Tóth Krisztina: Gatyát fel! – Malac és Liba 3.
Tóth Krisztina mesesorozatának a főhőse egy páratlan páros, Malac és Liba, akik egy tanyán ismerkednek össze és kötnek életre szóló barátságot. A mesék elsősorban az ovis korosztályt célozzák, az első kötetről szóló kritikánkban is azt írtuk, hogy egy lelassult, békebeli világba repítik vissza az olvasót, ahol van ide töprengésre, rácsodálkozásra, és persze kalandozásra. A Malac és Liba-történetek vicces, viszonylag rövid történetek, amelyek képi világáról Hajba László gondoskodik.
Csukás István: Pom Pom újabb meséi
A magyar gyerekirodalom nagy klasszikusa a Pom Pom, amelynek az alapszituációja ugyanakkor hétköznapian egyszerű: egy kislány minden reggel iskolába megy, a ház előtt pedig a barátja várja. Ez a barát viszont egy ágon hintázik és leginkább egy szőrpamacsra hasonlít. Picurt és Pom Pomot leginkább a mesevilág köti össze, amelynek vicces, bizarr, feledhetetlen hősei a hétköznapi dimenzión túlmutatva keresik helyüket a világban. A meséket Sajdik Ferenc illusztrálta. Ha Csukásról szeretnétek többet tudni, hallgassátok meg a Mesék Minden Mennyiségben április podcastjét.
Czigány Zoltán: Csoda és Kósza legrégebbi kalandjai
Beszélő, röhögve nyerítő, poénkodó lovak a hősei Czigány Zoltán Csoda és Kósza-köteteinek, amelyekben keverednek a hétköznapi és a bizarr kalandok: a sorozatban így előfordul, hogy a lovak ellátogatnak egy sima pizzériába, de ha úgy hozza az élet, nyakukba veszik az egész világot. Az első kötetért Czigány Zoltán IBBY-díjat kapott, Békés Pál laudációjában pedig akkor arra emlékeztetett, hogy az író egy nagy múltú irodalmi hagyomány nyomába indította mesekönyvének hőseit, „akik vásott nyerítéssel vágtatnak vagy poroszkálnak elődeik után”, hozzátéve ugyanakkor , hogy nem csupán a szelíd irónia, hanem olykor a harapósabb szatíra is felvillan a gyakran groteszk történetek lapjain. A meséket Baranyai (b) András illusztrálta.
