Meghalt Bradányi Iván, az egyik legtermékenyebb magyar dalszövegíró

Az eMeRTon-díjas, Magyar Rádió- és Artisjus-életműdíjas alkotó, számos sláger szerzője 92 évesen hunyt el vasárnap a Szent Imre Kórházban - informálta Bradányi Iván gyámja, Munkácsy Sándor hétfőn az MTI-t.

sa | 2022. május 02. |

Bradányi Iván 1930-ban született Budapesten. A Magyar Rádió Zenei Osztályán tizenkilenc évesen kezdett el dolgozni, ő volt az első, aki dalszövegíróként került ide. 1949-ben jelentek meg első dalai. A hatvanas években Londonban, majd Barcelonában élt, 1972-ben tért vissza Magyarországra és a Magyar Rádió külső munkatársa lett.

Olyan zeneszerzőkkel dolgozott együtt, mint Buday Dénes, Fényes Szabolcs, Bágya András, Martiny Lajos, Hajdu Júlia, Vincze Ottó. Dalszöveget írt mások mellett Kovács Katinak (Egy nyáron át; Hogyha elhagysz; Indián nyár), Záray Mártának (Egyszer te, egyszer én; Mindenki jó barát; Olyan voltam én), Vámosi Jánosnak (Amíg itt vagyok; Felhőket hajt a szél; Vigyázz, ha jön a boldogság), Korda Györgynek (Amíg csak élek; Engedd meg, hogy szeresselek téged; Jó, hogy rád találtam), Cserháti Zsuzsának (Ábrándozás; Maradj még; Senki nem vigyáz rám), Máté Péternek (Ez majdnem szerelem volt; Ki tudja, miért?; Ma ősz van Velencében). Színészeknek is írt dalszövegeket, többek között Tolnay Klárinak, Márkus Lászlónak, Latinovits Zoltánnak sanzonokat. A rendszerváltásig mintegy kétezer dala került hangszalagra.

A hetvenes évek közepétől 1990-ig a Rádió könnyűzenei műsorértékelője volt, később dolgozott a Reader's Digest és a Szekigráf Kiadónál. Mintegy háromszáz Disney-film magyar fordítása fűződik a nevéhez, ő készítette a West Side Story és a Hair magyar szövegét is. Számos színházi darabot jegyzett íróként, köztük volt az Esti pesti műsor (1975), az Őfelsége, a nő (1975), a Fiatalabbak is elkezdhetik... (1976), az Együtt, ameddig bírjuk (1983), a Vidám válás (1990), a Cyrano (2001, 2004), a Kék angyal (2010). Fordítóként a nevéhez fűződik az Ének az esőben (1985), az Edith és Marlene (1986), a Musical Musical (1986), a Mennyből a telefon (1987), a Me and My Girl (1988), Zorba (1988, 2005), a Mayflower (1993), a Párizs ege alatt (1999), a Kabaré (2002), a Sajnálom, Mr. Tegnap! (Pikáns négyes) (2003), a Slágerkoktél (2005), a Marlene (2009).

2008-től a Magyar Katolikus Rádió munkatársaként heti rendszerességgel készítette a Sztárok és történetek című műsorát. Munkásságát számos díjjal ismerték el, eMeRTon-díjat 1988-ban és 1989-ben, Huszka Jenő-díjat 2000-ben, a Magyar Rádió Életműdíját 2005-ben, az Artisjus-életműdíjat 2011-ben vehette át, 2015-ben Újbuda díszpolgára lett.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

TAVASZI MARGÓ
...

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

Első regényében egy gyerekkori abúzustörténetet dolgoz fel. 

...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.

„Tét nélküli játéknak indult” – Moskát Anita a rangos brit díjjal jutalmazott novellájáról

„Tét nélküli játéknak indult” – Moskát Anita a rangos brit díjjal jutalmazott novellájáról

A szerző szerint sok olyan magyar regény és sok olyan szerző van, aki megállná a helyét angolszász piacon is.

Szerzőink

Bakó Sára
Bakó Sára

Lehetek-e idegen a saját életemben? – Krusovszky Dénes hősei a bizonytalan valósággal küzdenek

Bakó Sára
Bakó Sára

Németh László 125: a meg nem értett hősök és az erős nők írója

...

Pion István: Az áldozati szerepnek véget kellett vetni, én mondom meg, ki vagyok

...

Vida Kamilla: Írja felül a történelem ezeket a verseket!

...

Valóban az Üvöltő szelek minden idők legnagyobb szerelmi története? Kibeszélő!

Kiemeltek
...

Kovács Dominik és Kovács Viktor: Úr a házban

Hogyan lesz a vidéki romantikából szégyen? És miért nincs jobb egy kitartó cselédnél? A Kovács Ikrek tárcasorozatának második része.

...

Réz Anna: A technológiai fejlődés parentifikálja a gyerekeinket

Hogyan csúszik ki az irányítás a kezünkből szülőként a kütyühasználatot illetően? Réz Anna írása.

...

„Ha szó szerint fordítanék, mondatonként zihálna valaki” – az erotikus könyvek fordításának kulisszatitkai

Milyen egy jó erotikus regény, mitől lesz forró, és nem nevetséges egy szexjelenet a könyvben? Műfordítókat kérdeztünk.

A hét könyve
Kritika
Lehetek-e idegen a saját életemben? – Krusovszky Dénes hősei a bizonytalan valósággal küzdenek
Lehetek-e idegen a saját életemben? – Krusovszky Dénes hősei a bizonytalan valósággal küzdenek

Lehetek-e idegen a saját életemben? – Krusovszky Dénes hősei a bizonytalan valósággal küzdenek

Megbízhatunk-e még valaha a minket körülvevő valóságban? Krusovszky Dénes új kötete a hét könyve.

Olvass!
...

Fel lehet dolgozni a gyerekkori bántalmazást? – Olvass bele Pion István első regényébe!

Szembe tudunk nézni a gyerekkori traumáinkkal? Olvass bele Pion István első regényébe!

...

Az utolsó nyár, amikor még nem pusztult el minden – Olvass bele a posztapokaliptikus felnövésregénybe!

Ha felnövünk, azzal a világ is elpusztul? Olvass bele Szalkai Szabó Ádám regényébe!

...

Kihajtanak minket, mint csavart az anyából: Olvass bele Cserna-Szabó András családregényébe!

„Szóval ezúttal anyázni fogok. Buzgó szüvel.”