Meghalt Bradányi Iván, az egyik legtermékenyebb magyar dalszövegíró

Az eMeRTon-díjas, Magyar Rádió- és Artisjus-életműdíjas alkotó, számos sláger szerzője 92 évesen hunyt el vasárnap a Szent Imre Kórházban - informálta Bradányi Iván gyámja, Munkácsy Sándor hétfőn az MTI-t.

sa | 2022. május 02. |

Bradányi Iván 1930-ban született Budapesten. A Magyar Rádió Zenei Osztályán tizenkilenc évesen kezdett el dolgozni, ő volt az első, aki dalszövegíróként került ide. 1949-ben jelentek meg első dalai. A hatvanas években Londonban, majd Barcelonában élt, 1972-ben tért vissza Magyarországra és a Magyar Rádió külső munkatársa lett.

Olyan zeneszerzőkkel dolgozott együtt, mint Buday Dénes, Fényes Szabolcs, Bágya András, Martiny Lajos, Hajdu Júlia, Vincze Ottó. Dalszöveget írt mások mellett Kovács Katinak (Egy nyáron át; Hogyha elhagysz; Indián nyár), Záray Mártának (Egyszer te, egyszer én; Mindenki jó barát; Olyan voltam én), Vámosi Jánosnak (Amíg itt vagyok; Felhőket hajt a szél; Vigyázz, ha jön a boldogság), Korda Györgynek (Amíg csak élek; Engedd meg, hogy szeresselek téged; Jó, hogy rád találtam), Cserháti Zsuzsának (Ábrándozás; Maradj még; Senki nem vigyáz rám), Máté Péternek (Ez majdnem szerelem volt; Ki tudja, miért?; Ma ősz van Velencében). Színészeknek is írt dalszövegeket, többek között Tolnay Klárinak, Márkus Lászlónak, Latinovits Zoltánnak sanzonokat. A rendszerváltásig mintegy kétezer dala került hangszalagra.

A hetvenes évek közepétől 1990-ig a Rádió könnyűzenei műsorértékelője volt, később dolgozott a Reader's Digest és a Szekigráf Kiadónál. Mintegy háromszáz Disney-film magyar fordítása fűződik a nevéhez, ő készítette a West Side Story és a Hair magyar szövegét is. Számos színházi darabot jegyzett íróként, köztük volt az Esti pesti műsor (1975), az Őfelsége, a nő (1975), a Fiatalabbak is elkezdhetik... (1976), az Együtt, ameddig bírjuk (1983), a Vidám válás (1990), a Cyrano (2001, 2004), a Kék angyal (2010). Fordítóként a nevéhez fűződik az Ének az esőben (1985), az Edith és Marlene (1986), a Musical Musical (1986), a Mennyből a telefon (1987), a Me and My Girl (1988), Zorba (1988, 2005), a Mayflower (1993), a Párizs ege alatt (1999), a Kabaré (2002), a Sajnálom, Mr. Tegnap! (Pikáns négyes) (2003), a Slágerkoktél (2005), a Marlene (2009).

2008-től a Magyar Katolikus Rádió munkatársaként heti rendszerességgel készítette a Sztárok és történetek című műsorát. Munkásságát számos díjjal ismerték el, eMeRTon-díjat 1988-ban és 1989-ben, Huszka Jenő-díjat 2000-ben, a Magyar Rádió Életműdíját 2005-ben, az Artisjus-életműdíjat 2011-ben vehette át, 2015-ben Újbuda díszpolgára lett.

...
Nagy

A Nobel-díjas Alekszijevics sok ezernyi hangból, sorsból, élettöredékből komponálja könyveit

A 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége lesz az irodalmi Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics belarusz író, aki könyveiben mindig a valóságot próbálja rögzíteni, legyen szó akár a második világháborút megjárt orosz nőkről, az afganisztáni háború veteránjairól vagy a csernobili katasztrófa túlélőiről. De honnan indult Szvetlana Alekszijevics, ki volt a legnagyobb hatással a munkásságára, a nyolcvanas évek elején miért nem engedték kiadni a könyvét, és miért kényszerült emigrációba? Cikkünkből kiderül.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Jonas Jonasson: Szituációkat gyűjtök, az agyamban raktározom őket

...
Valuska László

Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük

...
Laborczi Dóra

Vlagyimir Szorokin: Alulértékeltem Putyin őrültségét

...

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

...

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

...

Galgóczi Erzsébet nyíltan leszbikusként lett a Kádár-korszak népszerű szerzője [N/ők is írtak]

...

Sandman: jót tett a sorozatnak, hogy Gaiman sokszor nem kötött kompromisszumot

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Vlagyimir Szorokin: Alulértékeltem Putyin őrültségét

„Tragikus időkben nehéz az oroszoknak az orosz irodalomról beszélni” – Vlagyimir Szorokin és M. Nagy Miklós mégis erre tettek kísérletet tegnap este a Három Hollóban. A beszélgetés során az emigráns orosz írók tragédiája, az oroszok és az erőszak viszonya, valamint a szerző magyarul megjelent szövegei is előkerültek. Beszámolónk.

...
Nagy

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 

...
Kritika

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte a Goncourt-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.

A hét könyve
Kritika
Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük
...
Nagy

Vámos Miklós új könyvében a múltbéli üzenetek nemcsak kordokumentumok, ma is frissek és aktuálisak

Vámos Miklós Palackposta című kötetébe olyan korábbi publicisztikáit gyűjtötte össze a szerző, amelyek a szocializmusban íródtak, de negyven év távlatából is érvényesek.

Olvass!
...
Beleolvasó

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.

...
Beleolvasó

Szaddám főzni akart a katonáira, úgyhogy azt is meg kellett enniük, amit odaégetett

Mit evett Pol Pot, miközben kétmillió kambodzsai éhen halt? Idi Amin valóban fogyasztott emberhúst? És miért volt Fidel Castro egy bizonyos tehén megszállotja? Olvass bele Witold Szabłowski könyvébe!

...
Beleolvasó

A sztálini Szovjetuniójában egy ártatlan balerinából is könnyen a rendszer ellensége válhatott

Akár egy balerinát is "társadalmilag veszélyes" elemnek nyilváníthattak a sztálini Szovjetunióban, és ha ez bekövetkezett, útja a Gulagig vezetett. Nyina Anyiszimova karaktertáncossal ez történt. Letartóztatásának, raboskodásának és meglepő szabadulásának történetét írta meg Christina Ezrahi könyvében. Olvass bele!