletbeli falu, tele kalanddal, rejtéllyel és furcsa szerzetekkel. Bernardo Atxaga, a baszk irodalom híres alkotója pedig élvezettel mesél minderről.

A hét könyve
Kritika
Sötét mese a furcsa lányról, aki elégette az apját
Sötét mese a furcsa lányról, aki elégette az apját

Sötét mese a furcsa lányról, aki elégette az apját

„Ha meghalok, csak dobj ki a kukába” – mondogatta a 42 éves Sally-nek az apja, Sally pedig így tesz. Mert Sally nem tudja, hogy az emberek nem mindig azt mondják, amire gondolnak.

Olvass!
...

„Drog, pornó vagy fegyver lesz, fiúkák?” – Bíró Zsófia újragondolta Kurázsi mama történetét, olvass bele!

Kurázsi mama újjászületett Bíró Zsófia kötetében: mutatunk egy részletet a Last minute című regényből.

...

Mit jelent a barátság egy nemzedék halálakor? – Olvass bele Vámos Miklós Szitakötő című regényébe!

Vámos Miklós regénye barátságról, múltról és történelemről. Olvass bele!

...

A könyvkiadás kulisszatitkai és egy csipetnyi szerelem – Olvass bele az Asztaltárs című regénybe!

Mindig is kíváncsi voltál a kiadói világ működésére? Akkor ezt a könyvet neked találták ki!